Az érintésmentes mobilfizetést lehetővé tévő mobiltárca tesztelése idén nyáron indul el Magyarországon, az alkalmazás segítségével a plasztikokat egyetlen helyen, egy okostelefonban elhelyezve lehet majd tárolni. Így a különböző bankkártyákat, kuponkártyákat, beléptetőkártyákat, pontgyűjtőket, illetve akár a bérleteket és jegyeket is virtualizált formában, érintésmentes fizetésre és belépésre is lehet majd használni. Az infrastruktúra kellően fejlett az induláshoz, a mobiltárca üzleti modelljét azonban még csiszolgatják. A projektet vezető Mobiltárca Szövetség szerint a fizetési piac szereplőit a közös ellenség, a készpénz egy oldalra állítja.
Magyarországon is lesz mobiltárca
Az NFC (érintésmentes fizetést lehetővé tévő) technológia telefonba építésével egy ügyfél összes bankkártyája egyetlen eszközzel helyettesíthetővé válik. Az így virtualizált bankkártyákkal érintésmentes fizetést is lehet végezni, emellett hűségkártyákat, kuponkártyákat, beléptető-kártyákat és akár bérleteket, és jegyeket is képes tárolni. Ezáltal egy pénztárca majdnem teljes tartalmát egy helyen, a mobiltelefonban lehet tárolni (a személyazonosító okmányokat, plasztikokat egyelőre még nem képes kiváltani egy mobiltárca).
Mi az NFC?
Az NFC technológia (Near Field Communicatio) a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) továbbfejlesztéseként jött létre, vezeték nélküli adatátvitelt tesz lehetővé néhány centiméteres hatókörön belül. Az olvasó terminál körüli mágneses mező aktiválja az egyébként passzív NFC chipeket. A technológia a modern kontaktmentes, vagyis fizikai érintkezés nélküli fizetések alapját képezi.
2011 júniusában alapították meg Magyarországon a Mobiltárca Szövetséget, amelynek tagjai között szerepel a három hazai telekommunikációs vállalat, IT-vállaltok, kártyatársaságok és két bank (OTP, Citibank) is. "A Mobiltárca Szövetség a mobil NFC technológiára alapuló fizetési megoldások, rendszerek és szolgáltatások hazai elterjedésének előmozdítására, az ezzel kapcsolatos szakmai irányelvek kialakítására és betartatására, a szakmai színvonal biztosítására és folyamatos fejlesztésére, valamint a technológia mögött lévő platform egységesítésére alakult." - írja a szövetség a honlapján.
Lemák Gábor, a Mobiltárca Szövetség főtitkára szerint "a mobiltárca nem más, mint amikor a bankkártyákat és egyéb plasztikkártyákat a mobilokba költöztetik". Míg a bankkártyák általánosságban véve csak egy (fizetési) funkciót látnak el, addig a mobiltárcák kétirányú kommunikációra alkalmasak (lásd alább). A magyar alkalmazás pilotja júniusban indul 3000 fő részvételével. A tesztben egyelőre az OTP Bank ügyfelei vehetnek részt, de jövőre más bankok csatlakozását is várják a programhoz.
Ahhoz, hogy valaki használhassa a mobiltárca alkalmazást, először is egy NFC-s mobiltelefonra van szüksége. Már mindegyik mobilszolgáltatónál széles palettán érhetők el ilyen készülékek, a Samsung, a Nokia, a HTC, az LG és a többi nagy okostelefon gyártó is rendelkezik saját NFC-s eszközzel, az Apple azonban legújabb iPhone-jába sem építette bele az NFC chipet. A következő lépés az alkalmazás letöltése, majd ezután a felhasználónak regisztrálnia kell a plasztikjait. Egy kártya adatainak megadása után körülbelül 24 órát kell várni, amíg a szolgáltató befejezi az adott kártya virtualizálását.
Mire jó egy okostelefonos pénztárca?
A virtuális plasztikokkal a mobiltelefon POS terminálhoz való érintésével lehet fizetni. Minden egyes regisztrált kártya esetén az utolsó 10 tranzakciós naplóbejegyzést (logot) eltárolja az alkalmazás, vagyis lekérdezhető, hogy milyen tranzakciók történtek egy kártyával. Bankkártyáknál az utolsó átutalásokat és fizetéseket, az aktuális egyenleget, hűségkártyánál a pontegyenleget is ellenőrizni lehet a mobiltárcával. Az érintésmentes kártyákhoz hasonlóan egy limitet (alapesetben ez 5 ezer forint) határozhatnak meg a mobiltárca felhasználók. A limit alatti fizetéseket PIN-kód megadása nélkül is bonyolíthatják, az e felettieknél viszont mindenképpen meg kell adni a biztonsági azonosító kódot.
