Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

Rács mögé a bankár- és árverési maffiákkal!

2013. április 05. - Andre Lowoa

Pusztán csak akarat és erkölcs kérdése az elhatározás, hogy az adóhivatal végre valami közérdekű dolgot is tegyen. … az elmúlt 5-8 évben történt összes árverés vevőit vagyonosodási vizsgálat alá kell vonnia.

Tévhit
Az a tévhit keletkezett, hogy a bank kárt szenved a hitel bedőlése esetén. Ez azonban nem így van.
2008_as_megállapodás_Veres_bankszövetség_kozottAzon túlmenően, hogy a bankok írásban is kötelezték magukat, normális jogi viszonyok között elemi érdekük is fűződne ahhoz, hogy az adóssal – fizetési problémája esetén – közösen megállapodva megoldásokat keressen arra, hogy tovább tudja fizetni a törlesztő részleteket. (Akár az átmeneti törlesztő részlet módosításával, futamidő változtatásával, könnyítéssel, stb)
Ezzel szemben az a tapasztalat, hogy bankok, sem önállóan, sem az ügyfél külön kérésére nem hajlandóak erre.
Ezek után magától értetődik a kérdés, hogy a bankok miért teszik ezt? Miért nem áll érdekükben a hitelszerződéseik megmentése? Hiszen, ha bukik az adós, akkor elméletileg ők is elbukják a követeléseiket.
A válasz egyszerű, azért, mert ez csak elméletileg van így!

A hitel rabbá teszA gyakorlatban a bankok semmiféle kockázatot nem vállalnak, és semmiféle veszteség nem is éri őket. Épp ellenkezőleg! (A hitel, a bankok trójai falova 1.-3. rész) És ezen a ponton a kell a jognak, a pénzügyi szabályozásnak beavatkoznia! (Ez is csak a politikai akaraton múlik) Annál is inkább, mert az elmúlt évek alatt a leghatalmasabb nyereség a bankok markát ütötte, amelyből viszont igen csak keveset látott viszont az ország egésze, hiszen ennek túlnyomó részét kimenekítették az országból.

Qiu prodest?
Az adós csak veszít, még akkor is, ha tudja fizetni a növekedő részleteket, tehát őt kizárhatjuk a nyerők köréből. De akkor kik az üzlet „nyertesei”?
Mivel a bank láthatóan ellenérdekelt, a hitelszerződés megtartásában, ezért meg kell vizsgálni, hogy pontosan kik is azok, akik nyernek ezen az ügyleten.

A bankok, több oldalról is bebiztosítják magukat. A magas költségek és díjak, a növelhető kamat pontosan ezt a célt szolgálják, a szerződésbe beépített etikátlan szerződési feltételek úgyszintén, (pl. egyoldalú módosítás, bíróság kizárása, önálló értékesítés, tulajdoni elsőbbség, kamatmódosítások, az adós különböző jogainak elvonása, stb)
Az engedményesek, faktoring-, és követeléskezelő cégek, akiknek a bankok minden további nélkül, az adós tudta és beleegyezése nélkül nagy haszonnal eladhatják a követelésüket. Ráadásul a jelenlegi etikátlan törvények jogszabályok, és jogszabályi kiskapuk ezen felül még azt is lehetővé teszik a vagyontárgy irreálisan alacsony áron történő elárverezését, értékesítést, sőt ezt követően sem szűnnek meg követelések. (hiszen a befolyt összeg nem fedezi a folyamatosan emelkedő követelés nagyságát)
A közjegyzők, akik óriásit kaszáltak eddig is ezeknek a szerződéseknek az ellenjegyzésével, úgy hogy közben még a törvényi előírásokkal is szembe mentek büntetlenül)
behajtókBehajtók, végrehajtók, a „verőlegények” és egyéb közreműködők szintén busásan részesülnek a koncból. Ilyen közreműködők, például a vagyonbecslők, az értékesítést lebonyolító ingatlankereskedő cégek, és hirdetők. Ezen a ponton pedig a parlamentnek rendelkeznie kell arról, hogy a végrehajtó is épp olyan, kedvezményektől mentes adóalany legyen, mint mindenki más az az országban! (Ez eddig is teljesen indokolatlan és etikátlan volt)
Végül, de nem utolsó sorban az úgynevezett vevők, akik leggyakrabban strómanok, vagyis a belső körhöz tartozó elemek.

