Miközben azzal kábítanak minket, hogy milyen jól járunk az EU-s támogatásokkal, addig a nagy nyugat-európai cégeknek építenek ki infrastruktúrát hazánkban.
A világ leggazdagabb iparvállalatainak fizetünk ki milliárdokat a központi költségvetésből, miközben óriási hiánnyal és eladósodottsággal küzdünk – mondta Volner János, a Jobbik országgyűlési képviselője az alfahir.hu-nak. A képviselő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írásbeli válaszára reagált azon kérdés kapcsán, hogy milyen vállalatok kaptak 100 millió forintot meghaladó összegű vissza nem térítendő támogatást az elmúlt 15 évben.
A miniszteri válaszból kiderül, hogy olyan vállalatokat pénzelünk az amúgy is szűkös büdzséből, mint például a GE, a HP, a Samsung vagy a Mercedes, és szerepelnek köztük a pénzvilágot prominensei is, lásd Morgan Stanley és Citibank. Eközben pedig a magyar kis- és középvállalkozások forrás- és megrendeléshiány miatt állandóan csődrekordokat döntögetnek.
Saját maguknak kedveznek a gazdagabb uniós országok
Miközben azzal hitegetik az embereket, hogy az EU-s támogatásokkal jól járnak, addig a tárca által készített listából kiderül: a német és francia ipari cégek saját magunknak építik ki infrastruktúrájukat hazánkban. Ráadásul ezeket a pénzeket ki kell egészíteni hazai forrásokkal is, így jelentős összegek folynak el a büdzséből, leginkább a nyugat-európai nagyvállalatok hazai terjeszkedésére.
A kormány azzal indokolja a nagyberuházási projektek támogatását, hogy az az új munkahelyek létrehozását szolgálják - ne felejtsük, egymillió új munkahelyet ígértek tíz éves távlatban – a munkanélküliségi adatokból viszont nem látunk nagy robbanást a munkaerőpiacon. Ráadásul – mint az a listából is kitűnik –ezek a cégek leginkább olcsó bérű, összeszerelő munkákat hoznak létre hazánkban. Márpedig – mint ahogy az a miniszteri válaszból is kiolvasható – a kisebb hozzáadott értékű, többnyire összeszerelésre koncentráló projektek megtérülése alacsonyabb. Ezzel szemben ha a hazai vállalkozások kapnának lehetőséget, a mikro- és kisvállalkozások értelmes munkahelyeket teremtenének, és ha csak minden kis cég létre tudna hozni egy munkahelyet, akkor már több százezer munkahelyet tudnának teremteni.
Hazai cégek helyett külföldieknek kedveznek
Nem meglepő, hogy az egyedi kormánydöntéssel (EKD) nyújtható beruházási támogatások kedvezményezettei között alig található magyar érdekeltségű cég. Ezzel szemben szép számban szerepelnek a listán német és amerikai cégek, többször kapott támogatást az izraeli Teva cég, és a francia vállalatokat is előszeretettel jutalmazzák a központi költségvetés forrásaiból. A közelmúltban a BP-nek, az Opelnek, az Audinak az autóipari alkatrészgyártással foglalkozó Continentalnak ítéltek meg nagyobb összegeket, ezek kifizetése folyamatban van.
A tárca indoklása szerint a külföldi működő tőke támogatási rendszerrel való előmozdítása nemzetgazdasági érdek, amely hozzájárul új munkahelyek teremtéséhez, valamint az export volumenének növeléséhez. Ezzel szemben azt érik el, hogy hazánk egyoldalúan függjön a nyugat-európai gazdaságokétól, ami rendkívül veszélyes. Ha ugyanis úgy döntenének, hogy kivonulnak az országból, akkor óriási problémákkal kellene szembenézünk. Ezek a cégek ugyanis – ha gazdasági érdekeik úgy kívánják – minden további nélkül továbbállnak vagy raknak több tízezer embert az utcára.