Marketinginformációkat is közölni lehet az ügyfelekkel a tárcán keresztül. Fel lehet hívni a fogyasztók figyelmét arra, hogy a meglévő pontjaikat milyen akciók keretében, milyen termékekre válthatják be. Ezt történhet úgy, hogy minden mobiltárca tulajdonos megkapja a hirdetést például egy időszaki kuponakcióról, aki egy adott hűségkártyával rendelkezik. Ugyanakkor, mivel az NFC-s okostelefonok gyakorlatilag mindegyike rendelkezik a helymeghatározást lehetővé tevő technológiával, a helyadatok megosztásával helyfüggő (location based) marketinginformációkat, ajánlatokat kaphat a felhasználó, amint belép egy boltba vagy plázába.
Távoli fizetésekre is alkalmas lesz a megoldás?
A tárca az induláskor csak az NFC-s tranzakciókat fogja kezelni, ami egyben azt is jelenti, hogy csak NFC képes telefonokon fog futni az alkalmazás. Középtávon viszont várhatóan egyéb más fizetési alkalmazásokat is integrálnak majd a mobiltárcába. A nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis azokban az országokban, ahol már kereskedelmi megoldásként működik az NFC-s mobiltárca, ott az indulást követő rövid időn belül (jellemzően egy éven belül) a távoli (remote) mobilfizetési megoldásokat is beépítik az alkalmazásba - mondta el Lemák Gábor. Ilyenek lehetnek például a QR-kódos fizetések vagy a személyek közötti (peer-to-peer) tranzakciók.
Az infrastruktúra kellően fejlett az induláshoz
Az alkalmazás a meglévő banki infrastruktúrára épül, ami azt jelenti, hogy maga a Mobiltárca lényegében véve nem különbözik egy érintésmentes (contactless) fizetésre alkalmas plasztikkártyától. A tárca ugyanazt a szabványt, protokollt használja, mint amit a PayPass mobile contactless kártyáknál alkalmaznak. Ez azt is jelenti, hogy az érintésmentes bankkártyás fizetést elfogadó POS terminálok a mobil érintésmentes tranzakciókat is támogatják, vagyis a kereskedőknek ezen kívül nem merül fel költsége az NFC-s mobilfizetés elfogadásával kapcsolatban. Egyéb fejlesztések vagy informatikai illesztések sem szükségesek ehhez.
Egy mobiltárcát éppen úgy kell kibocsátani és elfogadni, ahogyan egy PayPass (MasterCard) vagy PayWave (Visa) kártyát. A PayPass infrastruktúrát 2009-ben kezdték el kiépíteni, már 8 bank bocsát ki és fogad el ilyen kártyákat. A legtöbb bank ráadásul a lejáró kártyaportfóliókat kizárólag érintésmentes kártyák kibocsátásával pótolja. PayWave kártyákat még csak kis számban bocsátanak ki, de a kártyák elterjedésével minden bizonnyal a Visa megoldása is bekerülhet a Mobiltárcába.
Érintésmentes fizetés elfogadására Magyarországon az MNB legfrissebb adatai szerint közel 17 ezer POS terminál képes, vagyis a teljes POS hálózat termináljainak valamivel több mint 20 százaléka.
Új szó robban be a köztudatba - Jön a magyar mobiltárca
A kibocsátott kártyákat tekintve a contactless kártyák aránya 7 százalékra tehető az összes bankkártyához képest.
Új szó robban be a köztudatba - Jön a magyar mobiltárca
Mire alapozzák a mobiltárca üzleti modelljét?
