Egyes konspiráció teoretikusok véleménye szerint a Rothschildok, Illuminátusok és szabadkőművesek amatőrök a világ második legnagyobb felfedett hatalmas mérvű pénzügyi botrányához képest, mert ez az igazi "összeesküvés", és sajnos nem csak összeesküvés-elmélet. A világ egy manipulált játék. A "játékosok" kicsit másabbak ugyan, de mindenféleképp kapcsolódnak a fentebb felsorolt bűnözőkhöz is. A LIBOR-botrányról már korábban is beszámoltam, amely során minimum három, de talán több mint 16 túl nagy név és márka globális kamatbefolyásolási bűncselekményére derült fény 500.000.000.000.000 (500 billió) dollár értékű pénzügyi eszközök vonatkozásában. Amikor ez a fertőzésként burjánzó bűncselekmény nyilvánosságra került tavaly, még csak sejteni lehetett, hogy lesznek még hasonlók, pedig akkor a MIT professzora, Andrew Lo még azt mondta, "ez mellett a történelemben bármely pénzügyi átverés eltörpül".Időközben bírósági per tárgya lett egy 43 ezer milliárd dolláros pénzmosási bűncselekmény sorozat, és most megszületett a LIBOR-botrány "ikertestvére" is. Kiszivárgott, hogy a londoni székhelyű cég, az ICAP, a világ legnagyobb kamat-swap brókere ellen vizsgálatot folytatnak az amerikai hatóságok. A magatartás és a hangok kísértetiesen emlékeztetnek a LIBOR "rendellenességekre". Ha szabályzókat keresünk a kamat-swap ügyleteknél, egy kis csoport brókerre akadunk, akik az ICAP -nál dolgoztak. A világ 15 legnagyobb bankja is ezt a manipulált ISDAfix "benchmark" számot használja a kamatláb-swapok esetében. A kamatswapokat eszközként használják a szuverén kormányok, a nagyvárosok és a nagy vállalatok, hogy kezelni tudják a tartozásaikat. Használatukról a skála elképzelhetetlenül nagy. A piac, mintegy 379.000.000.000.000 (379 billió) dollár, ami azt jelenti, hogy minden manipuláció hatalmas vagyonok értékét befolyásolja, és ami hozzávetőleg 100-szor nagyobb, mint az USA szövetségi költségvetése.
Nem hinném, hogy meglepne bárkit is, hogy ebben a rendszerben ugyanazok a játékosok játszanak a rögzített kamatswap árakkal, mint akik a korábbi botrányok során is reflekorfénybe kerültek. A Barclays, UBS, Bank of America, a JPMorgan Chase és a Royal Bank of Scotland szolgáltatják a Libor panelt, amely meghatározza a globális kamatokat. Tény, hogy az elmúlt években számos ilyen bank már kifizetett több millió dolláros bírságokat a versenyellenes manipulációk ilyen formái miatt. Bár egy rakás pénzügyi betűszó hangzik el mint halandzsa a laikusok számára, tény, hogy most már az árrögzítési botrányok mind LIBOR és ISDAfix, egyetlen, hatalmas összeesküvésre, összejátszásra és árrögzítésre utalnak.
Miért? Mivel a LIBOR befolyásolja az árakat a kamat-swap ügyletekben, így ez a manipuláció a manipulációban helyzetet teremt. Ha az állítások bizonyítják, hogy igazuk van, azt jelenti, hogy az ügyfelek fizették ki a két rétegű árrögzítéses korrupciót. "Ez egy dupla összeesküvés", mondja meghökkenten Michael Greenberger, a kereskedelem és a piacok felosztását végző Commodity Futures Trading Commission egykori igazgatója, most a University of Maryland professzora. "Ez a bűnözés netovábbja".
