Nyikolaj Azarov ukrán miniszterelnök múlt heti budapesti tárgyalásai során megállapodás született arról, hogy Ukrajna Magyarországon keresztül importálna gázt, Oroszország – a Gazprom – megkerülésével.
Ukrajna céltudatosan szabadulni akar a Gazprom öleléséből, aminek az orosz konszern természetesen nem örül, aminek nyíltan hangot is adott a társaság vezetője. A magyar-ukrán megállapodásról kritikusan ír a regnum.ru hasábjain Dmitrij Szemusin, az internetes lap szemleírója.
Magyarország orosz gázt kíván ugyanis eladni Ukrajnának. Pénzügyi operációk révén a Naftogaz így 7 százalékkal olcsóbban juthat orosz gázhoz, mintha egyenesen Oroszországból importálná.
Alekszej Miller, a Gazprom vezetője szerint abban, hogy Ukrajna Európából kíván gázt vásárolni, a csalás elemi fedezhetők fel. Ezt Miller március 30-án nyilatkozta a föderális Vesztyi músorában. Talán erre válaszul az MTI április 1-jén idézte Andrej Asztapovot, az AstapovLawyers tulajdonosát, miszerint a magyar-ukrán megállapodás teljesen jogszerű.
Mint Szemusin cikke megjegyzi, Magyarország válik Ukrajna fő európai szállítójává. Míg a német RWE-vel kötött megállapodás szerint Ukrajna évi 600 millió köbméter gázhoz juthat évente Lengyelországon keresztül, Magyarországon közvetítésével évi 4,2 milliárd köbméter gáz érkezhet északkeleti szomszédunkhoz. Ukrajna ezzel nyugati szomszédaitól vásárolja meg az orosz gázt, az ötödét annak a mennyiségnek, amire vonatkozóan megállapodást kötött a Gazprommal.
Szemusin szerint a magyar-ukrán megállapodás „politikai jellegű döntés”, mely mögött Orbán Viktor miniszterelnök áll. Miközben küszöbön állnak a tárgyalások a Gazprommal a gázszállítási szerződések meghosszabbításáról, a magyar kormány „szimbolikus konfliktusba keveredett a társasággal.” A magyar gáz „nem menti meg Ukrajnát”, de kedvezőtlenül hatnak a magyar-orosz kapcsolatokra – véli a szerző.
Hatalmas melléfogás az ukrán gázüzlet
Mikola Azarov ukrán miniszterelnök nemrég Budapesten járt, hogy a magyarországi kormánnyal egy új gázüzletről tárgyaljon. A megállapodás szerint Magyarország évi 10 milliárd köbméter kapacitással venne részt a gáztranzitban, amit Ukrajna az Európai Unióval bonyolít.
Az ukrán kormány ezzel a gázfolyosóval törekszik az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentésére, ami valamennyi európai uniós tagállam és potenciális tagállam számára előírás. Úgy tűnik azonban, hogy az Európai Unió mintegy évtizedes fáziskéséssel - ráadásul meglehetősen ügyetlenül - az orosz módszert kezdi másolni, abban az értelemben, hogy az energiapolitikán keresztül próbál újabb tagállamokat integrálni. Az ukrán energiapolitika épp csak egyvalamit tévesztett el: Magyarország már fél lábbal az Európai Unión kívül van.
Ukrajna tovább folytatná azt a kétkulacsos politikát, amiről már bebizonyosodott, hogy a jövőben egyik nagyhatalom sem fogja tolerálni. Miközben Azarov az ország térségi hatalmi pozícióját érzi fenyegetve, az energetikában Oroszországgal fennálló kapcsolatokat az Európai Unió felé közeledéssel akarja ellensúlyozni. Ennek köszönhető az a hihetetlen melléfogás, hogy az Európai Unióból hazánkon keresztül akarnak gázt importálni.
Súlyos árat fognak még fizetni ezért, mert az azarovi politika miközben az ország térségi hatalmi pozíciójának megőrzését tűzi a zászlajára, épp módszeresen leépíti azt. Jó esetben Magyarország és az Európai Unió között határvonal és védővám lesz. Rossz esetben Ukrajna ugyanazt a gázt fogja megvásárolni Magyarországtól, amit a jelenlegi helyzetben még közvetítő nélkül Oroszországból megvehetne. Két szék közt a pad alá esnek, miközben mind az Európai Unió, mind pedig a közvetítést vállaló Orbán-kormány tudatában van ennek.
A megállapodást sikerként feltüntető hurráoptimizmus ellenére pedig jól kivehető, hogy az Orbán-kormány külpolitikája nemcsak hogy a zavarosban halászik, de hosszú távon az ország számára káros megállapodásokat köt. Ezzel az egyezménnyel a kormány készségesen közreműködött egy megállapodásban, amiről már most nyilvánvaló, hogy a közeljövőben a két ország közt feszültség forrása lesz.
