NYILATKOZAT és KÖVETELÉS

Tisztelt Dr. Kövér László házelnök Úr, tisztelt Országgyűlés!

Kifosztott banki adósok és hazájukért aggódó magyarok ezrei, 2013. április 21-én megjelentünk Budapesten a Hősök terén, majd az éjszakát átvirrasztva, április 22-én vonulunk szervezetten az Országházhoz, hogy félreérthetetlenül az Országgyűlés tudomására hozzuk akaratunkat és átadjuk Önnek, vagy az Ön meghatalmazottjának, jelen nyilatkozatunkat és követelésünket.

1. Kijelentjük, hogy hittünk a jogállamban, hittünk abban, hogy Magyarországon a felügyeleti szervek által engedélyezett banki tevékenység az állampolgárok számára nem jelenthet veszélyt. Tisztában voltunk azzal, hogy profit orientált kereskedelmi bankokkal és pénzintézetekkel kötöttünk szerződéseket, de jelen esetben már nem beszélhetünk profit orientáltságról. Itt az emberek teljes kifosztása zajlik anélkül, hogy érvényesíthetnék alkotmányos jogaikat és megvédhetnék magukat a végrehajtóktól és a kifosztóktól.
2. Három-négymillió felnőttkorú magyar állampolgár -úgy mint adós, adóstárs és zálogkötelezett- áll a kifosztás és a teljes ellehetetlenülés szélén, az újrakezdés lehetősége nélkül, hiszen a magáncsőd intézményének hiányában, nemcsak a kölcsön fedezetét, hanem a jövőbeni keresetüknek jelentős részét is elvesztik az emberek. Ennek következtében többszázezer magyar fiatal és nem fiatal hagyta el kényszerűségből az országot.
3. A pénzintézetek azon hivatkozása, hogy törvény nem tiltotta az ú.n. devizahiteleket, nem fedi a valóságot, mert a kölcsönszerződést és pénzkölcsönnyújtást leszabályozó Ptk. és Hpt. szerinti törvényhelyek kötelező jelleggel rendelkeznek a teljes folyamatról, amely folyamatokba azon pénzügyi konstrukciók, amelyek emberek millióit nyomorba döntötték és döntik az ország gazdaságával egyetemben, semmilyen útón-módon nem férnek bele. Ennek ellenére, az embereket teljes vagyonuktól, akár eddigi életük munkájának gyümölcsétől megfosszák.
4. A Bankok ellen megtett ügyészségi feljelentések tucatjai lettek elutasítva érdemi kivizsgálás nélkül, a hatályos törvényekkel nem egyeztethető végzéseket meghozva. Számtalan polgári peres eljárásban bizonyították a bíróságok, hogy nem tudnak mit kezdeni, vagy nem mernek mit kezdeni ezekkel az ügyekkel. Az egyik legismertebbé vált devizaperben a Kúria nyolc hónap alatt képtelen volt ítéletet hozni egy olyan kölcsönszerződési jogviszonyról, amelyre a szakképzetlen adósoknak néhány perc állt rendelkezésükre. A Kúria kiküldte az ügyet a Luxembourgi Bírósághoz, de azt az Európai Bíróság gyorsított eljárás keretén belül nem vállalta, így akár több évre be van fagyasztva az ügy, miközben emberek millióit a kilakoltatás és a végrehajtás fenyegeti.
5. A banki adósok nem pénzbeli segítséget vártak volna el a jogállamtól, hanem azt, hogy tartassák be a hatályban lévő törvényeket a pénzintézetekkel is. Ez nem történt meg, mert olyan pénzösszeget követelnek az adósoktól, amely pénzösszeget sohasem bocsátották az adósok rendelkezésére úgy, ahogy ezt a hatályos törvények kötelezővé teszik kölcsön jogügylet esetén. A szerződések aláírása teljesen bizalmi alapon történt, hiszen az átlagemberek nem rendelkeznek kiterjedt jogi ismeretekkel, éppen ezért szakemberekhez, szakintézetekhez fordultak, bankokhoz. Kijelenthető, hogy ezek a vállalkozások visszaéltek az emberek közbizalmával és a törvényességet, tisztességet, jogállamiságot, jogbiztonságot felügyelő szervek cserbenhagyták a magyar állampolgárokat.
6. A kifosztás, kilátástalanság, a jövő reményképének elvesztése következtében ezrek menekültek az öngyilkosságba, százezrek külföldre és megszámlálhatatlan házasság ment tönkre, szétszakítva ezzel családokat. Ennek az ámokfutásnak mi magyar emberek véget vetünk!
7. Azért gyűltünk most össze itt a Hősök terén, hogy ezen akaratunkat kinyilvánítsuk! Semmilyen törvény vagy szerződés következtében nem válhat földönfutóvá a fél ország! Az élet törvényét semmi sem írhatja felül. Az elmúlt több mint két évtized arról szólt, hogy miként rabolták szét az ország és az állampolgárok vagyonát anélkül, hogy a valódi tetteseket törvényszék elé állították volna.
