A szűkszavú hivatalos tájékoztatás alapján, mindössze annyit közöltek, hogy egy másfél éves kisfiú eddig tisztázatlan körülmények között meghalt. A mentők, megérkezésekor már nem mutatott életjeleket, ennek ellenére még egy órán át küzdöttek, hogy a gyermeket visszahozzák az életbe.
A rendőrség gondatlanságból elkövetett emberölés bűntettében nyomoz, de a halál okát egyelőre még nem erősítette meg.
A csecsemő alultápláltságát viszont az elsődleges orvosi vizsgálat megerősítette. Többen azonban úgy vélik, hogy halálra éheztették a kicsit.
A Fejér megyei tiszti főorvos is vizsgálatot az ügyben.
Fejér Megyei Főügyészség szóvivője, Kató Miklós pedig kijelentette, hogy a másfél éves kisgyermek halálának oka a keringés összeomlása volt, ami mögött a gondozás elmulasztása állt, amely megalapozza a különös kegyetlenséget.
Mi van a háttérben? – vetődik fel a kérdés ennek a kegyetlen ügynek a hallatán.
Akár honnan is nézzük akármi is az ürügy, végeredményben 4-5 felnőtt, mérhetetlen felelőtlenségük folytán, különös kegyetlenséggel meggyilkoltak egy kis gyermeket.
Kik, és hogyan életek egy fedél alatt?
Ha házban eredetileg az „anya” és szülei laktak, s akkor még egy jóval szerényebb porta volt, feleakkora házzal.
Gyermekként még átlagos életet élt, amikor azonban rejtélyes módon meggazdagodtak – mint mondják – megszakította a régi kapcsolatait is, és a régi házat luxusvillává, a portát pedig magas falakkal véve körül, szinte hermetikusan lezárt erőddé alakították. Még a ház előtt lévő villanyoszlopot is körbetekerték szöges dróttal. A ház körül pedig mindenütt kamrák figyeltek mindent.
Az „apa” is időnként odalátogatott, de úgy tűnt nem lakik ott rendszeresen, és csupán a nő apja hagyta el olykor a házat. Arról sem tudni, hogy egyáltalán házasok voltak-e.
Egy állítólagos kertész is élt még velük, noha alig van egy kicsiny veteményes, az egész udvar le van betonozva – mondta az egyik ott lakó.
A szomszédok szerint állandóan suttogtak, soha egy szó sem hallatszott ki a házból, az egyikük azt mondta, volt egy kutyájuk is régebben, aztán egyszer csak eltűnt, talán eladták, vagy elaltatták, de többet nem ugatott.
A nő a gyermekét otthon szülte meg, nem is jelentették be, anyakönyveztetni sem akarták.
Olyat már hallottunk, hogy némely szülők – joggal – próbálják megóvni gyermeküket a különböző „védőoltásoktól”, de, hogy ne akarják anyakönyvezni, olyat nemigen. Ezt később ugyan megtették, de csak hatósági felszólításra. Sőt még az sem késztetett utánjárásra senkit, hogy egy-két alkalommal ott járó aktatáskás emberen kívül, soha senkit sem engedtek be a kapun. Sem a villanyóra leolvasót, sem a gázost, sem a postást. A kapunál, amúgy, se csengő, se postaláda nincsen.
Felmerül a kérdés vajon a hatóság hogyan értesült a történtek után a gyermek létezéséről?
A szomszédság még egy furcsaságról is beszámolt, ugyanis a házban és az udvaron is éjjel-nappal világítottak.
Mivel a család a polgármester szerint nagyon visszavonultan élt, – bár mi ezt, inkább rejtőzködésnek gondoljuk – legalább a fenti ténynek fel kellett volna keltenie a gyanút, a szomszédokban, és a hivatalos közegeknél, hogy valami nincs ott rendben. De meglepő módon, még az sem lett gyanús a hatóságoknak, hogy a család csak külön felszólításra volt hajlandó anyakönyveztetni a gyermeket, ezen felül visszautasították a gondozónői, a gyermekorvosi ellátást is.
Mi volt a jólét alapja?
A hirtelen vagyonnövekedés sem szúrt szemet egyetlen hatóságnak sem, bár az látható volt, hogy a család igen jómódú, a garázsban több luxusautó állt, de senkit sem érdekelt vajon miből? Pedig mint utóbb kiderült itt sem stimmel valami.
Bár a környékbeliek szerint a család vállalkozásból élt, mégis a kisgyerek apjának neve nem szerepel a cégnyilvántartásban. A család címén korábban egy 1997-ben alapított mezőgazdasági és kereskedelmi kft. működött, de ezt már 2010-ben felszámolták a cég fizetésképtelensége miatt.
Mivel táplálták a gyermeket 18 hónapon át?
A Blikk úgy tudja, hogy a gyermek kezdetben anyatejet kapott, melyet, ahogy egyre kevesebb lett némi folyadékkal, és homeopátiás szerekkel helyettesítettek, ez utóbbiakra állítólag azért volt szükség, hogy ne sírjon.
