Bevezető
Az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzésének vezetője, James R. Clapper március 12-én előadást tartott arról, hogy az elmúlt évek hírszerzési jelentéseinek kiértékelése alapján, milyen veszélyek fenyegetik, és milyen módon veszélyeztetik az Egyesült Államokat. Az elemzésben a belföldi és a külföldi veszélyekről egyaránt szó esett. A kisebbektől kezdve a nagyobb jelentőségű kihívások felé haladva. Elsőként a számítástechnika, majd az általános fenyegetettségek, végül a nemzetközi konfliktusok kerültek értékelésre.
Hídfő megjegyzés (továbbiakban dőlt betűvel): A bevezetőben érdekes módon a meglévő és képzelt veszélyekkel szemben a legtöbb figyelmet Putyin elnök kapta. Amíg a fontosnak ítélhető informatikai kihívásokkal, vagy Afganisztánnal csak perceket foglalkozott az előadó, Putyin és Oroszország kérdését hosszú ideig elemezte.
Cyber-veszély
A NH vezető szerint a számítástechnika világa, és az internet annyira része lett az emberek életének, valamint a cégek ügyintézéseinek, hogy az emberek (az állampolgárok) ezt a területet érzik a legveszélyeztetettebbnek. Mivel minden személyes és üzleti adat mára itt bonyolódik, a cyber kalózkodással és az ipari kémkedéssel elképesztő pénzügyi és személyi károkat lehet okozni. Ennek lehetnek nemzetbiztonsági kockázatai is, mivel rengeteg nemzetbiztonsági és katonai adat halad keresztül a Világhálón. Kétféle károkozást említett az NH vezető. Az egyik, amikor kifejezetten kárt akarnak okozni. Vírust, vagy egyéb károkozó programot telepítenek fel, amely akár a programokat, akár magukat az eszközöket is tönkretehetik. Érdekes hogy pont ettől fél a világ legnagyobb kalóz-hekker csapatának egyik vezetője, nem felejtsük el a Stuxnet vírus kifejlesztőit, mellyel Irán atomlétesítményeit akarták tönkretenni, és nem foglalkoztak a lehetséges környezeti katasztrófákkal. A másik károkozás az, amikor adatokat akarnak ellopni. Az ipari kémkedés üzleti méreteket öltött, és vannak országok, melyek élenjáróak a kémkedés területén. Itt nem a valódi gazdasági ellenfél országokat jelölte meg, mint Oroszországot vagy Kínát, hanem Iránt és Észak-Koreát. Ez már része lehet a hangulatkeltésnek is. Ami érdekessé tette az előadást az, hogy kifejezetten tartanak és számolnak a megjelenő kicsi, de jól felkészült csoportokkal. A hekker, és a fizikai téren egyaránt.
Terrorizmus és szervezett bűnözés
A NH vezetője valamennyi terrorszervezet közül a legveszélyesebbnek a Hezbollahot ítélte meg. Mert ez Izrael legnagyobb ellensége. Most az USA, vagy Izrael érdekeiről van szó? Az előadás szerint az egy és ugyanaz. Az Al-Kaida másodikként került csak szóba. Értékelése szerint ez a szervezet és kisebb "leányvállalatai" komoly szerepet játszottak az arab tavasz harcaiban, Líbia és Szíria, Irak és egyéb arab államok felfordulásaiban. Mint mondotta, ezen keresztül komoly veszélyt jelentenek Izraelre, és az USA-ra. Rend csak akkor lesz, ha az új vezetések végképp hatalomra kerülnek. Ebből is látszik, mennyire a CIA cége az egész Al-Kaida. Mivel kiemelte az új vezetések hatalomra kerülést, amelyek természetesen USA pártiak. Érdekes ugyanis, hogy az Al-KAida minden esetben ott robbant ki USA-ellenes lázadásokat, fegyveres konfliktusokat, ahol éppen az USA, vagy a nyugat érdeke ez. A felsorolt országokban kivétel nélkül Izrael, az USA és csatlósai érdekében történt Al-Kaida fegyveres akció, amire hivatkozva már be lehetett avatkozni. Mali, Jemen, Líbia, Afganisztán, Egyiptom, Tunézia, alapjában véve Észak-Afrika,és az arab területeken. Ezek a szervezetek koncentrálódtak ezekre a területekre. Véleménye szerint sokkal nagyobb veszélyt fognak jelenteni a kicsi, rejtőzködő szervezetek, a kisebb csoportok, melyek már nem koncentrálódnak, hanem szétszivárognak, és célirányosan támadhatják a fő ellenségnek kikiáltott országokat. Ez a veszély sokszorosára fog nőni a nyugati államokban. Szerintünk meg sokkal nagyobb gondjai lesznek a nyugati államoknak ennél, mivel nemsokára komoly éhínség, és elnyomás elleni megmozdulásokkal, és akár az USA területén fegyveres ellenállással is számolniuk kell, mint ahogy ennek egyre több jele mutatkozik. Ez a fejtegetés azonban csak fejtegetés, és semmi egyéb nem akar lenni, mint hogy megmagyarázza azokat az új elnyomó törvényeket, melyeket rendre bevezetnek, főleg az Egyesült Államokban.
A szervezett bűnözésben első helyen a kábítószer kereskedelmet emelte ki. Azt is tudjuk, hogy a világ legnagyobb kereskedője éppen az USA, de hát ezt addig leplezik, amíg csak lehet. Első helyen Mexikót és Columbiát emelte ki. A kábítószer kereskedelemről nem nagyon lehet mit beszélni. Amíg Afganisztánban az USA katonái őrzik a mák ültetvényeket, addig főleg. Nagyobb gondot jelent szerinte, ha a kábítószerből származó komoly bevétel összetalálkozik az összeomlasztott arab államok vegyi arzenáljával, mert így nagyon komoly és pusztító, vegyi és biológiai fegyverek kerülhetnek olyan kezekbe, ahová végképp nem kellene. Az amerikai érdekeltségek ellen elkövetett merényletekre hivatkozva kifejtette, hogy hasonlóakra számítani lehet ilyen jellegű fegyverekkel, tehát komoly a fenyegetettség.
Nemzetközi ellenségek
Külön fejezetet szánt Irán és Észak-Korea kérdésének. Ugyan Irán nem mondta azt, hogy megtámadja az Egyesült Államokat Amerika területén, csupán annyit, hogy érdekeit és államát megvédi bármi áron, még akkor is, ha az USA ellen kell megvédenie. Észak-Korea többször is fenyegette az USA-t, és ezt katonai fenyegetésként értékelik. Ez azonban jobbára csak kakaskodás, és harci retorika. Helyén kellene kezelni ezt a kérdést minden államnak, ahogy azt Moszkva is teszi, de az USA idézte elő mindkét helyzetet, és nem is kívánja megoldani, békés úton meg főleg nem. Clapper kiemelte, hogy a két ország rakétakísérletei egyértelműen bizonyítják, hogy atomfegyver előállításán és kikísérletezésén dolgoznak. Az amerikai szakértők szerint Irán a kutatásai ellenére nem lesz képes előállítani megfelelő minőségű uránt még pár évig. Igaz azt is állították, hogy Kína nem lesz képes saját ötödik generációs repülő legyártására, vagy Irán a drónok leszedésére, ennek ellenére mindkettő lehetséges volt igen váratlanul és rövid időn belül. Főleg azért nem állja meg a helyét Irán esetében az álláspontjuk, mert Irán és Észak-Korea között fejlesztői kapcsolatok állnak fenn. Észak-Korea átadja atomkutatási és technológiai eredményeit. Van azonban egy sokkal nagyobb veszély, mely olyan nagy, hogy még megemlíteni sem merik. Mi a veszélye annak, hogy valaki ballisztikus rakétát tud kifejleszteni? Sokkal nagyobb, mint önmagában egy atomcsapás. Pillanatok alatt műholdpálya magasságra tud juttatni olyan mikró részecskéket, melyek szétszóródva és felgyorsulva pár óra alatt az összes létező műholdat lepucolják az égről. Ez lenne az igazi visszafejlődés, valamennyi modern rádiókommunikációs technológia, internet, katonai és diplomáciai távközlés, műholdas helymeghatározás és riasztási rendszerek azonnal megszűnnének. Valójában egy pillanat alatt 30-40 évet fejődne vissza a hadászat és a hírközlés. Nincsenek műhold vezérlésű rakéták, GPS, digitális műholdas kommunikáció. Ez pedig azonnal és hatékonyan törné keresztbe azon egyre halványuló vágyukat, hogy uralmukat kiterjesszék.
Víz problémák
A világnak egyre súlyosabb víz gondokkal kell szembenéznie. Vannak olyan régiók, főleg Dél-Ázsiában, ahol az egy főre jutó iható napi feldolgozott (tisztított) víz mennyisége egy liter alatt van. A Föld lakossága várhatóan meg sem áll nyolc és fél milliárdig (ezt a határt tekintik annak a határnak, amikor valami nagyon komoly globális katasztrófát fog ez okozni, vagy pedig olyan háború elé néz a világ, amely a lakosság számarányait drasztikusan fogja csökkenteni. Az egyik kiváltó ok pedig a víz lesz. Hogy ehhez mi köze az USA-nak nem igazán értjük, hacsak nem az, már most értékelik, hogyan húzzanak ebből hasznot. Az USA lakossága a rendelkezésre álló vízmennyiséghez képest nulla. Ez tehát nem az USA gondja, mégis veszélyként értékelik. Sokkal inkább féltik az elfoglalt és kizsákmányolás alatt álló provinciákat. A víz problémák mellett súlyos gondként értékeli azt, hogy a legértékesebb földfémek 95 %-át Kína bányássza, és ezek az anyagok elengedhetetlenek a modern hadászati technológiákban. A várhatóan Kínában is jelentkező víz gondok a modern technológiát előállító országok felé zsarolása alap lehet.
"A legsúlyosabb problémánk Putyin"
Putyin sokkal nagyobb probléma számunkra, mint amit most feltételezni tudunk - mondta Clapper. Putyin váltotta ki az eddigi legnagyobb tüntetéseket, amióta felbomlott a Szovjetunió. Az a folyamat a politikában, ami ezeknek következménye, hatalmas veszélyeket rejt. Putyin nagyon komolyan avatkozott be a "demokrácia" működésébe azzal, hogy korlátozza a demokratikus jogok gyakorlását, elnyomja a másságokat, korlátozta az ellenzék működését. Több embert börtönbe zártak, sok ellen folyik eljárás. Mindezek nem demokratikus folyamatok, mely mögött egy hatalmas katonai potenciál van. Ez a legkomolyabb fenyegetés az Egyesült Államokra nézve. Hogy mi köze az Egyesült Államoknak Oroszország belügyeihez, jó kérdés, de az orosz vezetés többször kihangsúlyozta, nem tűri el, hogy az USA beleavatkozzon belügyeibe. Ezt is támadásnak és agresszív fellépésnek veszi az USA vezetése. Természetes, hogy minden olyan szervezetet, intézményt, amellyel a nekik nem tetsző hatalmakat akarják megdönteni, és azok szabad bomlasztásának korlátozása már maga a demokrácia korlátozása. Ez a jelszó, ami mögé fel lehet sorakoztatni a cion-atlantista országokat. Mert a demokrácia számukra semmi mást nem jelent, mint a zsidóság hatalmát, a fajtalankodók támogatását, az erkölcsös és a hazaszerető emberek elnyomását. Minden, ami ez ellen tesz, számukra demokráciaellenesség. Ezek után a felszólaló hosszasan elemezte Putyin intézkedéseit, melyek szerintük veszély rájuk nézve. Kiemelte a szíriai ügyekkel kapcsolatos orosz magatartást. Moszkva nem fog beleegyezni a nyílt katonai akcióba Asszad ellen. Éppúgy nem fog beleegyezni az Irán elleni akciókba sem. Kiemelte, hogy Putyin erőteljes politikát folytat azért, hogy visszaszerezze Moszkva befolyását a volt szovjet tagállamokban. Erre jó esélye van a gazdasági súlyának növekedése és az arra épített vámunió miatt, és ez komoly gondot jelent az USA külügy számára. Fontosnak ítélte azt is, hogy Moszkva 2008-ban elfogadott haderőfejlesztése nem egy egyszerű átalakítás, hanem a növekvő gazdasági erőre támaszkodó, hosszútávú és átfogó haderőfejlesztés, közte sok csapásmérő és támadó fegyver fejlesztése és hadrendbe állítása. Ezeknek a folyamatoknak az összessége egyértelműen Oroszország igen komoly megerősödését mutatja. Moszkva nemsokára az Egyesült Államokkal megegyező súlyú lesz a világ hatalmai között. Éppen ezért a fő súrlódási pont a két ország kapcsolatai között a rakétapajzs megépítése. Ezt Moszkva egyértelműen az atom elrettentő erő elleni fellépésnek veszi. Válaszul nagymértékben növeli csapásmérő tengeralattjárói számát, és politikájában egyértelművé teszi, hogy ellenséges a viszony a két ország között. Az ellenségeskedést sokkal inkább az amerikai külpolitika jelenti.
Összegzésként Clapper kifejtette, hogy a venezuelai válságtól kezdve a Kínán és Észak-Koreán át meglehetősen sok kihívással küszködik az USA külpolitikája, hadereje pedig harcban áll a világ több pontján, de a legnagyobb fenyegetést mégis Putyin jelenti. Legfőképpen azért, mert stabil ellenpólust jelent a világban, körülötte az USA ellenfelei erősödnek, és az ő erősödésük önmagában is gyengíti az USA befolyását.
Ha alaposan megvizsgáljuk az egész értékelést, láthatjuk, hogy az USA legnagyobb problémája valójában saját maga. Valamennyi gondot, háborút, ellenségeskedést saját maga hozta létere, az USA-ellenességet az elmúlt 60 év politikájával elszórta a világ minden tájára. Saját magának köszönheti belső és külső bajait, melyekért mindenképpen valaki mást kell okolnia. Ez a fajta megközelítés semmi mást nem jelent, mint a belső felelősöket mentegeti, és külső felelősöket nevez meg helyette, és mindez hibás helyzetértékeléshez vezet. A hibás helyzetértékelés pedig egyenesen vezet ahhoz, hogy minden ebből levont következtetés is hibás lesz. A belső bomlást felgyorsítja, a valódi bajokat eltakarja, és azokat meghagyja tovább erősödni, míg nem az egész rendszer belebukik. Ha most az orosz vezetés helyében lennék, átutalnánk egy jelentős összeget Clappernek, az elvégzett jó munkáért, mellyel csak gyorsítja az Egyesült Államok felbomlását.