8. Kijelentjük, hogy a Magyar Köztársaság a maga jog és értékrendjével együtt, megbukott! Nem látta el a legalapvetőbb kötelezettségét, nem védte meg saját állampolgárait. Éppen ezért követeljük, hogy mindaddig, amíg a jogrend helyre nem áll, senkit se lehessen kilakoltatni ezen „devizaszerződések” következtében. A kilakoltatások és a végrehajtások teljes leállítását követeljük!
9. Kijelentjük, hogy a rendszerváltáskor kiegészített Alkotmány és a jelenlegi Alaptörvény nem védte meg sem az ország vagyonát, sem az állampolgárokat, így azt továbbra elfogadni nem tudjuk!
10. Magyarországnak van Alkotmánya, mely hosszú évszázadokig, 1944. március 19-ig, a német megszállásig (de facto) hivatalosan is érvényben volt és (de jure) alapjogi értelemben érvényben is van, azaz a Magyar Országgyűlés ki kell mondja, hogy az 1944. március 19. óta létezett politikai és alkotmányosnak nevezett rendszerek törvénytelenek.
11. Sem végrehajtó hatalom, sem törvényhozás (így jelenlegi kormány, vagy országgyűlés) nem alkotmányozhat. A Magyar Országgyűlés törvényességében megalapozatlan (illegitim) helyzetében átmeneti és korlátozott jogkörű állapotát elismerve kell kinyilvánítsa, hogy Magyarország valóban visszatér ősei bevált jogrendjéhez, az 1944. március 18-i jogállapothoz, és ki kell mondja az azóta napjainkig terjedő időszak minden közjogi aktusának elvi érvénytelenségét.
12. A magyar nemzettestet védelmező Történelmi Magyar Alkotmányt helyre kell állítani! A Magyar Történelmi Alkotmány jogfolytonosságának tényleges helyreállítása és annak kiegészítése érdekében széleskörű társadalmi részvétellel felállítandó közhatalom: az Alkotmányozó (Joghelyreállító) Nemzetgyűlés dönthet arról, hogy az elmúlt közel 70 éves időszak jogszabályaiból melyeket minősít a Történelmi Alkotmányunk alapelveivel összeegyeztethetőnek, s hogy a jogfolytonosság helyreállításának melyek a közjogi lépései.
13. A jelen állapotok szerint a közhatalmat ügyvezető jelleggel gyakorló Kormány és ideiglenes Országgyűlés főméltóságai azonnal kezdjenek tárgyalásokat a Magyar Nemzet megbízottaival -különös tekintettel a leginkább sújtott társadalmi csoportok és jelen nemzeti összefogás választott képviselőire- az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívásáról, összetételéről. A teljes mértékben legitim joghelyreállító Nemzetgyűlés összehívásának legkésőbbi határideje 2013. augusztus 15., Szent István halálának 975. évfordulója, melynek végrehajtásáért és annak széleskörű társadalmi elfogadottságáért a jelenlegi hatalomgyakorlókat terheli a teljes felelősség.
14. Az ügyvezető Kormány és az ideiglenes Országgyűlés mindaddig, míg az Alkotmányozó Nemzetgyűlés a munkáját megkezdeni nem tudja, átmeneti jogszabályban kell biztosítsa, hogy a jogtalan banki követelések folytán magyar állampolgárokat ne lehessen kilakoltatni otthonaikból, illetve el kell kezdeni a kifosztottak és kilakoltatottak kártalanítását.
15. Az Ügyvezető Kormány el kell rendelje a meg nem újuló természeti kincsek eladásának tilalmát, a nemzeti vagyon és közszolgáltatások nemzeti tulajdonba vételét, megőrzését és működtetését, a magyar élet, nemzet, haza védelmében a szociális és létbiztonsághoz, munkához, lakhatáshoz és egészséghez való alapvető jogot!

Történelmi Alkotmányunkon kívül nincs és nem is lehet életképes Magyar Nemzet!

Széchenyi István, a legnagyobb magyar utolsó leírt szavai ugyanazon eligazítást adják:

„A megoldandó kérdés neve: Alkotmány”.
Törvénytelenség jogot nem alapít.

Hangosan felolvasva 15-20.000 azaz tizenöt-húszezer (kézzel beírandó a becsült létszám) ember előtt, akik közfelkiáltással, helyeslően elfogadták azt.

Felolvasta és aláírta: Kásler Árpád,
Kásler Árpád, 5711 Gyula, Fehér-Körös u.69, szül.1972.07.01, Déva, sz.ig.sz. 428833EA

Tanú 1………………………………………
Tanú 2………………………………………
Tanú 3………………………………………
Tanú 4………………………………………

Kelt.: Budapest, 2013.április 21.

http://kaslerarpad.hu/?p=3364#more-3364