Még mielőtt valaki megijedne, idén nem fog minden bank csődbe menni. Lesz olyan, ahol idén csak a részvényárak fognak felére, negyedére esni, s a csőd csak jövőre fog bekövetkezni...
Mire alapozom ezt a kijelentést? Elsősorban arra, hogy a pénzintézetek által adott hitelek semmisek. (HPT. 47.§, 213.§) A devizás hitelek mind, s nagyon sok Forintos hitel is semmis. A semmis szerződés azt jelenti, hogy ugyanannyit kell visszaadni a banknak, mint amennyit kaptunk FORINTBAN. (Ellentétben Dr. Léhmann Úr levelében említettekkel!) Ahol pedig a forintosok mégsem semmisek, ott sem reálisak a kamatemelések (2/2012 PK vélemény) és pl a múltban elkövetett "előtörlesztési jutalék" címszóval beszedett összegek is visszajárnak a Ptk. 292. § (2) szerint. Erre rájönnek még a kártérítési perek, s a normál (túlköltekezésből adódó) üzemelési költségek és adók. Természetesen a jövőben végtörlesztett (per után már nem tartozik az ügyfél/ vagy maradékot megtakarításból fedezi/ vagy újabb, normális hitellel kiváltja,) hitelek után, meg kell "semmisíteni" a létrehozott virtuális, számlán kezelt számlaforintokat... Ezt a több 10.000 Mrd Ft-os mínuszt nem tudják túlélni a jelenlegi kereskedelmi bankok.
De mondjuk meg őszintén: Kit érdekel? Ha a sarki pékség adót csal, bezárják. Ha mérget kever a kenyérbe, még börtön is lesz a végén. Itt is elvárható, hogy tucatjával, illetve százszámra menjenek börtönbe évtizedekre a bűnösök, akik nem csak bankárok, hanem az elmúlt 10 (30) év politikusai is.
Erre mondhatják egyesek, hogy a bankok túl nagyok, és megmentik őket állami mentőövvel. Namár most. Amikor Magyarország volt az EU soros elnöke (2011 1. félév) akkor sikerült megegyezni hogy minden ország a saját (anya)bankját menti csak meg. Hogy ezt Viktorunk vajon előre tudta, hogy ez még igen jól fog nekünk jönni vagy sem, azt nem tudhatjuk. Így a magyar adófizetői pénzből csak az OTP-t és az FHB-t kellene megmenteni. Itt felmerül a kérdés: hogyan? CSAK az az elfogadható, ha ezt a két bankot Államosítják, azaz a részvényei ismét Magyar kézbe kerülnek. Hasonlóan az izlandi példához, de ott "unortodox" módon "erőszakosan" államosították a bankokat, de az általam vázolt a módszerrel a piaci szabályokat betartva lehet államosítani, s így hivatalosan nem fejtheti ki emiatt rosszallását a háttérhatalom. A másik lehetőség, hogy hagyni őket csődbe menni, s Csányinak az arcára fog fagyni a mosoly, ahogy kell...
Mit tehet az átlag ember? Ha van megtakarítása, vegye ki a bankokból, s vegyen inkább Magyar Államkötvényt. Ehhez be kell menni (személyi igazolvánnyal) bármelyik Magyar államkincstár kirendeltségbe bármelyik megyeszékhelyen, s kötni egy online, WebKincstár számlát, s onnan lehet utalgatni, lekötni. Ráadásul egy lekötést nem kell teljes egészében feltörni, ha csak a pénznek harmadára van szükség...
Mi fog még történni? Jó eséllyel lesz egy MAGYAR bank, WebBank névvel. (igazából nem is a neve a lényeg.) Mivel minden kereskedelmi banknak pénzteremtő képessége van, (a mostaniaknak is, ezért is értelmetlen a CHF olcsóságára hivatkozni,) ezért végre ismét visszaszáll a pénzkibocsájtás (részleges) joga a Magyar államra, s a pénzkibocsájtás haszna ismét Magyarországot fogja gazdagítani. A pénzkibocsájtás/pénzverés minden történelmi korban az uralkodó privilégiuma volt, aki akkoriban az államot testesítette meg. A kommunista időben is az államé volt a pénzkibocsájtás joga, s a rendszerváltás során erről szép fokozatosan lemondtunk, vagy lemondattak bennünket róla - előre kitervelt módon. Először a kétszintű bankrendszer felállításával, s Viktorunk I. uralkodási ciklusában az MNB-t is átadtuk az Európai Központi Bank-nak, s Meggyesi-Gyurcsány pedig elkótyavetyélte az FHB-t és a feltőkésített Postabankot is...