A mobilfizetés kivitelezésének egyik legnagyobb akadálya a cégek és intézmények együttműködési üzleti modelljének felállítása, amely a feladatok és a hasznok felosztását jelenti elsősorban. "Egy kialakulóban lévő ökoszisztémában le kell ülnünk egy asztalhoz, és vért-verítéket nem kímélve meg kell tudunk arról egyezni, hogy ebben a szép új világban ki hogyan, és mit tesz, és hogyan részesül a bevételekből" - mondta az NFC-ről szóló előadásában Takács Zoltán, a Telenor képviselője az App!2012 konferencián. Ez azért is fontos, mert "egyetlen szolgáltató és egyetlen bank már sokszor próbált ilyen szolgáltatást sikerre vinni (...), de addig, amíg ez nem elérhető minden mobilfelhasználó számára, addig a modell nem igazán életképes" - tette hozzá Takács Zoltán.
Lemák Gábor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint "a bankok rettentően félnek attól, hogy a mobilszolgáltatók, mint új szereplők, a meglévő bankkártyás piacukból harapnak ki egy darabot". A pénzintézetek attól tartanak, hogy ezzel az árbevételük és profitjuk egy részét elveszítik, hiszen a telekommunikációs cégekkel is meg kell osztozniuk a tranzakciókból származó bevételen. "Amit viszont szem előtt kell tartani, hogy mind a bankoknak, mind a mobilszolgáltatóknak van egy közös ellensége: a készpénz. Ez az ellenség képes az ökoszisztéma szereplőit egy oldalra állítani" tette hozzá Lemák Gábor.
A fizetési szolgáltatók továbbra is attól szenvednek, hogy az emberek jellemzően nem használják a bankkártyájukat a fizikai kereskedőknél. Az MNB statisztikája szerint 2012 végén a belföldi kártyás tranzakciók durván háromnegyedét a készpénzfelvételek adták, és csak negyedét a kártyás vásárlások. A többség tehát a bankkártyáját jellemzően készpénz felvételére használja. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a kereskedőknél történő fizetések körülbelül háromnegyede készpénzben zajlik.
Új szó robban be a köztudatba - Jön a magyar mobiltárca
A mobilszolgáltatók azzal érvelnek, hogy az új technológia képes megváltoztatni a jelenlegi kártyahasználati szokásokat, az emberek nagyobb előszeretettel veszik elő majd a telefonjaikat, mint a bankkártyájukat. Ezáltal növekedhet a fizetési tranzakciók száma a készpénzes fizetések rovására, és így egy "nagyobb tortát" oszthatnak fel a szereplők egy más között.
Ki fizet kinek, és mennyit?
Egy másik fontos részét képezi a kialakítandó üzleti modellnek, hogy a mobilszolgáltatók nem a tranzakciók után szednek be díjakat, hanem az okostelefonokban lévő SIM-kártyák biztonsági elemének (secure element) egy részét adják bérbe a bankoknak. Így az NFC-s fizetések a bankkártyás tranzakciókhoz hasonlóan ingyenesek maradnak a lakosság számára. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a Mobiltárcás fizetéseket is tranzakciós adó sújtja, azonban a bankok a kártyás vásárlásokat, és emiatt az NFC-s mobilfizetést is (legalábbis egyelőre) ingyenesen biztosítják lakossági szempontból. (A tranzakciós adó ügyfelekre való áthárítása elsősorban a készpénzfelvételeknél és az átutalásoknál jelent meg.)
A SIM-kártyákon biztonságosan, titkosítva tárolhatják a bankok a biztonsági kulcsokat, amihez csak a bank férhet hozzá. Ezért a tárhelyért cserébe fizetnek díjat a telekommunikációs cégeknek. Ezt a díjat rental fee-nek, vagyis SIM-kártya bérleti díjnak nevezi a szakma. A nemzetközi tapasztalatok szerint a díjat időszakokra vetítve vagy átalányként, esetleg forgalom alapján is meghatározhatják, de előfordulhat az is, hogy a rental fee egy kártya életciklus-menedzsmentjéhez kapcsolódik. Utóbbi azt jelenti, hogy egy kártya letiltásakor, felfüggesztésekor vagy kibocsátásakor számítják fel a díjat - mondta el Lemák Gábor.
Jöhetnek a személyjegy-alapú fizetések is?
A különböző biometrikus, azaz személyjegy alapú azonosítási és fizetési módok jelentősen megkönnyíthetik a jövőben a biztonságos és kényelmes fizetések elterjedését. A számos biometrikus technológia közül azonban egyelőre egyik sem hozta meg a kívánt áttörést. Általában túlságosan drágák, vagy nem eléggé biztonságosak a személyjegy-alapú megoldások. Az arcfelismerő technikák például egy képpel is manipulálhatóak, az ujjlenyomat-, vérerezet- vagy írisz-olvasók drágák, a hangfelismerést egy ügyes csaló is átverheti. Pedig a biometrikus azonosítással kiváltható lenne például a számos PIN-kód megjegyzésének terhe, illetve a bonyolult, többlépcsős azonosítási eljárásokat is meg lehetne spórolni.
