Ma már tudjuk, hogy Megiddónál a seregek nem Izrael ellen, hanem Izrael védelmére gyűltek össze az igazságot képviselő ellenállókkal szemben. Csak a demokrácia keretein belül lehetett megteremteni annak a feltételeit, hogy a média szellemi nyomásával el lehessen terelni a figyelmet mindarról, amiről a sötétség felismerhető lenne – a véget nem érő vérengzésről, az emberi gőgről és téves felsőbbrendűség-tudatról és beképzeltségről, a nemzetek szolgaságba hajtásáról és az állandó fosztogatásról. Tulajdonképpen Izrael mindazt elkövette már, amivel a nemzeti oldalt bármikor is vádolta (hiszen magából indult ki).Szerencsére már a könyv végén tartunk. Hangsúlyozni kell, hogy a jövő minden aggodalom ellenére kevesebb szenvedést hoz, mint amit eddig ki kellett állnunk. Mindaz, amit a média elénk próbál vetíteni, mint egy összeomlás esetén várható borzalmat, már rég megtörtént a homályban és a titokban, a színfalak mögött.
Egyáltalán, gazdasági válságnak kell-e neveznünk mindazt, ami most történik? Itt már régóta nem gazdasági események történtek, hanem szabad rablás folyt. Most csak annyi történt, hogy a rablók és az egymással versengő maffiák összevesztek a pénzen és a hatalmon, mivel nem tudtak már végtelen mohóságukban mást felfalni.
Annyi fog mindössze történni, hogy a bűn már tapasztalhatóan apadó áradata véget ér, és az emberek felébrednek abból a kábulatból, amibe taszították őket. Az valóban megrázó lesz, ahogy az emberiség ráébred, hogy milyen mélyre is süllyedt.
A válság valójában inkább az isteni szabadítás kezdete. Krisztus lerombolja a Sátán művét, és helyreállítja a rendet. Babilon leomlásakor tehát úgy kell cselekednünk, ahogy írva van: „ Örülj ő rajta menny, és ti szent apostolok és próféták; mert az Isten büntette meg őt érettetek való büntetéssel.”, és: „ És ezek után hallám mintegy nagy sokaságnak nagy szavát az égben, a mely ezt mondja vala: Aleluja! az üdvösség és a dicsőség, és a tisztesség és a hatalom az Úré, a mi Istenünké! Mert igazak és igazságosak az ő ítéletei, és azt a nagy paráznát, a mely a földet megrontotta az ő paráznaságával, elítélte, és megbosszulta az ő szolgáinak vérét annak kezén. És másodszor is mondának: Aleluja! és: Annak füstje felmegy örökkön örökké.”
Mindezek után pedig Krisztus királyságának megjelenése következik. Törekednünk kell arra, hogy ennek elősegítésén fáradozzunk, ne pedig ellene, ahogy azt olyan sokan fogják tenni.
Tamási Attila