A rossz hír nem áll meg a swapnál és a kamatoknál. Márciusban az is kiderült, hogy a két szabályozó, a CFTC az USA-ban, és a madridi székhelyű Értékpapírok Nemzetközi Szervezete is ösztönözte a LIBOR kinyilatkoztatásokat. Azért, hogy megvizsgálják annak a lehetőségét, jogellenes manipuláció van-e az arany és az ezüst ára körül. A legnagyobb sokk azonban egy szövetségi tárgyalóteremből jött március végén, amikor polgári per indult a bankok LIBOR-ral kapcsolatos bűncselekményei miatt, és a bíróság elutasította az ellenük indított keresetet. Ebben az esetben a szövetségi bíró elfogadta a bankárvádlottak hihetetlen érvelését, miszerint ha a városok és más befektetők pénze elveszett a LIBOR manipuláció miatt, az a saját hibájuk.
"Hihetetlen", mondja Sylvia Sokol, ügyvéd a Constantine Cannon cégtől, amely antitröszt ügyekre specializálódott. Mindezek a történetek közösen mutatják ugyanazt: Ezek a bankok, amelyek már óriási hatalommal rendelkeznek, fogva tartják a pénzügyi gazdaságot . Az Egyesült Államokban, az első hat bank között, ugyanazt a nevet láthatjuk a LIBOR és ISDAfix paneleken. Saját vagyonuk egyenértékű az ország GDP-jének 60 százalékával, és kezdik felismerni a nagyobb és még félelmetesebb lehetőségek profitszerző és politikai erejét. Egyre inkább nyilvánvaló, hogy mind a büntető igazságszolgáltatási rendszer és a polgári bíróságok is tehetetlenek, és nem tudják megállítani őket, mert együtt dolgoznak rendszerrel, vagy helyesebben a rendszer már nekik dolgozik.
A bankok találtak egy kiskaput, egy alapvető hibát a felépítményben. Az egész pénzügyi rendszerben vannak helyek, ahol az árak vagy a hivatalos indexek beállítása alapján ellenőrzött adatokat küldhetnek és küldenek a magánbankok és a pénzügyi cégek. Más szóval, közvetlen hozzáférést kaptak a gazdasági infrastruktúra rendszeréhez. A LIBOR az, ami méri az árakat a banki díjak és egymás hitelei között. Egy tökéletes példa, és nem csak alapvető hiba az ármegállapító rendszerben. Gyenge a szabályozás rendészeti kerete, és szinte megállíthatatlan a korrupció.
Sok esetben tesznek kísérletet a manipulációra. A bankok többnyire meg-meg csúsznak. A Barclays megúszta egy viszonylag csekély bírsággal a 450 millió dolláros tartományban, az UBS beragadt egy 1,5 milliárdos büntetéssel és az RBS is kénytelen volt feladni 615 millió dollárt. Eltekintve néhány alacsony szintű közbelépéstől, eddig nem fenyegette a bankokat büntetőeljárás, bár a brit törvényhozás már a bankvezetők büntetését és büntethetőségét is lehetővé kívánja tenni. Látszólag ez utóbbi intézkedés is sértheti a bankok érdekeit, de beáldozható csótányok mindig lesznek, és a bankkáosz még a Rothschildoknak és Rockefellereknek sem hiányzik, mert az ellenőrizhetetlené váló bankok okozta hatalomátvétel, érdekeikkel ellentétesen felboríthatja az erőviszonyokat.
Összességében, még a nagybankoknak is kevés esélye van a túlélésre, vagyis arra, hogy megússzák a legnagyobbak általi bekebelezést (a "finisben" azok is egymás ellen fordulnak). Ugyanez a sors vár a "befektetőikre" is. Azokra az összelopott vagyonokra, amelyek sorra fognak eltűnni, hiába próbálják kiüríteni az eddig biztonságosnak hitt offshore számláikat tulajdonosaik. A kifosztás sebességével a harácsolás mértéke is gyorsul, növekszik. Aki tegnap milliókat lopott, az mára milliárdokat akar, és holnap már a billiók sem elegendők a számára. A stratégia világos vonalvezetést mutat. Ha már az emberektől nincs mit ellopni, egymást kezdik ki. A mohó "kisgömböc" végül kipukkad, és szertefoszlik. Mire feleszmélnek, rájöhetnek, hogy csak az az övék, amit megettek, de még azt is elvehetik tőlük, amíg...
