Ezzel nyilván a legtöbb ember tisztában van. Amit azonban csak kevesen látnak, hogy ezek a változások az emberek tízmillióit sodorják az őrületbe vagy a depresszió és önpusztítás mélységeibe.
Vegyük figyelembe az alábbi tényeket:
- Az öngyilkosság vált az elsőszámú sérülésből származó halálozási okká az Egyesült Államokban, megelőzve az autóbalesetek okozta haláleseteket is. Ami ennél is aggasztóbb, hogy a tavalyi év során több amerikai katona vetett véget önkezűleg az életének, mint ahányan harc közben estek el.
- Az USA munkavállalóinak egyharmada szenved krónikus stressztől. A 18-33 évesek igen nagy százaléka aludni sem tud miatta illetve depresszióban vagy pánikbetegségben szenved.
- Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) adatai szerint minden ötödik középiskolásnál diagnosztizáltak figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart (ADHD), New Yorkban pedig minden ötödik 6-12 közötti gyerek szenved ettől vagy más hasonló betegségtől, mint például pánikbetegségtől, depressziótól vagy bipoláris zavartól.
- Több tanulmány is kimutatta, hogy a stressz több súlyos betegség kiváltója lehet. A krónikus stressz például kulcsfontosságú szerepet tölt be a rák kialakulásában, ami a második legfőbb halálozási ok az Egyesült Államokban (a világon pedig a hetedik) és a szívbetegségek kialakulásánál is fontos tényező.
- A 12 év feletti amerikaiak 11 százaléka szed valamilyen antidepresszánst, amelyek köztudottan megváltoztatják az ember hangulatát, olyannyira, hogy a gyógyszerügyi hatóság „öngyilkossági” figyelmeztetésével kerülnek forgalomba. A nőket különösen nagy arányban érinti a depresszió. A 40-50 év közötti amerikai nők 23 százaléka szed antidepresszánst.
- Ehhez adjuk hozzá azt a sok tízmillió embert, aki valamilyen pszichiátriai gyógyszert szed. A példa kedvéért 6,4 millió 4-17 év közötti gyerek szed orvosi utasításra Ritalint vagy hasonló pszicho-stimulánst az Egyesült Államokban. Ne feledkezzünk meg a lakosság 28%-át képviselő alkoholistákról sem, ami további 60 millió embert jelent, vagy a 22 millió emberről, akik ilyen-olyan gyakorisággal használnak kábítószert. Ezek tudatában egy igazi begyógyszerezett ország tárul a szemünk elé.
Az óceán túlpartján sem sokkal jobb a helyzet.
Egy komoly 2011-es tanulmány szerint az európaiak 38 százaléka, 165 millió ember, szenved valamilyen mentális vagy neurológiai betegségben, mint amilyen a depresszió, a pánikbetegség, az álmatlanság vagy a demencia:
Az Európai Neuropszichofarmakológiai Kollégium kutatásának eredményei szerint a leggyakoribb zavarok a következők: 69 millió embert érint valamilyen szorongás (ide tartoznak például a különféle fóbiák vagy a pánikbetegség), 29 millió ember szenved álmatlanságban, 30 millió depresszióban. 20 millió embernek van olyan lelki hátterű betegsége, amely testi tünetek formájában jelentkezik (ezek a szomatoform tünetek, régi nevükön pszichoszomatikus betegségek). 17 millió ember pedig alkohol- vagy drogfüggőségben szenved. A fiatalok 5 százaléka hiperaktivitással vagy valamilyen figyelemkoncentrációs zavarral küzd, a 85 év feletti idősek csaknem harmada pedig az időskori elbutulással, azaz demenciával.
Mi történik? Miért nem képes a modern orvostudomány megoldást találni ezekre az igen súlyos problémákra? Miért nem képes az emberiség által felhalmozott hihetetlen mértékű tudás boldoggá tenni az embereket? Miért van az, hogy a boldogság helyett az emberek egyre több stresszt tapasztalnak, ami növekvő lelki nyomorhoz, tragédiához és halálhoz vezet?
Tényleg nincs megoldás?
A stressz, a nehézségek, a csalódások vagy balesetek az élet elkerülhetetlen részei. Egy egészséges társadalomban azonban, ahol a család egysége erős, ahol az erkölcsi értékek alapvetően szilárdak, az egyén sokkal kevesebb stresszt tapasztal, mint mondjuk egy perverz társadalomban. A mai világban, ahol a család egysége egyre gyakrabban esik szét, ahol a sérült kultúra kigúnyolja a hagyományos értékeket, ahol káosz uralkodik a gazdaságban, a monetáris rendszer pedig szétesőben, és ahol demagógok és szociopaták irányítják az országot (és a világot), az élet nehézségei megsokszorozódnak, az igazi megoldásokat pedig hamis ígéretekkel vagy gyógyszerekkel próbálják helyettesíteni.
