Az, hogy a nyugati világ önmagából, a benne eluralkodott liberális szemléletből adódóan halálra van ítélve, a nagy többség számára már rég nem újkeletű felismerés. Aki kicsit is követi a közéleti történéseket, aki kicsit is lépést tart a világban zajló eseményekkel és társadalmi változásokkal, az könnyen észreveheti, hogy a közösségek lezüllesztése, a morális értékek, a hagyományos családmodell, az emberi kapcsolatok lerombolása mára döbbenetes mértéket öltött.

Jól láthatóan erről, és ezekről a törekvésekről szól manapság Európa, erről szól ma a felvilágosult és demokratikus Európai Unió. Kiüresíteni mindent, ami értékkel bír, lebontani a tradíciókat, a gyökértelenséget propagálni. Mára eljutottunk oda, hogy lényegében a barátságon, mint emberi kapcsolaton kívül nem nagyon maradt semmi olyan hagyományos emberi érték, amit a liberális megmondóembrek az elmúlt években ne kezdtek volna ki.

Eddig.

Az elmúlt hónapokban ugyanis több brit iskolában is megtiltották a gyerekeknek, hogy egyetlen, legjobb barátot válasszanak maguknak. Ezzel állítólag arra akarják ösztönözni őket, hogy nyitottabbak legyenek, nagyobb csoportokban játsszanak, illetve így akarják megkímélni őket a csalódásoktól mondván „meg akarják óvni őket attól a fájdalomtól, amit a legjobb baráttal való szakítás okoz”.

Azt hiszem, nem kell társadalomkutatónak lennünk ahhoz, hogy észrevegyük: a folyamatok teljesen egy irányba, az agymosott, gyökértelen, emberi kapcsolatok nélküli társadalmak kialakítása felé mutatnak. Könnyen irányítható birkanyáj kell, akikkel nincs gond, akik nem akadékoskodnak, akik nem mondanak ellent, akik nem fognak össze egymással a globalista világ irányítóinak döntései ellen.