Magyarországon is lesz mobiltárca
Az NFC (érintésmentes fizetést lehetővé tévő) technológia telefonba építésével egy ügyfél összes bankkártyája egyetlen eszközzel helyettesíthetővé válik. Az így virtualizált bankkártyákkal érintésmentes fizetést is lehet végezni, emellett hűségkártyákat, kuponkártyákat, beléptető-kártyákat és akár bérleteket, és jegyeket is képes tárolni. Ezáltal egy pénztárca majdnem teljes tartalmát egy helyen, a mobiltelefonban lehet tárolni (a személyazonosító okmányokat, plasztikokat egyelőre még nem képes kiváltani egy mobiltárca).
Mi az NFC?
Az NFC technológia (Near Field Communicatio) a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) továbbfejlesztéseként jött létre, vezeték nélküli adatátvitelt tesz lehetővé néhány centiméteres hatókörön belül. Az olvasó terminál körüli mágneses mező aktiválja az egyébként passzív NFC chipeket. A technológia a modern kontaktmentes, vagyis fizikai érintkezés nélküli fizetések alapját képezi.
2011 júniusában alapították meg Magyarországon a Mobiltárca Szövetséget, amelynek tagjai között szerepel a három hazai telekommunikációs vállalat, IT-vállaltok, kártyatársaságok és két bank (OTP, Citibank) is. "A Mobiltárca Szövetség a mobil NFC technológiára alapuló fizetési megoldások, rendszerek és szolgáltatások hazai elterjedésének előmozdítására, az ezzel kapcsolatos szakmai irányelvek kialakítására és betartatására, a szakmai színvonal biztosítására és folyamatos fejlesztésére, valamint a technológia mögött lévő platform egységesítésére alakult." - írja a szövetség a honlapján.
Lemák Gábor, a Mobiltárca Szövetség főtitkára szerint "a mobiltárca nem más, mint amikor a bankkártyákat és egyéb plasztikkártyákat a mobilokba költöztetik". Míg a bankkártyák általánosságban véve csak egy (fizetési) funkciót látnak el, addig a mobiltárcák kétirányú kommunikációra alkalmasak (lásd alább). A magyar alkalmazás pilotja júniusban indul 3000 fő részvételével. A tesztben egyelőre az OTP Bank ügyfelei vehetnek részt, de jövőre más bankok csatlakozását is várják a programhoz.
Ahhoz, hogy valaki használhassa a mobiltárca alkalmazást, először is egy NFC-s mobiltelefonra van szüksége. Már mindegyik mobilszolgáltatónál széles palettán érhetők el ilyen készülékek, a Samsung, a Nokia, a HTC, az LG és a többi nagy okostelefon gyártó is rendelkezik saját NFC-s eszközzel, az Apple azonban legújabb iPhone-jába sem építette bele az NFC chipet. A következő lépés az alkalmazás letöltése, majd ezután a felhasználónak regisztrálnia kell a plasztikjait. Egy kártya adatainak megadása után körülbelül 24 órát kell várni, amíg a szolgáltató befejezi az adott kártya virtualizálását.
Mire jó egy okostelefonos pénztárca?
A virtuális plasztikokkal a mobiltelefon POS terminálhoz való érintésével lehet fizetni. Minden egyes regisztrált kártya esetén az utolsó 10 tranzakciós naplóbejegyzést (logot) eltárolja az alkalmazás, vagyis lekérdezhető, hogy milyen tranzakciók történtek egy kártyával. Bankkártyáknál az utolsó átutalásokat és fizetéseket, az aktuális egyenleget, hűségkártyánál a pontegyenleget is ellenőrizni lehet a mobiltárcával. Az érintésmentes kártyákhoz hasonlóan egy limitet (alapesetben ez 5 ezer forint) határozhatnak meg a mobiltárca felhasználók. A limit alatti fizetéseket PIN-kód megadása nélkül is bonyolíthatják, az e felettieknél viszont mindenképpen meg kell adni a biztonsági azonosító kódot.