Így történt, hogy Amerika, amely egykor a világ reménysége volt, egy lehangolt, dühös nemzetté vált, ami jó úton halad a hagyományos értékektől és szabadpiaci kapitalizmustól a szocializmus felé. Ez már önmagában is feszültséget szül, mert azzal elég sokan tisztában vannak, hogy a szocializmus végül a szabadság és jólét elvesztését hozza.
Emellett ott vannak a gazdasági nehézségek. A szüntelenül folyó kilakoltatások, csődök, stagnálás, munkanélküliség, elszegényedés, emelkedő árak és az államcsőd, most már az állampolgárokat sújtó „kiadáscsökkentésekkel” megtetézve. Fontos megérteni, hogy a kormány intézkedései nemcsak szándékosak, hanem egyenesen stratégiai fontosságúak a hatalom számára. Az elit által kívánt radikális változásokat nem lehetne véghezvinni miközben a lakosság nyugodtan éli világát, boldogan, elégedetten, hálásan Isten áldásaiért. Arra van szükség, hogy az emberek feszültek és elégedetlenek legyenek.
Elegendő elolvasni Saul Alinsky hírhedt „A radikálisok 12 szabálya” című írását, hogy megértsük: a radikális változásokhoz fontos, hogy a népet folyamatos nyomás és feszültség alatt tartsák, és életben tartsák sérelmeiket. Egyszóval mindig legyenek dühösek.
Természetesen a hagyományos értékek elleni támadás középpontjában Isten elutasítása áll (elsősorban a társadalmi elit által), ami a társadalom dezintegrációjához vezetett és kinyitotta Pandora szelencéjét.
Sajnos a pszichológia kevés esetben tud igazi megoldást nyújtani az embereknek, hiszen a szekuláris, mechanikus folyamatokon alapuló kultúrából eredt, ami szerint minden mentális, érzelmi és lelki probléma genetikai vagy élettani eredetű. A bűn, mint olyan nem létezik. Nincs lélek és nincs erkölcs. Az egészséges vagy „jó” személyiség, a megértés, a megbánás és megbocsátás – az igazi gyógyuláshoz elengedhetetlen feltételek – fel sem merülnek. Csak kérünk egy receptet.
A kiút
Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, három alapvető területre kell összpontosítani a gyógyuláshoz, amelyek:
1) Az igazán egészséges étrend. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a helytelen ételek vagy a túl sok étel fogyasztása komoly problémákhoz vezetnek. Kerüljük az egészségtelen, magas cukortartalmú, agyonkezelt, vegyszerezett, tartósított, mesterségesen ízesített, édesített ételeket. Ezek testünk és elménk számára is egészségtelenek. Dr. Lee Hieb nagyon találóan fogalmazta meg a követendő szabályt: „Ha a dédanyám nem ismerné fel, hogy egy ételről van szó, nem eszem meg.”
2) A rendszeres testmozgás. A testmozgás a testi egészségen kívül számos egyéb jótékony hatással bír, többek között csökkenti a stresszt.
3) A rendszeres nyugalom és elmélkedés, az Istennel imában töltött idő elengedhetetlen ahhoz, hogy megszabaduljunk mindattól, ami szívünkbe férkőzött és nem oda való. Adjuk át problémáinkat, frusztrációinkat Istennek. Ma már egyre több orvos is tisztában van azzal, hogy a düh és a keserűség számos mentális és egyéb betegség kiváltója.
Fontos megjegyezni, hogy nem a stressz tesz beteggé, hanem az a mód, ahogyan a stresszt kezeljük, illetve nem kezeljük. Amikor a problémák türelemmel és hittel találják szemben magukat, a szokásos felgyülemlő düh és frusztráció helyett, egy csodálatos dolgot tapasztalhatunk: a stressz, ahelyett, hogy megbetegítene vagy hátráltatna, igazából erősebbé tesz és végül igazi, kipróbált békét, olyan békét eredményez, ami a legnagyobb viharban is kitart.
Maradj nyugodt!
A stressz, ami tulajdonképpen a bibliai „megpróbáltatás” vagy „szorongattatás” kifejezések modern megfelelője, a hit megpróbálója. Az élet fontos része, ami által tanulunk, és jó esetben növekszünk.
Jézus nemcsak megváltást hozott nekünk, de azt is megmutatta, hogyan kezeljük a stresszt, amikor a kereszthez szegezve Isten bocsánatát kérte kínzóinak. Jézuson keresztül a bűneink bocsánatot nyertek, most már csak azt kell megtanulnunk, hogyan éljünk a jelenben. Hittel, türelemmel, kitartással.
„A ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez.” – Jakab 1:3
Forrás: wnd.com