Viktorunk II. uralkodási ciklusában többször próbálta ezt a hibáját korrigálni, (PSZAF-el összevonni, bizottságba beültetni embereket, stb.,) de az EU és egyéb pénzhatalmak ezt nem hagyták neki, így várni kell 2013 tavaszáig, hogy Simort leváltsák, aki több 1000 Mrd Ft-nyi kárt okozott már eddig az országnak az irreálisan magas Jegybanki alapkamatokkal, és más egyebekkel. Mégis, mi várható ez ügyben? Az MNB-be tartalékként ott van kb. az államadósságunk 30-40%-a, (ami feltűnően magas az EU átlaghoz képest,) de ebből - a jelenlegi szabályozások szerint - nem vehetnek Magyar Államkötvényeket (csak a másodlagos piacon - tehát ha valaki el akarja adni).
Én személy szerint ennek a szabálynak a felszámolását várom, (IMF tárgyalások is félbemaradtak,...) hisz ezen szabály csak fokozza a körbetartozást a világpiacon, és egyébként is miért nem a Magyar érdekeket védi az MNB, úgy, hogy ez még Nekik is jól jönne? (állampapír kamat 7-9% más EUs bankok csak 1-3%-ot adnak, míg az MNB ben most 5,5% a kamat. A különbséget most a költségvetési adóforintokból fedezik, amiért az állam - adófizetők - SEMMIT sem kapnak!!!...) Persze legjobb lenne az, ha az MNB-ben felgyűlt fölösleges pénzekből (ami nem szükséges a stabilitáshoz) áttalicskáznák az Államadósság Kezelő Központba és direktben csökkentenék ezzel az államadósságot. (miután felülvizsgálták, hogy mely tartozás "jogos", illetve melyek fizetését kell(ene) megtagadni, mert már bőven túlfizetésben vagyunk...)
Szerencsére megszűnt az államadósság kb. 20%-át okozó magánnyugdíjpénztár is. Többen, többek között a bankok uralta média is azt mondta, hogy ez az emberek pénze volt, ami nem teljesen helytálló, hiszen a bruttó bérből fizetett nyugdíjjárulék a magánnyugdíjpénztár bevezetése előtt és után is (!) ugyanannyi százalék volt (8-10%). Mivel Ez a pénz a kereskedelmi bankokba volt átirányítva, ezért hiányzott az államkasszából, s a nyugdíjak fedezése miatt kölcsönöket kellett felvenni, ami a bankok - a leendő nyugdíjasok által befizetett összegből - szívesen adtak az államnak, természetesen kamatra. Ezt a kamatot az adófizetők pénzéből, növekvő adóiból, és újabb hitelfelvételből fedezték, s így egyre nagyobbra hízott emiatt is az államadósság is és a bankok bevétele. Így ezzel megszűnt a bankszterek egyik jelentős bevétele, amit eddig az emberek kárára szedtek be.