Sokan vannak tehát, akinek az az érdeke, hogy fillérekért kerüljenek a piacra a nagy értékű vagyontárgyak, ők mind (bűn)részesei ennek az iparágnak. S mivel szinte mindig tetten érhető a közöttük lévő szoros érdekközösség és üzleti kapcsolat, ezért bátran állíthatjuk, hogy ezek bűnszövetkezetek, más szóval maffia hálózatok.
A gépjármű- és lakáshitelezésre egyaránt ráépült ilyen maffiatevékenység.

Van megoldás
A bűnrészesek felderíthetők és megfoghatók
Pusztán csak akarat és erkölcs kérdése az elhatározás, hogy az adóhivatal végre valami közérdekű dolgot is tegyen. Nem bejelentésre, nem rendőrségi, vagy ügyészi elrendelésre, hanem önként hivatalból és saját elhatározásából. Igaz ehhez elengedhetetlen feltétel, hogy azok a NAV vezetők, akiknek erre jogosítvánnyal rendelkeznek, ne legyenek tagjai, vagy érdekeltjei, se lekötelezettjei ezeknek a maffiának.

csapjazasztalraA NAV-nak nem csak a felhatalmazása van meg arra, hogy bárki vagyonosodását részletesen és visszamenőleg megvizsgálja, illetve ellenőrizze, hogy egy meghatározott plafon feletti értékű vagyontárgy megvásárlása esetén rendelkezett-e a vevő a szükséges fedezettel. (Ezt jogilag is automatizmussá kell tenni!) Hanem, az ehhez szükséges apparátussal is rendelkezik.

Nem kell mást tennie, mint például az elmúlt 5-8 évben történt összes árverés vevőit vagyonosodási vizsgálat alá kell vonnia. És azokban az esetekben, ahol felmerül a gyanú arra, hogy feketepénzek felhasználása történt, illetve, ha az ügyben további érdekelt szereplők kerülnek látótérbe, ott azokra is ki kell terjeszteni a vizsgálatot, és akár bűnügyi vizsgálatot is kell kezdeményeznie. Ahol nem tudták igazolni a jövedelem forrását, ott a vagyontárgyat zárlat alá illetve állami kezelésbe kell venni. Ezt követően pedig,  amennyiben per tárgyát képezi akár az árverezési eljárás, akár maga a hitel konstrukció, ez esetben az eredeti tulajdonos rendelkezésére kell bocsájtani, mindaddig, amíg a peres ügy végleges elbírálást nyer.

A parlament pedig rendelkezik azzal a felhatalmazással a választóitól, hogy az ország érdekében, olyan törvényeket hozzon, melyekkel a gazdasági stabilitást és az etikus törvényesség érvényre juttatását segíti. Valamint, ne engedjék elavulni az ilyen típusú bűncselekményeket. Mindez csak akarat és elhatározás kérdése.

Tehát mód és eszköz van, de mi van az akarattal? A kormánynak tettekben kell megmutatnia a bátorságát, nem szavakban. A bankok csalásait pedig nem a velük való egyezkedéssel és háttéralkukkal, kell elleplezni, legalizálni, ehelyett a szigorú és visszamenőleges ellenőrzést és bírságokat kell alkalmazni.

Az önkormányzatok “deviza” hitelének esetében sem szabad az átvállalásnál megállni, hanem az állam is, mégpedig a “saját”, azaz az adó fizetői védelmében támadja meg a tisztességtelen, vagy törvénytelen pontokat tartalmazó összes önkormányzati “deviza” hitelszerződést!
Csak így lehet megmutatni, hogy nem a nyúl viszi a puskát, hogy itt senki nem partner a csalásban, hogy egy tisztességes országban tisztességes üzleti magatartással lehet csak megélniük. Ha pedig erre nem képesek, akkor le is út fel is út! Mert ki kell végre mondani, mostantól Magyarországon, nem a bank és nem a végrehajtó a király!

Audie – Szabad Riport Tudósító Iroda

süti beállítások módosítása