Marketinginformációkat is közölni lehet az ügyfelekkel a tárcán keresztül. Fel lehet hívni a fogyasztók figyelmét arra, hogy a meglévő pontjaikat milyen akciók keretében, milyen termékekre válthatják be. Ezt történhet úgy, hogy minden mobiltárca tulajdonos megkapja a hirdetést például egy időszaki kuponakcióról, aki egy adott hűségkártyával rendelkezik. Ugyanakkor, mivel az NFC-s okostelefonok gyakorlatilag mindegyike rendelkezik a helymeghatározást lehetővé tevő technológiával, a helyadatok megosztásával helyfüggő (location based) marketinginformációkat, ajánlatokat kaphat a felhasználó, amint belép egy boltba vagy plázába.
Távoli fizetésekre is alkalmas lesz a megoldás?
A tárca az induláskor csak az NFC-s tranzakciókat fogja kezelni, ami egyben azt is jelenti, hogy csak NFC képes telefonokon fog futni az alkalmazás. Középtávon viszont várhatóan egyéb más fizetési alkalmazásokat is integrálnak majd a mobiltárcába. A nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis azokban az országokban, ahol már kereskedelmi megoldásként működik az NFC-s mobiltárca, ott az indulást követő rövid időn belül (jellemzően egy éven belül) a távoli (remote) mobilfizetési megoldásokat is beépítik az alkalmazásba - mondta el Lemák Gábor. Ilyenek lehetnek például a QR-kódos fizetések vagy a személyek közötti (peer-to-peer) tranzakciók.
Az infrastruktúra kellően fejlett az induláshoz
Az alkalmazás a meglévő banki infrastruktúrára épül, ami azt jelenti, hogy maga a Mobiltárca lényegében véve nem különbözik egy érintésmentes (contactless) fizetésre alkalmas plasztikkártyától. A tárca ugyanazt a szabványt, protokollt használja, mint amit a PayPass mobile contactless kártyáknál alkalmaznak. Ez azt is jelenti, hogy az érintésmentes bankkártyás fizetést elfogadó POS terminálok a mobil érintésmentes tranzakciókat is támogatják, vagyis a kereskedőknek ezen kívül nem merül fel költsége az NFC-s mobilfizetés elfogadásával kapcsolatban. Egyéb fejlesztések vagy informatikai illesztések sem szükségesek ehhez.
Egy mobiltárcát éppen úgy kell kibocsátani és elfogadni, ahogyan egy PayPass (MasterCard) vagy PayWave (Visa) kártyát. A PayPass infrastruktúrát 2009-ben kezdték el kiépíteni, már 8 bank bocsát ki és fogad el ilyen kártyákat. A legtöbb bank ráadásul a lejáró kártyaportfóliókat kizárólag érintésmentes kártyák kibocsátásával pótolja. PayWave kártyákat még csak kis számban bocsátanak ki, de a kártyák elterjedésével minden bizonnyal a Visa megoldása is bekerülhet a Mobiltárcába.
Érintésmentes fizetés elfogadására Magyarországon az MNB legfrissebb adatai szerint közel 17 ezer POS terminál képes, vagyis a teljes POS hálózat termináljainak valamivel több mint 20 százaléka.
Új szó robban be a köztudatba - Jön a magyar mobiltárca
A kibocsátott kártyákat tekintve a contactless kártyák aránya 7 százalékra tehető az összes bankkártyához képest.
Új szó robban be a köztudatba - Jön a magyar mobiltárca
Mire alapozzák a mobiltárca üzleti modelljét?
A mobilfizetés kivitelezésének egyik legnagyobb akadálya a cégek és intézmények együttműködési üzleti modelljének felállítása, amely a feladatok és a hasznok felosztását jelenti elsősorban. "Egy kialakulóban lévő ökoszisztémában le kell ülnünk egy asztalhoz, és vért-verítéket nem kímélve meg kell tudunk arról egyezni, hogy ebben a szép új világban ki hogyan, és mit tesz, és hogyan részesül a bevételekből" - mondta az NFC-ről szóló előadásában Takács Zoltán, a Telenor képviselője az App!2012 konferencián. Ez azért is fontos, mert "egyetlen szolgáltató és egyetlen bank már sokszor próbált ilyen szolgáltatást sikerre vinni (...), de addig, amíg ez nem elérhető minden mobilfelhasználó számára, addig a modell nem igazán életképes" - tette hozzá Takács Zoltán.