Hogy még ezen kívül milyen táplálékot adtak neki, arról nincs információ, de úgy hírlik, hogy a gyermek 6 hónapos korában 6kg körüli volt, mikor meghalt, már csak 4,5kg.
Úgy gondoljuk, hogy Benjámin – így hívták a kisfiút – szörnyű kínok között halt meg.
Találgatások
Az a hír kapott lábra, bár ezt eddig semmi nem erősítette meg, sőt néhány szomszéd is utólag hallott csak róla, hogy állítólag a család úgy mond „fényevő” volt.
Ennek a teóriának azonban ellentmond, hogy a család valójában maga sem fénnyel táplálkozott, ezért, ha ebben van is igazság, akkor azt csak a kicsire alkalmazták. Vagyis ha maguk sem hittek benne, akkor, ha erre hivatkoznának a tárgyalás során, azt pusztán csak azért teszik, hogy a börtönt megússzák.
Ilyen eset már volt korábban is: 2007. május 18-án egy óbudai lakásban a rendőrség még időben érkezett ahhoz, hogy megmentse az éhhaláltól az ott élő család kétéves kislányát, Petrát. Az állapotos édesanya, T. Andrea azonban belehalt a koplalásba, mire a rendőrség megérkezett. A többdiplomás családfőt, F. Lászlót, aki a halálos koplalásra bírta rá párját és gyermekét, sőt maga is életveszélyes állapotba került, az Igazságügyi Elmemegfigyelő és Gyógyító Intézetbe utalták.
Talán kísérleteket folytattak a gyermeken? Ha a házkutatás során koncentrációs táborokról szóló videókat találnak, akkor még ez is elképzelhető lesz.
Jelenleg azonban semmilyen konkrétumot nem lehet tudni az okokról. A szülők jelenleg előzetesben vannak, hogy a nagyszülők miért nem, azt nem tudhatjuk, de ha valami disznóság is volt a kis Benjamin halálra éheztetése mögött, akkor annak bizonyítékait az eddig is együttműködő nagyszülők, és a velük lakó állítólagos kertész bizonyára sikeresen eltüntetik. Abban pedig csak reménykedhetünk, hogy a Benjamin az első – és egyben az utolsó áldozatuk volt.
Azonban bármi is az igazság, az ilyen különös kegyetlenséggel és bűnszövetkezetben elkövetett gyilkosságért a lehető legsúlyosabb büntetést kell kiszabni.
A felelősség
Úgy véljük a felelősség nem csupán a szülőket, és nagyszülőket terheli.
A hatóságokat – különösen a sok jel figyelmen kívül hagyása miatt – szintén felelősség terheli.
A gyermekorvosnak jelentenie kellett volna, hogy – mivel a szülők egy pesti orvos jelöltek meg gyermekorvosként – senki sem kérte ki tőle a gyermekre vonatkozó hivatalos egészségügyi adatok, vagy, hogy senki sem kereste meg azzal, hogy átveszi a gyermek orvosi ellátását.
A védőnőnek, legalábbis jeleznie kellett volna, hogy nem engedik be, és hogy más sem látogatja a gyermeket. Hisz nyílt titok volt a környéken, hogy sem a gyermek, szem az anyja nem hagyja el a házat sohasem, és hogy hozzájuk sem jár senki se szabályos időközönként, se egyáltalán.
A gyámügyhöz kéne kerülni azoknak az eseteknek, amikor visszautasítják a védőnőt, és a gyermekjóléti szolgálat ellenőrzését a védőnővel és gyerekorvossal ellentétben elvileg nem lehet visszautasítani, őket kötelező beengedni, vagy ha nem akkor megvannak a kényszerítő eszközeik, melyet használhatnak, ha akarnak. De ez esetben nem akartak lépni, pedig tudomásuk volt az ügyről, mert éppen ők szólították fel a szülőket írásban arra, hogy anyakönyveztessék otthon született gyereküket.
A polgármesteri hivatal se nagyon törte magát, hogy utána nézzen annak, hogy miért bujkál a család és miért nem engedik be egyetlen hivatal, vagy hatóság képviselőjét sem. Ahogyan az sem izgatta őket, hogy miből tartják fenn ezt a jómódot. (Igaz, ezt más polgármesteri hivatalok se igen firtatják, ha nem érdekük.)
Bár a legtöbben arra hivatkoznak, hogy semmilyen bejelentést nem kaptak, ez ugyan mint kiderült nem egészen stimmel, ennek ellenére úgy gondoljuk épp elég árulkodó jel volt azon túlmenően is, hogy a család minden együttműködést látványosan megtagadott, már ennek jelentőséget kellett volna tulajdonítaniuk. Lehet, hogy jogszerűen jártak el, de felelősség teljesnek és etikusnak biztosan nem nevezhető.
Végh Tibor, az anya védőügyvédje a délutáni meghallgatást követően közölte, hogy a nő sokkos állapotban van az előzetes letartóztatási eljárás miatt.
Kár hogy ez a sokkos állapot nem jóval korábban következett be, akkor talán Benjámin még ma is élne.