Kiviszik a pénzeket
Varga Mihály többször hangsúlyozza, hogy csak azokat a beruházásokat támogatják, amelyek nemzetgazdasági szempontból megtérülnek. Így vizsgálják a beruházások előrehaladásának menetét és a foglalkoztatotti létszám illetve az árbevétel vállalások teljesülését. Azzal azonban nem számolnak, hogy ezek a vállalatok a profitot rendszerint kiviszik az országból. A hazai cégeket viszont kiszorítják, piacainkat elveszik.
A kormány gyakran érvel azzal, hogy egy nagy beszállítói körnek is munkához jut ezen beruházások révén – tovább növelve ezzel a függőséget -, valójában azonban az elmúlt öt éves időszakot tekintve rendkívül alacsony, nagyjából 5 százalékos beszállító hányadot tapasztalhatunk, ami minimális ahhoz képest, hogy a kkv-t támogatásával milyen mértékben lehetne felszívni a munkanélküliséget.
Növekedés helyett visszaesés
A minisztériumi listában látványosan túlreprezentáltak az autóipari cégek. Ismert, az Orbán-kormány ettől az iparágtól várta, hogy kihúzza majd az országot a recesszióból. Ezzel szemben hiába indította be a Mercedes magyarországi termelését, bár a beruházás jelentősen, akár fél százalékkal képes megnövelni a GDP-t, mégis sorra jöttek a brutális adatok – hívta fel korábban a figyelmet Volner János. Az elmúlt 22 év bizonyítja: a külföldi érdekeket kiszolgáló gazdaságpolitika egyenes eredménye, hogy az Európai Unió, sőt a régió országaihoz mérten is leszakadó pályán vagyunk, mivel eltűntek az termelői kapacitások, az ipar és az mezőgazdaság is rendkívül nehéz helyzetben van.
KZ
Elképesztő mennyiségű pénzt vontak ki a bankok Magyarországról
Térségünkben az elmúlt egy évben hazánkból vonták ki a legtöbb tőkét GDP-arányosan a bankok az EBRD adatai szerint.
A finanszírozási környezet nem csak bankok, hanem az országok számára is kihívásos marad a tőkebeáramlás tekintetében - mondta a GKI Gazdaságkutató konferenciáján Alexander Lehmann, az EBRD vezető közgazdásza az uniós és a magyar válságkezelést értékelő előadásában. Hozzátette: aggodalomra ad okot az alacsony beruházási ráta, a rövid távú perspektíva nem túl biztató, az elmúlt időszakban folyamatosan lefelé kellett módosítani a régió és Magyarország növekedési kilátásait. Az előadáson bemutatott ábrákból kiderült, hogy a volt szocialista országok egyik leggyengébb teljesítményét mutatja Magyarország, illetve hazánk esetében a befektetési aktivitás csökkenése magyarázza részben a gazdaság mélyrepülését.
Kapcsolódó cikkek
A feltörekvő európai országok átlagában a banki tőkekivonás a GDP 4,5 százalékának megfelelő értéket tett ki az elmúlt egy évben. Magyarország messze az átlag feletti értéket, közel 12 százalékot produkált - Szlovénia ennél valamivel kisebbet -, miközben a legutóbbi negyedévben Szlovákiában és Lengyelországban már fordulat látszik. Az EBRD úgy véli, folytatódni fog a banki tőkekivonás, így inkább a helyi finanszírozás kerül előtérbe.
Lehmann utalt Elena Flores, az Európai Bizottság szakértőjének előadására: kiemelte, hogy a növekedés elősegítéséhez Magyarországon sincs elegendő fiskális tér. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a strukturális reformokon belül lehet olyan intézkedéseket tenni, amelyek növelhetik a befektetői bizalmat és áttételesen segíthetik a növekedést is. Az OECD öt ilyen területet nevezett meg: a munkabérre rakódó közterheket, az idősek munkaerőpiaci részvételét, az oktatási rendszert, az üzleti élet szabályozását és a versenyt, valamint a közszféra hatékonyságát. Az EBRD szerint ezeken túl a bankokra vontakozó állami szabályozás és adórendszer alakításával is elősegíthető lenne a befektői bizalom javulása, nem beszélve a hiteles kommunikációról és egy középtávú program kialakításáról.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/elkepeszto_mennyisegu_penzt_vontak_ki_a_bankok_magyarorszagrol.549027.html