Lemák Gábor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint "a bankok rettentően félnek attól, hogy a mobilszolgáltatók, mint új szereplők, a meglévő bankkártyás piacukból harapnak ki egy darabot". A pénzintézetek attól tartanak, hogy ezzel az árbevételük és profitjuk egy részét elveszítik, hiszen a telekommunikációs cégekkel is meg kell osztozniuk a tranzakciókból származó bevételen. "Amit viszont szem előtt kell tartani, hogy mind a bankoknak, mind a mobilszolgáltatóknak van egy közös ellensége: a készpénz. Ez az ellenség képes az ökoszisztéma szereplőit egy oldalra állítani" tette hozzá Lemák Gábor.
A fizetési szolgáltatók továbbra is attól szenvednek, hogy az emberek jellemzően nem használják a bankkártyájukat a fizikai kereskedőknél. Az MNB statisztikája szerint 2012 végén a belföldi kártyás tranzakciók durván háromnegyedét a készpénzfelvételek adták, és csak negyedét a kártyás vásárlások. A többség tehát a bankkártyáját jellemzően készpénz felvételére használja. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a kereskedőknél történő fizetések körülbelül háromnegyede készpénzben zajlik.
Új szó robban be a köztudatba - Jön a magyar mobiltárca
A mobilszolgáltatók azzal érvelnek, hogy az új technológia képes megváltoztatni a jelenlegi kártyahasználati szokásokat, az emberek nagyobb előszeretettel veszik elő majd a telefonjaikat, mint a bankkártyájukat. Ezáltal növekedhet a fizetési tranzakciók száma a készpénzes fizetések rovására, és így egy "nagyobb tortát" oszthatnak fel a szereplők egy más között.
Ki fizet kinek, és mennyit?
Egy másik fontos részét képezi a kialakítandó üzleti modellnek, hogy a mobilszolgáltatók nem a tranzakciók után szednek be díjakat, hanem az okostelefonokban lévő SIM-kártyák biztonsági elemének (secure element) egy részét adják bérbe a bankoknak. Így az NFC-s fizetések a bankkártyás tranzakciókhoz hasonlóan ingyenesek maradnak a lakosság számára. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a Mobiltárcás fizetéseket is tranzakciós adó sújtja, azonban a bankok a kártyás vásárlásokat, és emiatt az NFC-s mobilfizetést is (legalábbis egyelőre) ingyenesen biztosítják lakossági szempontból. (A tranzakciós adó ügyfelekre való áthárítása elsősorban a készpénzfelvételeknél és az átutalásoknál jelent meg.)
A SIM-kártyákon biztonságosan, titkosítva tárolhatják a bankok a biztonsági kulcsokat, amihez csak a bank férhet hozzá. Ezért a tárhelyért cserébe fizetnek díjat a telekommunikációs cégeknek. Ezt a díjat rental fee-nek, vagyis SIM-kártya bérleti díjnak nevezi a szakma. A nemzetközi tapasztalatok szerint a díjat időszakokra vetítve vagy átalányként, esetleg forgalom alapján is meghatározhatják, de előfordulhat az is, hogy a rental fee egy kártya életciklus-menedzsmentjéhez kapcsolódik. Utóbbi azt jelenti, hogy egy kártya letiltásakor, felfüggesztésekor vagy kibocsátásakor számítják fel a díjat - mondta el Lemák Gábor.
Jöhetnek a személyjegy-alapú fizetések is?
A különböző biometrikus, azaz személyjegy alapú azonosítási és fizetési módok jelentősen megkönnyíthetik a jövőben a biztonságos és kényelmes fizetések elterjedését. A számos biometrikus technológia közül azonban egyelőre egyik sem hozta meg a kívánt áttörést. Általában túlságosan drágák, vagy nem eléggé biztonságosak a személyjegy-alapú megoldások. Az arcfelismerő technikák például egy képpel is manipulálhatóak, az ujjlenyomat-, vérerezet- vagy írisz-olvasók drágák, a hangfelismerést egy ügyes csaló is átverheti. Pedig a biometrikus azonosítással kiváltható lenne például a számos PIN-kód megjegyzésének terhe, illetve a bonyolult, többlépcsős azonosítási eljárásokat is meg lehetne spórolni.
forrás
Portfolio
