Jean Clause Juncker, Luxemburg miniszterelnöke, aki a pénzügyi válság közepén az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsának elnöke volt, azt állítja, hogy az olasz és görög választások „felszínre hozták a nemzeti haragot és keserűséget, amiről sokan azt gondolták, hogy már elszállt.”

Junckert megdöbbentették a görög tüntetők transzparensei, amelyeken Angela Merkel, német kancellár, náci uniformisban volt látható.

Juncker a Der Spiegel magazinnak nyilatkozva elmondta:

„Aki azt gondolja, hogy a háború és béke örök kérdése Európában már nem számít kockázatnak, súlyos tévedésben van. A démonok nem mentek el, csak alszanak, ahogyan azt a boszniai és koszovói háborúk megmutatták. Megrémiszt a tudat, hogy mennyire hasonlóak a 2013-as európai körülmények a száz évvel ezelőtti állapothoz.”

Mr. Juncker szerint, ahogy egyes politikai szereplők kirohantak Görögország ellen a pénzügyi válság alatt, mély sebeket hagyott a görögökben. Az olasz választások pedig „szélsőségesen ellenségesek voltak Németország, tehát Európa irányába”.

A németek által szorgalmazott megszorítások tömeges dühvé alakultak, amikor Angela Merkel tavaly októberben Athénba látogatott. Egyes görög tüntetők szvasztikás zászlókat égettek, mások náci egyenruhába öltöztek.

A múlt havi olasz választások során Silvio Berlusconi a „német centralista” politikát hibáztatta országa problémáiért.

Mr. Juncker, aki 2005 óta volt az euró-csoport elnöke és ez év januárjában mondott le tisztéről, azt mondta, hogy sok párhuzamot lát 2013 és 1913 között.

„1913-ban sokan úgy hitték, hogy soha többet nem lesz háború Európában. A kontinens nagyhatalmai gazdaságilag olyan szorosan összefonódtak, hogy a legtöbben úgy gondolták, nem engedhetik meg maguknak a katonai konfrontációt.

Rendkívüli módon meg voltak elégedve magukkal azt feltételezve, hogy a békét örökre bebiztosították.”

Mr. Juncker szerint Európa csakis egységesen tarthatja meg globális befolyását a jövőben. A német, francia és brit kormányok tudták, hogy nemzetközileg csak „az EU megafonján keresztül hallathatják a hangjukat”.

Almut Moeller, a német Külkapcsolatok Tanácsának EU elemzője, azt javasolta, hogy a veterán európai politikusok a háború képével próbálják felhívni a figyelmet a gazdasági válságra:

„Ő ezt [az euróválságot] politikai úton, nem csupán technokrata módszerekkel akarja kezelni. Hatalmas változások folynak a társadalomban, amelyeket leginkább a sebezhető országokban láthatunk. Ilyen értelemben az volt a szándéka, hogy megkongassa a vészharangot és elmondja, hogy ez egy nagy falat a politikusok számára. Tulajdonképpen azt akarja mondani, hogy a múlt katonai ereje, ma gazdasági erőt jelent.”

Közben egy hétfőn kiadott felmérés azt mutatja, hogy a németek egyre inkább úgy gondolják, hogy az euróválság túlságosan sokba kerül. A Focus Magazin számára készült felmérés szerint minden negyedik német arra a pártra akar szavazni majd a szeptemberi szövetségi választásokon, amelyik az eurózónából történő kilépést szorgalmazza.

 Forrás: telegraph.co.uk