A bírságolás célja
Mint azt korábban írtuk, a “lesből támadás”, a trükkös bírságolások, egyértelműen nem a baleset megelőzést szolgálják, hanem a rendőrségi- és az államkassza feltöltését.
Erre bizonyíték az is, hogy mint olvashattuk, a többéves balesetmentes vezetés nem enyhítő körülmény egy gyorshajtás esetén. Egy-egy indokolatlanul megváltoztatott sebesség korlátozás, vagy hirtelen új – ám de szintén indokolatlan – korlátozó táblák kihelyezése, netán a régebben – indokoltan – kihelyezett táblák “ottfelejtése”, de akár a takarásban elhelyezett korlátozó táblák, mind-mind remek alkalmat nyújtanak a bírságolási lehetőségre.
Mint tudjuk, minden évben van egy elvárás, azaz tervezett célbevétel a közúti bírságokra, ez 2010 és 2012 között 16-16 milliárd forint körül volt.
A derék szervek ezt teljesítették is jobbára.
2010-ben 15,7 milliárd Ft (448.465 darab büntetésből), 2011-ben 14,8 milliárd Ft, és 2012-ben már 19,2 milliárd Ft bírságot vetettek ki. Ez a 19 milliárd a 15,8 milliárd Ft közigazgatási bírságból és a 3,4 milliárd Ft szabálysértési bírság együttes összege, melyet egyébiránt 592.296 bírságolási esetből sikerült összehozni.
A bírságolás jogi eszközei
Bár a hatóságoknál és intézményeknél van lehetőség arra, hogy az ügyek elbírálása alatt, az ügyfél szociális körülményeire tekintettel törlési vagy mérséklési kérelemmel éljen, ez alól a közigazgatási bírság, azaz a „rendőrségi bírság” kivételt képez.
Sőt immár a rendelkezéseknek köszönhetően, a közigazgatási bírságot a NAV adóként hajtja be, ebből fakadóan végrehajtható. Ez persze további költségeket, bírságot és késedelmi kamatot is jelenthet egyúttal. A behajtás módja is igen változatos, a folyószámla-inkasszótól a munkabérlevonáson túl, az ingó- és ingatlan tulajdon elárverezésig minden lehetséges. Hab a tortán, hogy a szabályszegésnél használt járművet a rendőrség haladéktalanul kivonathatja a forgalomból, és ennek a költségeit is a szabálysértő fizeti. Vagyis ha a kivonási eljárás, az ismételt forgalomba helyezés, plusz a bírsághoz csapódó késedelmi kamat és a behajtási költségeket összeszámoljuk, akkor az eredeti szabálysértési bírság többszörösével számolhatunk.
A hatóságok, vagyis a rendőrség és a jogalkotók remek összehangolt munkájának köszönhető a tavalyi rekordbevétel, hiszen nemcsak a bírságolási esetek számát, hanem a kiszabható bírságok összegét is megemelték, méghozzá igen szemérmetlenül magasra srófolva. S tették mindezt igen rafináltan. Például, ha valaki nem ismeri el a helyszínen a vétséget, és emiatt szabálysértési eljárás indul ellene, akkor a kiszabható bírság a duplájára nő. Az irányjelzés elmulasztása, vagy a tiltott módon telefonálás esetén 15 ezerről 30 ezerre, a gyerekülés használatának elmulasztásakor 30 ezerről 60 ezerre változott, és ezzel szemben a párhónappal hónappal későbbi kormányrendelettel csökkentették több bírság mértékét, ami mások mellett a helytelenül parkolóknak és a behajtási tilalom megszegőinek kedvezett, de például 300 ezer forintról 60 ezerre csökkentette a tilos jelzés ellenére a vasúti átjárón áthajtók büntetésének maximumát.
Nem kell hozzá különösebb logika, hogy belássuk, vannak esetek, – például gyorshajtás -, melyek sokkal nagyobb számú bírságolási lehetőséget jelentek, míg parkolási bírságok kiszabásához, a vasúti átjárók, vagy egyirányú utcák amúgy időigényes megfigyeléséhez hosszú időre kell lecövekelni, s még így sem hoznak elegendően nagy számú bírságolható elkövetőt.
Vagyis összefüggés figyelhető meg a kiszabható bírság lehetősége és mértéke között.
A bírságolás technikai eszközei
Az útmenti vámszedés virágkorát éli, melyre további bizonyíték az is, hogy az ORFK ígérete szerint növekedhet a megbüntetett autósok száma 2013-ban, mivel több, és hatékonyabb rendőri ellenőrzést terveztek az utak
on. Gyakrabban fogják megállítani az autósokat, és egyre több lesz az automata traffipax is, a már korábban az utakra kihelyezett, vagy a közlekedési lámpákba elrejtett kamerák feltehetőleg szintén hadrendbe vannak állítva az üzlet érdekében.. Sőt várható az úgynevezett szakaszos sebesség ellenőrzés is, melynek lényege, hogy 1,5-10 kilométeres távon, (elején, végén és közben is több alkalommal) rögzítik a járművek átlagsebességét, majd pedig a csekket is automatikusan küldik meg a beazonosított jármű üzembentartójának. A további akár több ezer traffipax, illetve az úgynevezett “section control” vagy “section speed control” rendszer telepítésére 12,5 milliárd forintot szánnak.
Mindez nyilván be fogja hozni az árát, hiszen a lehetséges esetek száma növelhető, már csak a bírságok mértékét és összegét kell tovább emelni.
Arról azonban nem szóltak, hogy ezzel egyidőben tervezik-e (jól látható helyen) a figyelem felhívó táblák kihelyezését is.
Fehér Farkas – Szabad Riport Tudósító Iroda
kapcsolódó írás: BAL-RAD – Négy hónapos razzia az utakon! Döbrögiék rettegnek?
A mai nappal kezdetét veszi a rendőrség négy hónapon át tartó közúti ellenőrzési akciósorozata.
A Magyarország történetének leghosszabb idejűre tervezett közúti vegzálásban minden társszerv részt fog venni. KPM, NAV, TEK, Fidesz-KDNP.
A Húsvét másnapján startoló akció az ittas vezetők kiszűrésének szándékával (nagyon helyesen) veszi kezdetét, hogy aztán egy héten belül átcsapjon egy általános útmenti markecolásba.
Döbrögisztán üres bugyellárisának részbeni kibéleléséből a közutakra kimerészkedők a tervek szerint alaposan ki fogják markolni a rájuk eső részt. Négy hónapon keresztül fogják csapolni a családi költségvetést a hatóságok.
“Közbiztonsági” állaga is lesz az akciósorozatnak. Idegenrendészeti, közrendvédelmi kutakodásokkal fűszerezett útonállás keretében akarják e (a kormányzat számára) vészterhesnek ígérkező időszakban elejét venni a lakosság nem kívánatos utazgatásának, a hatalomra veszélyt jelentő szerszámok ide-oda szállítgatásának.
Nem túlzás részünkről kijelenteni, hogy a kormányzati rettegés szülte a grandiózus közúti ellenőrzési akciósorozatot.
