Csendesedik az Észak-Korea elleni cionista gyűlöletkampány. A nigger vezetésű, cionista mulatt-mesztic állam - az USA -, óriási politikai dilemmába keveredett a saját uszítása miatt. Évekig atomfegyverkező latorállamnak nevezte Észak-Koreát, és most, hogy rádöbbent arra, hogy tárgyalnia kell, viszont nem akarja elveszíteni azt a csekélyke tekintélyét, mely már csak a legtalpnyalóbb szövetségeseinél lelhető fel, ezért nem tudja mit csináljon. Észak-Korea ugyanis csak mint atomhatalom hajlandó tárgyalni. Ha az USA ezt elfogadja, az erkölcsi vereség számára, ha nem, az viszont rendkívül kellemetlen helyzetbe sodorhatja. Mert nyilvánvaló minden épeszű ember előtt, hogy bizony Észak-Korea atomhatalom, és a világ harmadik legerősebb, legképzettebb, legelszántabb és legnagyobb hadseregével rendelkezik.
A hadseregének emberi tartása toronymagasan az atlantista hadseregek állományának emberi minősége felett áll, és a technikai háttér kis hiányosságait bőven kiegyenlíti a geopolitikai helyzete.
A cionista gyűlöletmédia a birkákká alacsonyított nyugati, illetve európai emberek tudatába beleprogramozta az éhező, szomorú, fáradt, kiábrándult, a kommunista diktatúrában szenvedő észak-koreaiak képét. A valóság annyira más, hogy ha teljes valójában megmutatkozna, az agymosott atlantista népség képtelen lenne megérteni. Fogalma sem lenne arról, hogy mit is lát.
Három filmet választottunk ki a fentiek bizonyítására. Az első rövidfilm egy tengeralatti észak-koreai atomrobbantást, a második az interkontinentális rakéta fellövését, a harmadik az elmúlt évi katonai parádé teljes anyagát mutatja be.
Az első két film önmagáért beszél. Rövidfilmek. A harmadik viszont hosszú, több mint két órás. Aki viszont tisztán akar látni a katonai kérdésben, annak érdemes végignézni. A zenekar felvonulásától, az emlékezés csendes percein keresztül a fiatal Kim Dzsong Un beszédéig. Érdemes figyelni a gesztusokra. A hadsereg felvonulása az maga az emberi fegyelem csúcsa. Csak a kínaihoz és az oroszhoz lehet viszonyítani (a sokak által nagyra tartott SS is csak amatőr katonásdi ehhez viszonyítva). Érdemes megfigyelni a tömegre gyakorolt hatást is, különösen a film végén, ahol az európai vendégek is önfeledten tapsolnak, és átveszik a koreaiak viselkedési módját. Itt az USA-nak valóban nincs mit keresnie. A kínai és az orosz szomszédság védelem az észak-koreaiak számára az atomterrorral szemben, a hagyományos háborúban pedig egyszerűen széttépik a hamburgerzabáló, fajtalankodó USA csürhét.
Nos hát ezt értették meg a Pentagonban, és ezért következett be a tudathasadásos politikai állapot. Gyorsan előtérbe nyomták Szíriát, elterelésként, de a szégyen ott is garantálva lesz részükre. Vége egy korszaknak, be lehet dobni Távol-Keleten a törülközőt!