A szerződés semmissége a bank által alkalmazott deviza vételi és eladási árfolyam közötti árfolyamrés alkalmazására vezethető vissza. Pontosabban arra, hogy azt a bank a szerződésben nem tüntette fel, mint olyan költséget, mely a fogyasztót terheli. A hitelintézetekre vonatkozó, a szerződés megkötésekor alkalmazandó törvényi előírás ugyanis kimondta, hogy semmis a kölcsönszerződés, ha az nem tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos költségeket és ezek éves, százalékban kifejezett mértékét.
Minden peres ügyben irányadó a most született ítélet?
A válasz egyelőre nemleges, a peres ügyekben eltérő döntések születhetnek, noha a törvényi előírás mindenkire kötelező.
A törvény ellenére miért nem jelenthetjük ki, hogy minden adós győztesen távozhat a bíróságról? Azért mert a döntést a bíróságok önállóan hozzák meg, nincsenek kötve más ügyben meghozott döntéshez, sem az adósnak kedvező, sem számára hátrányos ítéletekhez. Az eljáró bírónak kell mérlegelnie az adott eljárásban felmerülő érveket, ellenérveket, tényeket és bizonyítékokat. Neki kell végső soron értelmeznie a törvényi előírást. Ez a folyamat igen bonyolult lehet, nem mindegy, hogy egy perben mire és hogyan hivatkozunk, hogyan érvelünk - írta közleményében a Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda.
Az adott ügyben az ügyvédek jól érveltek amellett, hogy az árfolyamrés olyan költségnek tekintendő, mely a szerződésből nem hagyható ki. Az ügy első fokon az adós részére pozitívan zárult.
A szerződés semmis, az ítélet még nem jogerős
Bár a döntés még nem jogerős, az biztosan kijelenthető, hogy újabb ügyben látta úgy az eljáró bíróság, hogy a bank által előkészített és megkötött szerződés nem felelt meg a törvényi előírásnak, így az semmis. A devizahitelek kérdésében a végső, és minden esetben követendő döntést a jövőben kell kimondania a legfőbb bírói fórumnak, a Kúriának - közölte az ügyvédi iroda.
(napi.hu )
