Kísérletezzünk bátran a kedvenc fűszereinkkel: elég egy napos konyhaablak vagy egy erkély is, de ha kiskertünk van, végképp ne habozzunk egy percig se.
A saját nevelésű fűszernövénnyel készített házi kosztnál jobb a világon nincs. A tartósan jó idő beálltával azonban elérkezettnek láttuk az időt, hogy kedvcsináló gyanánt szóljunk néhány szót a hétvégi házba, kertbe-hobbikertbe, erkélyre vagy ablakpárkányba ültethető, mennyei ízű és illatú fűszerrengetegről. Aki eddig is lelkesen ültetett és gondozott, tudja, miről beszélünk. Aki még nem próbálta, és akad valamelyik hétvégén egy órácskája pepecselni ezzel, mindenképpen tegyen egy próbát, és vágjon bele bátran: a saját szüretelésű rozmaring, tárkony vagy kakukkfű olyan messzire képes lehagyni a bolti, fűrészporízű „kollégákat”, hogy soha többé nem vágyunk majd a szárított, porciózott zöldekre (szezonban legalábbis semmiképpen).
Kezdjük az általános előnyökkel. Bármelyik erkélyt vagy kertet buja vadonná képesek varázsolni, de az esztétikai öröm csak az érem egyik oldala. Merthogy mesésen is illatoznak: ami nyilvánvalóan minden konyhának vagy városi erkélynek csak a javára válik. Saját tapasztalatunk továbbá, hogy nagy részük elég igénytelen is, így nem követelik meg feltétlenül a napi fáradozást – nyaralás alatt még sosem hagytak cserben. Bőséges napfényen éldegélve egészen késő őszig minőségi ízeket szavatolnak: higgye el mindenki, nem túlzás a gasztroorgazmus kifejezés.
A vízigényük azonban eltérő, erre nagyon figyeljünk akkor, ha egy ládába, cserépbe ültetünk több fűszernövényt. Aztán hogy teába, fűszerolaj készítésére, szépítkezésre, sőt gyógyításra is nagy biztonsággal alkalmazhatók, hab a tortán. Főzés során azonban sose feledjük: a frissen tépett levelek aromája, íze sokkal áthatóbb és erősebb, mint amit a szárítottaknál megszoktunk, így lényegesen kevesebbet használva is sokkal teljesebb velük az ízélmény. Fontos továbbá, hogy sose főzzük túl őket, legnagyobb részüket csak a főzés végén tegyük az ételekhez, így maradnak igazán frissek és ízesek. Ha belevágunk, első körben érdemes kertészetekben vásárolni (magot, palántát), ahol a tartással, a teleltetéssel kapcsolatban is alaposan tájékoztatnak. Lássuk hát a saját kedvenceinket, a teljesség igénye nélkül.
Tárkony
Évelő fűszernövény, magyarán évről évre kihajt – mi kiskertben nevelgetjük, és egészen egyszerű áruházi palántából ültettük ki. Savanyú levesekbe, bárány- és vadételekhez nemcsak kiváló, de elengedhetetlen is, illetve ecetes savanyúságok mellé téve is isteni.
Vesetisztító, epehajtó és étvágyfokozó hatású, várandósoknak azonban nem ajánlják a fogyasztását. Szereti a napot, de a fagytűrő képességére sincs panaszunk. A mi kertünkben nagy szaporaságról tett tanúbizonyságot, egyre csak terjeszkedik, szóval helyigényes, erre érdemes figyelni.
Zsálya
Kicsit kesernyés, de nagyon aromás, erősen illatozó fűszernövény – szintén palántából ültettük ki. Kacsához, libához tökéletes, de nyaranta a legtöbb húsos vagy zsíros ételbe teszünk belőle egy kicsit, sőt tésztákhoz is. Fertőtlenítő hatású, és menstruációs panaszokra, görcsökre is megbízható gyógyír. Évelő. Ősszel kicsit vissza szoktuk vágni, és télire lombbal betakarjuk. Bár még sosem raktuk szekrénybe, állítólag hatásosan elüldözi a rovarokat. Szereti a homokos, kicsit szárazabb talajt és a napfényt (ha otthon ültetnénk el, mindenképp meleg, napos helyre tegyük). Minél melegebb helyen tartjuk, annál ízgazdagabb, aromásabb leveleket nyerünk – szerencsére a szárazságot is igen jól tűri. Nem igényel sok vizet.
