A nyugati média, és ennek hatása alá került magyar média is időről időre előveszi a boszorkányégetések, boszorkányüldözések kérdését. Igyekeznek ezt a témát, mármint a boszorkány-kérdést minél nevetségesebbnek, ódivatúbbnak feltüntetni. A napokban előkerült Pápua Új-Guinea boszorkányégetése is felkavarta a liberális kedélyeket, de találhattak volna bárhol máshol is példát, amelyiket elő tudnak venni, hogy propagandájukat kifejtsék.

A boszorkányüldözést ellenzők, nevetségessé tenni szándékozók ugyanazok az emberek, akik az összeesküvés-elméletekkel szándékoznak tenni ugyanezt. Pont a cionista-szabadkőműves páholyok az összeesküvés-elméletek legnagyobb lejáratói. Pontosan az atlantista hazaárulók akarják leginkább erről elterelni a figyelmet, hiszen az ő tevékenységük a kezdetektől kezdve nem más, mint liberális felforgatás. A keleti blokkot sem fegyverekkel, hanem csak összeesküvéssel verték szét, beszivárgással, lejáratással, cionliberális-atlantista propagandával, amely a rendszerváltást jócskán megelőzte.

Ha a boszorkány-kérdést megnézzük, akkor tudnunk kell, hogy az atlanti-cionisták legnagyobb fellegvárai mind a szabadkőművesség legnagyobb központjai. A szabadkőművesség legerősebb páholyai pedig nem a régi, tradicionális, kultúrklubokra emlékeztető gyülekezetek, hanem a legerősebben misztikával és varázslással telített, elsősorban sátánizmusba hajló páholyok. Az USA minden fontosabb épülete, tere, de még használati tárgya is a szabadkőművesség szellemi lenyomatát hordja magán valami módon, szimbólumokkal, varázsjelekkel, okkult tervezéssel. Azt is mondhatjuk, hogy a cionista nyugati szabadkőműves-székhelyek valójában boszorkány-erődök, a feketemágia fellegvárai.

A nyugati sátánizmus álcázóképessége kiemelkedő. Még saját egyházakat is létrehoztak, a kereszténység torz tükörképét, ahol saját varázslásaikat (gondoljunk csak a hitgyülis közös átkozásokra) nyugodtan űzhetik, és liberálisabb erkölcsiségüket erkölcsösnek fogadtatják el. De létrehoztak több ál-indiai és ál-muszlim vallást is, és még egy sor olyan misztikusnak nevezett szektát, önképzőkört, ezoterikus irányzatot, amelyik a céljaikat szolgálja. Modern formába csomagolva a Mammon-kultusz is újra megjelent - ez az az isten, akiben bíznak, ahogy a dollárra van írva, a világi gazdagság és a világi siker, a profit hajszolása. Különben hogy kerülhetne Isten neve a dollárra, a démonszem, a baglyok és a piramisok mellé?

A kilencvenes években mindenfajta káros és ártalmas tan, eszmeirányzat megjelent országunkban, mint a keleti blokk több, atlantisták által árulással elfoglalt országában is. Ezeknek a kártékony voltát felbecsülni sem lehet. Az anyagi kárt szintén nehéz megbecsülni, mivel nehéz számszerűsíteni, megragadni a kár létrejöttét, a bűncselekmény megvalósulását. Viszont ha azt nézzük, hogy a különféle ezoterikus körök taglétszáma többezer főre tehető, az ilyen tanfolyamokon az utóbbi években több tízezer ember vett részt, akkor gyaníthatjuk, hogy a boszorkányság áldozatainak száma több százezer lehet. Átkok okozta halálesetek és megnyomorodás, szellemidézések, a felfokozott érzékiséget kiváltó praktikák miatt tönkrement házasságok százezrei, öngyilkosságok, alkoholizmus, depresszió szerepelnek a károk listáján.

A nyugat által tudatosan elszabadított bálványimádás és boszorkányság rombolása hihetetlen mértékű. Ez az, amely a káros, negtív szellemiségből fakad. A dolgok másik oldala, hogy az emberek azért sodródhattak mindebbe bele, mert a kereszténység elvesztette erejét, tanításának tisztaságát, erkölcsi tartását. Az emberek védtelenné váltak szellemileg a sötétséggel szemben, döntési lehetőségük már nem volt. A küzdelmet azelőtt elveszítették, hogy egyáltalán felfoghatták volna, hogy a szellemi világ egyik legnagyobb háborújába keveredtek. Elsodorták őket, mint tomboló vihar a száraz faleveleket.

A boszorkányüldözéssel kapcsolatban érdemes megemlíteni az ősi római gyakorlatot. A Róma alapításával egyidős római jog ugyanis crime-nak, azaz halálos, gyilkossággal egyenlő bűncselekménynek minősíti a boszorkányságot és az ehhez köthető titkos éjszakai összejöveteleket. Ezeknek a jutalma minden igazolt esetben kivégzés volt. Ez Rómának, a lassan kiépülő árja birodalom központjának szellemi tisztaságát hosszú ideig biztosította. Iránban a dzsinn-idézés (démonidézés, azaz boszorkányság) az iszlám törvénykezés alapján ma is halálos bűncselekmény, kivégzés jár érte.

Nem tudjuk, hogy Pápua Új-Guineán pontosan milyen ügyben égették el a boszorkányt, nem áll rendelkezésünkre az ügyirat. Az a fajta boszrokányüldözés, amikor valakit politikai okokból vádolnak boszorkánysággal, vagy szerelmi féltékenységből, esetleg egyszerűen külső megjelenése miatt ítélnek el (mondjuk mert púpos, születési rendellenesség miatt), szintén erősen ellenezhető, és gyanítható ebben az esetben ennek a témának a lejáratására szánt kísérlet is.

Érdekes még, hogy valahogy a nemzeti oldalhoz kapcsolódó, keresztény gyökerű hagyományőrzők mindig megkapják a cionkeresztényektől a pogányság vádját, de valahogy ezek a cionkeresztények mindig egy oldalon állnak azokkal, akik a boszorkányokat védik (a pogánynak nyilvánított hagyományőrzőket sosem védik meg a liberálisok).

A jósok, boszorkányok, jobb esetben a reinkarnációs elveket valló szélhámosok és álmodozók, közönséges csalók, akik ellen elég úgy fellépni, mint az adócsalók ellen. Pár év börtönnel egybekötött kényszermunka és kész. De mi a helyzet azokkal, akik valóban vétkesek a crime, azaz a boszorkányság elkövetésében? Az ő esetükben a halálbüntetés jogos. Olyan világi törvényekre van szükség, amelyek alapján a boszorkányokat ki lehet végezni. Gyorsan, fájdalommentesen.