Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

80 ÉVESEN ELTÁVOZOTT RÁCZ SÁNDOR

2013. április 30. - Andre Lowoa

Rácz Sándor élete, életküzdelme példamutató lehet minden magyar számára. Élete utolsó napjaiban is igen tevékenyen szolgálta nemzetünket, ő valóban nem ismert fáradságot. Ő valójában harcos kommunista ellenes volt és ezt nem tudták máig sem megbocsátani neki. Pongrátz Gergely után ő volt a második legnagyobb jelentőségű szabadságharcos, nem véletlen, hogy az országos tévében talán egyszer szólalhatott meg. Küzdelmeit könyben is megjelentette, címe: Parázsló szándék

Rácz Sándor

(Hódmezővásárhely, 1933. március 17 – Budapest 2013. április 30)

1956. október 29-én a Beloiannisz gyár munkástanácsába, majd November 16-án a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnökévé választották. A tanács 48 órás sztrájkot hirdetett Kádár ellen, Nagy Imre szabadonbocsátását követelve. November és december hónapokban különféle ügyekben tárgyalt a kormánnyal (Rácz elmondása szerint Apró Antal például három miniszteri tárcát ajánlott az NBKMT vezetőinek, amit azok elutasítottak) és a szovjet katonai vezetőkkel (például a szovjet katonai városparancsnokkal, Grebenyik tábornokkal, illetve Ivan Alekszandrovics Szerovval), hol eredményesen, hol eredménytelenül. December 11–12-én a második 48 órás sztrájk során a NBKMT követelte a letartóztatott munkástanács-elnökök szabadon bocsátását, és tiltakozott a 131 halálos áldozatot követelő salgótarjáni sortűz ellen. December 11-én Kádár a Parlamentbe hívta tárgyalni, ahol letartóztattták. 1958. március 17-én, 25. születésnapján életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Büntetését különböző fogházakban töltötte, olyan társakkal együtt, mint Bibó István, Mécs Imre, Nagy László vagy Faddi Otmár. 1960-ban a Kisfogházban raboskodott, ablaka a vesztőhelyre nézett, ahol egy hónapon keresztül naponta látta öt-tíz forradalmár kivégzését. 1963-ban, külföldi politikai nyomásra, amnesztia révén szabadult. A Híradástechnikai Szövetkezetnél tudott elhelyezkedni, a hatóságok állandóan zaklatták.[forrás?] 1972. október 23-án balesetnek álcázott merényletet követtek el ellene, melyben súlyos, maradandó gerincsérülést szerzett. 1973. október 23-án a Mátyás-templomban eskették össze Damásdi Anikóval, akinek apját a szovjetek hurcolták el. Az esküvőn a vártnál nagyobb tömeg vett részt, és néma rendszerellenes tüntetéssé vált. Másnap Kádár a KB-ülésen indulatosan panaszolta, hogy még az eskető pap (nem más, mint Faddi Otmár, az egykori rabtárs) is börtöntöltelék.A hetvenes évek elejétől mintegy húsz éven keresztül volt rabtársa, Krassó György rábeszélésére (természetesen illegális) előadásokat tartott több magyar nagyváros magánházaiban, például Debrecenben és Miskolcon, alkalmanként néhány tíz-száz fős (általában egyetemista) hallgatóság előtt az 1956-os forradalomról és a kommunizmus bűneiről. 1987-től kezdve enyhült a rendszer szorítása. Rácz külföldi utakat tehetett, találkozott például Zbigniew Brzezynskivel, és fogadta id. George Bush is. 1988. március 15-én azonban egy rendőri különítmény hajnalban felriasztotta, a Gyűjtőfogházba szállította, és csak éjfélkor engedte el. A hirtelen kíváncsiság célját nem nehéz kitalálni: Rácz nem lehetett ott a Petőfi-szobornál. 1988-ban még Göncz Árpáddal és Litván Györggyel együtt szervezni kezdték a Történelmi Igazságtétel Bizottságot (TIB), de Göncz és Rácz útjai hamar elváltak. Rácz ugyanis nem értett egyet az alapszabálytervezet két pontjával: ő 1945-öt, míg Göncz 1948-at jelölte meg az igazságszolgáltatás kezdetének (erre Göncz lakonikusan annyit kérdezett: „Mi van, Sanyikám, te a fasisztáknak is igazságtételt akarsz?”), míg a másik pont olyan szellemben nyilatkozott Horthy Miklósról, amit Rácz becsületsértőnek ítélt. 1989. június 16-án Nagy Imre újratemetésén az egyik szónok ő volt. 1989-ben a Krassó György-féle Magyar Október Párt köztársasági elnöknek javasolta. 2003. augusztus 18-án a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnökévé választották. (wikipedia, részlet) (amatőrkép)

A déli hírekben közölték a nagy szabadságharcos elhunytát, de egyetlen szervezet, sem a kormány nem jelentette be, hogy saját halottjának tekinti. Ennyit jelent manapság 1956 öröksége és a sok erről szóló törvény. Rácz Sándor a rendszerváltás után szinte oroszlánként küzdött előadásaival, beszédeivel. Helyretette azt a sok hazugságot mindig, amit 1956-ról hazudoztak és mindig a helyes utat vázolta fel napjainak tennivalóival kapcsolatban. 1956-ban igen nagy hőstettet hajtott végre, amikor a Nagy-budapesti Munkástanács vezetőjeként több hónapos sztrájkot tartottak és Kádár kénytelen volt tárgyalni Rácz Sándorral, de aztán megjelent Marosán György és azt üvöltötte, hogy nem tárgyalunk, „mától kezdve lövünk.” Ennek a szemét kommunista hóhérnak a sírköve a Farkastéti temetőben van, Bartók Béla emlékhelyétől balra, jó tíz méterre!

http://amagyaroldal.hu/

süti beállítások módosítása