Rozmaring
Az egyik kedvencünk – még a legelkeserítőbb téli hidegben is a nyarat idézi az íze. Szintén palántából ültettük ki, vigyázni kell vele azonban, mert nagyon fagyérzékeny. Cserépbe ültetve télire tegyük fagymentes, biztonságos helyre. A rozmaring is a szárazabb, homokosabb talajt kedveli, és imádja a meleget. Gyönyörű, dús hajtásokat hoz. Nálunk szinte minden levesbe és mártásba kerül belőle – az adagolással azonban vigyázni kell, elég erős, és hamar átveszi a dominanciát, könnyen maga mögé utasítja a többi ízt. Fokhagymával és kakukkfűvel tökéletes ízharmóniát alkot, az úgynevezett „olaszos” ételekből sosem marad ki. Ha cserépben nevelgetjük, az erkélyen is nagyon szépen és gyorsan nő, szintén jól bírja a szárazságot. Gyulladáscsökkentő hatásáról, és reumás, ízületi panaszokra gyakorolt áldásos hatásáról szintén ismert, nem mellesleg a hűség, a tisztaság jelképe, sőt: sokáig a rossz álmok távoltartására, illetve boszorkányűzésre is használták. Mi megelégszünk annyival, hogy nagyon finom.
Kakukkfű
Évelő, és nemcsak kertben lehet nagy biztonsággal nevelgetni, de szobanövénynek sem utolsó. Balkonládában és kertben is szépen eléldegél. Kora ősszel kell visszavágni, hogy tavaszra megint szép, egészséges és ízes legyen. A fényt, a tűző napot imádja, és a szárazságot, sőt a fagyokat is jól tűri, sok gondunk nincs vele – kivéve talán, hogy szintén nagy a helyigénye. a mi kertünkben nagy sebességgel terjeszkedik. Túl sok vizet sose adjunk neki egyszerre. Nálunk gombás és paradicsomos ételekbe mindig kerül, és húsok mellé is, de salátákhoz is nagyon finom. Nagyon nagy előnye, hogy szárítva is szinte tökéletesen megőrzi mennyei aromáját, így nagy mennyiséget is bespájzolhatunk belőle télire. Ne spóroljunk vele, mert az öregedési folyamatokat késleltető hatásáról is ismert. De gyógynövénynek is kiváló: gyomorpanaszokra használják sűrűn, hovatovább a szellemi frissességet is elősegíti, és a reggeli köhögést is gyorsan elmulasztja egy csésze finom kakukkfűtea. Terhes és szoptató nőknek nem ajánlják a fogyasztását.
Borsmenta
Lassan kezdődik a koktélszezon, és az örök kedvenc mojito nélkülözhetetlen alapanyaga ez a jellegzetes és erős aromájú évelő növény, amit természetesen nemcsak italok keveréséhez vagy teához használhatunk, de a konyha más területein is jó hasznát vesszük. Termesztése csak az első lépésben bonyolult egy kissé, mivel nem magról vagy palántáról neveljük, hanem a kész növény gyökeréből kinövő indákat kell elültetni – és ilyet nem kapni minden sarkon. Ha azonban már megvan, csak az öntözésére kell odafigyelnünk, illetve a téli fagyok ellen ezt is takarjuk be szalmával, lombbal.
A mindennapi teázáshoz kellő mennyiséghez persze nem elég egy balkonláda, de még egy kisebb kert sem, ezért elsősorban fűszerként használjuk: például a hagyományos ecetes-olajos salátaöntetben az ecetet váltsuk ki citromlé és egy kevés menta keverékével – sokkal üdítőbb és frissebb lesz a dresszing. Ezenkívül főként édességek, gyümölcssaláták ízesítője lehet, de a bátrabbak egzotikus sültekhez, töltetlékekhez is adagolhatják, viszont „a kevesebb több” szabályát a borsmentánál fokozottan be kell tartanunk, ha nem akarjuk, hogy a várva várt fogás egy csomag rágó ízét adja – bár ezt a hibát mi is csak először követtük el. Limonádéba viszont szinte korlátlanul mehet.
Üröm az örömben
A nagy sikerek mellett persze az igazság megkívánja, hogy a kudarcokról is számot adjunk. Egyik nagy kedvencünk, a bazsalikom például már harmadik éve bojkottálja az erkélyünket és a lakás minden pontját: hiába imádnánk tépkedni nap mint nap, be kell érnünk az „egyszer használatos” bolti növénykékkel. A kisebb és a nagyobb levelű is kihal – pedig már ültettük külön, a többiek mellé, hiába. Oregánóval viszont jól állunk, ez valamennyire kárpótol a búbánatért. Ha valamelyik olvasónknak lenne házi bazsalikomtermesztésre jól bevált, biztos tippje, ne habozzon megírni. Addig is fűszeres, ízes nyarat mindenkinek!
