A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) előrejelzése szerint idén 73,5 millióra nő a fiatal állástalanok száma a világon, ami közel áll a gazdasági válság csúcspontján, 2009-ben mért adatokhoz. Az ifjúsági munkanélküliségi ráta a fejlett régióban tavaly 18 százalék felett volt. Az első negyedévben Magyarországon több mint 92 ezer 15-24 év közötti fiatal volt munka nélkül, ami 30,5 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg.
Az ILO szerdán tette közzé 2013-as Globális ifjúsági foglalkoztatási trendek című jelentését, amelyben kiemeli: az ifjúsági munkanélküliségi ráta tovább emelkedik, és előrejelzések szerint 2018-ra eléri a 12,8 százalékot, eltörölve a gazdasági fellendülés elején elért eredményeket.
A szervezet MTI-hez eljuttatott összefoglalójában kifejti: a fejlett gazdaságokban az ifjúsági munkanélküliségi ráta 2012-ben 18,1 százalék volt. Ez várhatóan 17 százalék felett marad 2015-ig, és nem várható, hogy 17 százalék alá essen 2016 előtt. Görögországban és Spanyolországban a gazdaságilag aktív fiatal népesség több mint fele munkanélküli.
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint 2013. első negyedévében több mint 92 ezer 15-24 év közötti fiatal volt munka nélkül, ami 30,5 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg.
A jelentés szerint sok fiatal teljesen felhagyott az álláskereséssel. Ha ők is megjelennének a munkanélküliségi adatokban, a munkanélküli vagy álláskereséssel felhagyó fiatalok száma a fejlett országokban elérné a 13 milliót, szemben azzal 10,7 millió fiatallal, akik ténylegesen munkanélküliek voltak 2012-ben.
A közleményben az ILO idézi Salazar-Xirinachst, a szervezet politikai főigazgató-helyettesét, aki kiemeli: a biztos munkahelyek, amelyek valaha általános normát jelentettek a korábbi generációk számára – legalábbis a fejlett gazdaságokban – egyre kevésbé elérhetőek a ma fiataljai számára. Az ideiglenes és részmunkaidős foglalkoztatás elterjedése, különösképpen a globális gazdasági válság tetőzése óta, azt jelzi, hogy az ilyen típusú munkaviszony gyakran a fiatalok egyetlen esélyét jelenti – vélekedik.
Az ILO szerint egyrészt globális, másrészt nemzeti intézkedésekre is szükség van a probléma megoldása érdekében. Nemzeti szinten specifikus, fiatalok foglalkoztatására irányuló intézkedéseket kell bevezetni; olyanokat, amelyek révén biztosítani lehet, hogy a fiatalok a munkáltatók által elvárt készségekkel rendelkezzenek, hogy a kis- és középvállalatok hitelhez juthassanak annak érdekében, hogy több fiatal munkavállalót tudjanak alkalmazni, valamint hogy a fiatal munkavállalók ugyanazokkal a jogokkal, munkakörülményekkel és szociális védelemmel rendelkezzenek, mint felnőtt társaik.
(M.H.)