A bangladeshi fővárosban, Dhakkában szerdán összeomlott ruhaüzemnél a halálos áldozatok száma jelenleg 352. A romok alatt még mindig keresik a túlélőket, de a mentőmunkások azt mondják, egyre ritkábban és gyengébben hallanak hangokat a romok alól.

Tegnap 29 embert mentettek ki. A munkát nehezíti, hogy az épület romjai nagyon meggyengültek. A falak bármikor beomolhatnak, így maguk a mentőmunkások is veszélyben vannak. A katonaság, a rendőrség és a mentők 24 órában dolgoznak a helyszínen.

Letartóztatások

Az összeomlott épület miatt hat embert tartóztattak le, közülük három az épületben található, Rana Plaza nevű ruhagyár tulajdonosa volt. Az épület bérbeadóját a rendőrség keresi, feleségét már őrizetbe vették. Mindegyikük ellen “halált okozó hanyagság” miatt emelnek vádat.

Az épületben található, többemeletes ruhagyár 3122 (!) munkása közül egyelőre nem tudni, hányan voltak szerdán, a szerencsétlenség idején munkában. A romok alól mintegy 2500 embert mentettek ki.

Szabályozások? Kit érdekelnek?

A bangladesi szervek szerint az épület tulajdonosa az épületbiztonságról szóló törvényeket sok ponton megszegte. A túlélők szerint már kedden hatalmas repedések voltak láthatók az épület falán, ezért többen nem mertek bemenni, de a főnökeik azt mondták, hogy az épület biztonságos. A ruhagyár tulajdonosai tehát tudatosan figyelmen kívül hagytak egy ilyen súlyos jelzést is.

Alamgir belügyminiszter nyilatkozata szerint az épület engedélye eredetileg öt szintről szólt, a tulajdonos további három szintet engedély nélkül épített rá.

Több ezer ruhaipari munkás, főleg nők tüntettek Dhakka utcáin a kibírhatatlan munkakörülmények miatt a szerencsétlenséget követően; az ország vezetősége nemzeti gyászt rendelt el.

Kinek az érdeke?

Bangladesben nagyon jelentős a ruhaipar, melynek szinte teljes termelését nyugati cégek vásárolják fel. Ilyenek Európában, Hollandiában például a C&A illetve H&M elnevezésű, szinte mindenhol megtalálható boltok, az Egyesült Államokban pedig a nem kevésbé elterjedt és népszerű Wal-Mart. A Rana Plaza szintén számos nyugati céggel állt szerződésben, többek között az olasz Benettonnal, a brit Primarkkal és a spanyol Mangóval. Mindegyikük sietett kijelenteni, hogy a szerencsétlenség idején ÉPPEN nem volt semmiféle szerződéses munkájuk kiadva a Ranának. A Primark hozzátette, hogy új szerződésmodell kialakításán dolgoznak, hogy ebben az épület minősége is feltételként szerepeljen.

Tavaly novemberben pedig már észbe kaphattak volna, amikor ugyanitt egy ruhagyárban kiütött tűz 112 halálos áldozatot követelt. De ez nem volt elég. Aztán miután elmúlt decemberben meg lett szellőztetve, hogy milyen nagy százalékban dolgoztatnak gyerekeket ezek a cégek, a Wal-Mart (a kedélyeket kicsit lecsillapítandó) nagy csinnadrattával bejelentette, hogy “saját ellenőröket fognak küldeni a helyzet kivizsgálására, és természetesen ahol gyerekmunkát vagy egyéb szabálytalanságot tapasztalnak, azonnal felbontják a szerződést.” A birkanép kedélye erre természetesen azonnal megjavult, a hátuk mögé dobták a transzparenst és hagyták a csudába a hírt. A cég betartotta az ígéretét — KÉT ellenőrt is kiküldött Bangladesbe, mindkettő megnézett egy-egy üzemet, szabálytalanságot mindenhol találtak, szerződést felbontották. Szép, tekintve, hogy a Wal-Mart mintegy 7000 ruhabeszállítója közül majdnem ennek a fele, 3200 cég bangladesi székhelyű…

Ám legalább valamit reagáltak — a holland cégek közül a H&M nem foglalkozott az üggyel, a C&A képviselője mindössze egyetlen telefonos beszélgetés erejéig, abban pedig közölte, hogy a hírek “teljesen megalapozatlanok, MERT A C&A CSAK BECSÜLETES CÉGEKKEL KÖT SZERZŐDÉSEKET.” Igen, a becsületesség így szokott Nyugatról Keletre terjedni. Tanulhatnánk már mi is ebből a leckéből, mire számítsunk a “nyugati, tőkeerős cégek hazánkba hozatala” kapcsán.

Z. Ribka – Hollandia

(A fotók az EPA archívumából származnak)