Gyorsreagálású amerikai egységet telepítenek Dél-Spanyolországba
- Megérkeztek Dél-Spanyolországba annak a gyorsreagálású amerikai egységnek az első tengerészgyalogosai, amely azt a feladatot kapta, hogy szükség esetén amerikai állampolgárokat, kormányzati tisztségviselőket és képviseleteket védelmezzen meg Afrikában, különösen a kontinens északi részén – jelentette pénteken a CNN.
A gyorsreagálású erő a moróni légi bázison állomásozik majd, Gibraltártól mintegy 150 kilométerrel északra. A teljes felfejlődése esetén 500 fős egység első tagjai szerdán érkeztek meg, Spanyolország pedig pénteken adta meg a végső beleegyezést az amerikai jelenléthez.
A tengerészgyalogosoknak a riasztás után hat órán belül kell majd készen állniuk a légi szállítású bevetésre. A Pentagonnak 2012. szeptember 11-én, a kelet-líbiai Bengáziban működő amerikai konzulátus elleni támadás idején nem állt rendelkezésére ilyen erő. A külképviselet és a helyi CIA-iroda körül összecsapás következtében három amerikai állampolgár, köztük az Egyesült Államok tripoli nagykövete, életét vesztette.
A dél-spanyolországi amerikai tengerészgyalogos egység állománya a tervek szerint 30 napon belül éri el a teljes létszámát. A gyorsreagálású erőben mások mellett 225 szárazföldi műveletekhez felszerelt tengerészgyalogos szolgál majd, hírszerzési és kommunikációs szakemberekkel együtt, további 225 fő pedig hat V-22-es Osprey (Halászsas) típusú repülőgép és két C-130-as légi utántöltő gép üzemeltetését fogja biztosítani.
Az egység képes lesz harci körülmények között, a helyi kormány beleegyezése nélkül behatolni a kritikus övezetekbe. A tengerészgyalogság a dél-spanyolországi erő telepítése mellett ezer fővel erősíti meg az amerikai nagykövetségek védelmét, különösen a kockázatosnak tartott országokban. A fegyvernem ezen felül létrehoz egy 100 fős különítményt is, amely szükség esetén amerikai területről kiindulva nyújt majd erősítést a külképviseletek védelméhez.
MTI
A Szabad riport megjegyzése:
Nem fér a bőrébe a jenki kormányzat, nagyon nem fér.
És a spanyol kormány pedig asszisztál ehhez, talán nem véletlenül. Spanyolországban egyre nagyobb a hitelválság, a spanyol nép egyre elégedetlenebb. A kormány úgy gondolhatja; talán majd a spanyol kormányzati tisztviselőket is kimentik az amerikaiak, – ha egyszer rájuk zúdul az összeomlás. De nem tanultak még úgy látszik eléggé Spanyolország történelméből, s elfelejtették hogy milyen az, amikor a nép átveszi a hatalmat. -
De nem tanul az amerikai kormányzat sem. Ismét újabb és újabb frontokat nyit a világban… Ismét lesznek az amerikai népnek tehát feláldozható katonái, akik úgymond “kiviszik a frontot az országból, idegen földre”. – Így az átlagember figyelmét megint elterelik az egyre súlyosabbá váló belső bajokról, – azt gondolván, hogy az egyre jobban izzó belső elégedetlenség parazsát kiszórják a világba.
Működik ez az ősi katona-politikai taktika, – egy darabig. De majd, amikor ismét fekete műanyag zsákok tömegei érkeznek vissza Amerikába, mint a Koreai, vagy a Vietnami háború idején, – majd, amikor csonkolt végtagú veteránok bicegnek majd az amerikai városok utcáin, – akkor már késő lesz az eszmélés. Az elégedetlenség parazsát, ezek a katonák fogják visszavinni szülőföldjükre.
És nem kell ahhoz egy nagy háború, mint amilyen a koreai, vagy a vietnami volt, hogy a parázs ismét visszahulljon a kormány fejére. Elég ehhez egy helyi konfliktus is, amikor az amerikaiak a “a helyi kormány beleegyezése nélkül hatolnak bea kritikus övezetekbe.”
Ilyen volt például a szomáliai is 1993-ban. Október 3-án, közel 100 ejtőernyős amerikai katonát dobtak le Mogadishuban, Szomália fővárosában, Mike Steele kapitány vezetésével. A polgárháborút az amerikaiak szerint szító hadúr és szárnysegédei voltak a célpontok. A 45 percesre tervezett villámakció 16 órás vérfürdőbe torkollott. 18 katonát és két Black Hawk típusú hipermodern harci helikoptert veszítettek az amerikaiak. A sikertelen akció a szomáliai amerikai akciók beszüntetésére hangolta az otthoni közvéleményt.
Erről nagy sikerű film is készült, melynek bemutatója itt látható:
