Tisztelt Országgyűlés, tisztelt Képviselők!

Már e levél megírása vagy meg nem írása is komoly megfontolást igényelt, hiszen minden elcsépeltté vált és le lett járatva. A magyar Hyde parkot a nyílt levelek jelentik, ahol eszes és eszetlen, művelt és műveletlen, ismert és ismeretlen is nyílt levél írásra ragadtathatja magát a szabad véleménynyilvánítás nevében. Akiknek íródik és akik olvassák, majd ők is besorolják e levél íróját a fentebb felsorolt valamely skatulyába saját megítélésük és értékrendjük alapján, de ez is így van jól.

Mindezeket mérlegelve és minden kellemetlenségét vállalva megkísérelem Önöket megszólítani.

Tisztelt országgyűlési képviselők! Egy javaslattal szeretném kezdeni. Olyan sok mindennek van megemlékezési napja, mint pl. Nők Napja, Szerelmesek Napja, Virágkarnevál Napja, csakhogy politikai színezettől mentes napokat említsek. Ennek tükrében javasolni szeretném, hogy végre Magyarország is mutasson példát a világnak valami követendőben, ne csak az öngyilkosságokban és depressziós betegségekben. Határozzanak meg egy napot az Őszinteség Napjának és tegyék hivatalossá azt. Lehetőleg úgy kalkulálva, hogy munkanapra essék és ne politikai uborkaszezonra. Aki felszólal a parlamentben ezen a napon csak az igazat mondhassa.

Hangos lesz a csend azon a napon!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretném felkérni Önöket továbbá arra, hogy ki-ki saját végzettsége, tapasztalata és ismerete alapján nyilatkozzon arról, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések megfelelnek-e a magyar hatályos törvényeknek, úgy a Ptk-nak mint a Hpt-nek. Sokan Önök közül jogi és közgazdászi diplomával rendelkeznek, nem mondhatják, hogy nem értenek hozzá. Azért is időszerű az Önök véleményét megismerni, mert a magyar bíróságok és ügyészségek érdemi vizsgálatok nélkül, érdemi okfejtések nélkül leseprik feljelentéseinket, kereseteinket.

Önök szerint lehet-e megbékélés és újrakezdés ennek az ügynek a tisztázása nélkül? Önök szerint segítségre, anyagi segítségre szorulnak az adósok vagy jogérvényesítési segítségre? Ezek olyan kérdések, amelyeket csak az őszinteség napján lehet és érdemes megválaszolni.

Önök nem hallatták hangjukat akkor sem, amikor kineveztek egy személyt a „devizahitelesek” ügyének orvoslására úgy, hogy személyére szabták a törvényt. Akkor sem hallatták hangjukat, amikor a kinevezett személy kinevezte saját magát a tárgyalásokra mint civil képviselő. Itt már a törvényesség és jogállamiság látszatára sem adnak. Önök akkor sem hallatták hangjukat, amikor a kinevezett személy, – mint teljhatalmú önkény, – még jegyzőkönyvet sem akar a tárgyalásokról.

Tisztelt Képviselők! Nagyon kellene az az őszinteség napja, tegyenek érte! Egy ilyen horderejű problémát csak az érintett felekkel lehet és kell megvitatni, NYÍLVÁNOSAN! Véget kell vetni a titkos paktumoknak. Addig felemelkedése ennek az országnak nem lesz, amíg maffiaszerű körülmények között működik. A keresztapák biztos nem csinálnak jegyzőkönyvet tárgyalásaikról…

A magyarok önpusztító életmódot folytattak eddig. A jogtalan kifosztásuk következtében nem támadtak kifosztóikra, hanem önmagukat taszították a halálba. Még egy bank kirakatát sem törték be, hogy mást ne említsek, sem végrehajtóra sem pedig a közjegyzőre nem támadtak. Azokra a közjegyzőkre, akik valótlan adatok alapján állítják ki a végrehajtási záradékokat. Ennek véget vetünk és ha nem tárgyalhatunk, akkor kénytelenek leszünk harcolni minden eszközzel az önvédelem jegyében és jogával élve, mert nem csak az éjszakai rabló ellen illet meg ez a jog, hanem a nappali fehérgalléros kifosztók ellen is!

Még nem késő, soha nem késő! A magyar még megbocsátani is képes az ellenne vétkezőnek. Vessünk véget ennek a rémálomnak és nézzünk szembe a problémával. Önök ugyanúgy tisztában vannak azzal mint én, hogy törvénytelen eljárások következtében fosztották és fosztják ki az embereket. Önök is tisztában vannak azzal, hogy a bankok elsikkasztották a deviza tőke nyilvántartását az adósoknak, és azzal is tisztában vannak, hogy kölcsön jogcímen a magyar hatályos törvények alapján devizatartozásuk nincs az adósoknak.

Van egy lehetséges megoldás, amely nem tökéletes de talán az egyetlen járható út. Ha a bankok ragaszkodnak ahhoz, hogy az adósok fizessék meg a felvett összeget annak kamataival együtt, akkor az adósok is ragaszkodnak a kártérítéshez. Jelzem, hogy majd minden esetben a kártérítés mértéke meghaladja a tartozás mértékét. Hiszen ki mondja meg, hogy mennyit ér egy emberélet? Ki fogja forintosítani, hogy mennyit ér négy év álmatlan éjszaka, az összeszedett betegségek, a megromlott családi viszonyok, a kivándorolt rokonok, az elértéktelenített ingatlanok, az elértéktelenített járművek, a tönkrevert vállalkozások és ebből kifolyólag a megszűnt bevételi források.

Ha mindezeket forintosítanánk, akkor sokkal többel tartoznak a bankok, mint amennyivel az emberek tartoznak nekik.

Ebbe a bankszektor belerokkanna, ha tényleges kártérítést kell hogy adjon a kifosztottak részére. Éppen ezért méltányossági alapon az általam képviselt 17.700 fő adós, valamint azon adósok részéről akik egyetértenek ezen javaslatommal, felkínálásra kerül az, hogy itt a bank és adós elsétálnak egymás mellett. Az eddig befizetett összegek maradnak a banknak, a fennmaradó követelést kártérítés jogcímén elengedi a bank. Ettől nem roppan meg a bankrendszer ezt kibírja, sőt. Az ország és az emberek fellélegzenek, beindul a gazdaság. Az emberek költekezéséből befizetett áfából több bevételre tesz szert az Állam, mint az összes bankadóból. Továbbá az Államnak megmarad a több ezer milliárdos devizatartalék, amelynek nagy részét az árfolyam nyereségből halmozott fel a Nemzeti Bankban.

Semmilyen forintosításról, vagy egyéb árfolyamrögzítésről nem beszélhetünk kártérítés nélkül. A kifosztott embereket megilleti a kártérítés, de ahhoz sem kapacitás, sem pedig szükséges forrás nem lesz, hogy mindenkit egyenként felmérve kártalanítsanak. Ezért méltányos a mi ajánlatunk.

Az óra ketyeg, és a bajjal együtt a feszültség is nő. A valós megoldást egyvalami gátolhatja, ha tervekhez beletartozik a polgárháború, hiszen ez egybevágna Ron Werber kampánytörekvéseivel is. Minél nagyobb feszültséget teremteni az országban, hogy vesztes pozicióból felemelkedhessenek mint megmentők.

Az elmúlt időszakban több hangadót, akik felemelték szavukat az ország kifosztása ellen, elmeszakértői vizsgálat alá vetettek és az a hír járja, hogy én következem. Én egyenesen követelem ezt, de velem együtt mind a 386 országgyűlési képviselőt is vessék elmeszakértői vizsgálat alá, mert aki csendben tűri ezt a kifosztást, az egészen biztos, hogy nem normális. Vagy nem normális vagy áruló és haszonélvezője a kifosztásnak.

Számtalanszor kezdeményeztem nyílt vitát a bankok képviselőivel, de nem vállalták azt, pedig ez kiváló lehetőség lenne arra nézve, hogy bebizonyítsák igazukat és hiteltelenné tegyenek ország-világ előtt. Önök között tisztelt képviselők lesz-e aki felolvassa ezt a levelet? Lesz-e Önök között aki nyíltan állást foglal és képes is azt megvédeni a parlamentben, hogy törvényes vagy törvénytelen szerződésekről beszélünk?

Összegezve levelem tartalmát arra kérem Önöket, hogy vállalják fel nyíltan mit képviselnek. Vállalják fel, hogy szembe kell nézni ezzel a problémával és ismerjék fel, hogy Önök tehetnek érdemben a megnyugtató megoldásért.

Ha időben nem tesznek érdemi dolgot akkor polgárháborús állapotok állhatnak elő, mert aki tehette már elmenekült és aki teheti még elmenekül az országból. Már csak azok maradnak, akik fejszét, csákányt és vasvillát ragadva megvédik önmagukat. Tudják mi a félelmetes ebben, hogy joguk van hozzá!

Kelt: Gyulán, 2013.03.03.
Tisztelettel, Kásler Árpád