Alig egy hónap telt el azóta, hogy Putyin elnök a japán miniszterelnökkel tárgyalt üzleti ügyekben, és felvetődött a két ország között háborús állapotának rendezése is. A megbékélés egyik akadálya, a Kuril szigetek kérdése.
Ebben a kérdésben nagyon nehéz lesz dűlőre jutni, mivel mindkét ország jogalappal rendelkezik a szigetek birtoklására. De Japánnak már nem csak emiatt főhet a feje. Kína egyre erőszakosabban kezdi kihasználni politikai súlyát és katonai erőfölényét. A Kínai tengeren fekvő szigetek kérdésében Kína hajthatatlannak mutatkozik. Sőt, most már Okinawa kérdését feszegeti a pekingi kormány. Okinawa Taiwannal együtt Kína része volt addig, amíg azt 1879-ben Japán annektálta. Abban az időben az angol elnyomás alatt Kína képtelen volt megvédeni ezeket a területeket. Most a kínai kormány nemhogy felvetette, felülvizsgálatát is elrendeli az okinawai japán jelenlétnek.
Nem csak a hétköznapi politikában okoz bonyodalmakat a szigetek ügye. A kínai emberek annyira megorroltak a japánokra, hogy bojkottálni kezdték a japán termékeket. A spontán kialakult bojkottból komoly össznépi összefogás alakult ki, annyira, hogy még politikai hasznot is húz belőle a kínai vezetés. A japán autógyáraknak már leállásokkal, termelés csökkentésekkel kellett reagálniuk, sok milliárdos a kiesés. A kifejezetten kínai igényekre specializált járművek gyártását le is kellett állítani. Nullára esett vissza a japán elektronikai termékek vásárlása is, Pekingben pedig több helyen japán turistákat inzultáltak.
Japán még erősködik a szigetek ügyében, de szerencsétlenségére ebben a kérdésben még Dél- Korea is Kína mellé állt, ugyanis neki is vannak vitás szigetkérdései Japánnal.
Magyar szemszögből nézve, teljes mértékben Kínának adnunk igazat, mivel az ügy precedens értékű lehet.