A magyar tulajdonba visszavett pénzrendszer (WebBank, otp(?), fhb(?)) segíthet leküzdeni az államadósságot is és elő tudja segíteni a pénzkibocsájtás hasznával, hogy csökkenhessenek az adók. Lehetségessé válik az is, hogy ha valakinek marad még fennt tartozása, (semmisség, és kártérítésen felül, vagy csak szimplán új ingatlant akar venni) akkor több kölcsönt vesz fel, mint amire szüksége van, s a maradékot beteszi állampapírba. Így a Magyar államadósság, (ha már megvan, :( ... ) hazai kézből finanszírozhatóvá válik, s az állam által fizetett kamatok megoszlanak a "hitelfelvevő", és a WebBank tulajdonosai között (Magyar Emberek és az Állam). Ezzel az államadósság (egy részének) kamatkiadása harmadával tud csökkenni (kb. harmada visszatér állam kezébe - ennyi résszel csökkenthetők az adók, persze hogy megteszik-e ezt majd, az más kérdés, de lényeg, hogy megtehetik...) Ezen kívül csökkenhet a hitelfelvevő (egyébként is normálisra mérsékelt) terhe is, hisz "állami támogatást" tud érvényesíteni ezzel. A hitelfelvevő magánszemély által befizetett kamat egy részét is felhasználhatja az állam bevételként, így ismét csökkenhetnek ezáltal az adók.
Na de térjünk vissza a devizás hitelre. Előbb-utóbb semmissé lesz nyilvánítva (semmiféle kamatköltség nem elfogadható), s ebből nem engedünk, még egy központosított "gyors" megállapodásnál sem. Engedni az ügyfelek abból tudnak, hogy a megérdemelt kártérítési igényükből, s a bűnösök fejenkénti 500 év börtönbüntetéséből mennyit engednek. Egy központi, gyors megoldásnál nyilván többet tudnak engedni az ügyfelek, de a végrehajtott és öngyilkosok családjai ebben az esetben is teljes kárpótlást kell hogy kapjanak. Ha nem lesz központi megoldás, akkor fejenként több milliós kártérítést a pénzintézetek és a tulajdonosok, vezetők teljes (hazai és külföldi) vagyonának elkobzásával lehet csak teljesíteni. Természetesen, ebben az esetben a fejenként 500 év büntetésből nem lehet engedni, viszont jó magaviseletért harmadolható...
Az új kinevezésű Pénzügyi Ombudsmanról (Doubravszky György) többen eltérően nyilatkoznak. Az viszont biztos, hogy remek tárgyalóképességgel rendelkező, (többnyire) diplomatikusan fogalmazó ember, s amióta megalapította 2011-ben a Hiteltársulást (többed magával) a devizás hitelesek megsegítésén ügyködik. Hogy állami posztot kapott, az nem jelenti automatikusan azt, hogy pikk-pakk megoldja a problémát, és azt pedig végképp nem, hogy ezzel a politika bedarálta őt. Ez azt jelenti, hogy olyat tud megtenni, amit civilként nem és sajnos néhány dolgot nem tud megtenni, amit civilként igen. Nade vagyunk elegen Civilek, akik megtegyük ezt a részt, nemde? De-de. Másként fogalmazva: képzeljük el azt, ha nem lenne egy "beépített" emberünk az állami apparátusban. Ehhez képest, ha valami olyat tud tenni az ügyünkben, ami előrébb mozdít minket, már megérte, hogy ott van! :) De azért ne feledjük: a pénzbiztosnak nem csak a devizás hitelekkel kell foglalkozni, hanem mindenféle egyéb pénzügyekkel és a pénzügyek oktatásával is az iskolákban, hogy még egyszer elő ne fordulhasson efféle átverés, becsapás, megkárosítás.
Szóval röviden összefoglalva:
Készüljünk fel arra, (raktározzunk be némi élelmet, biztos ami biztos,) hogy a jelenleg mindenkit uraló és megfélemlítő pénzügyi rendszer össze fog omlani. Először Magyarországon, s később a világ többi részén is, hisz a hitelpénz rendszer ezen formája nem fenntartható. Ehhez összefogásra van szükség, hisz a háttérhatalom irányítja a politikát, s azon belül a gazdaságot. Nincs jobb és baloldali háttérhatalom, csak háttérhatalom, akik irányítják a politikusokat. Minél korruptabb egy politikus, annál jobban kiszolgálja a pénzérdekeket, így az elmúlt 30 év vezető politikusai - kivétel nélkül - mind egy szálig lecserélendő.
Csak így érhető el, hogy egy szebb boldogabb élet jusson nekünk osztályrészül!
Mire alapozom ezt a kijelentést? Elsősorban arra, hogy a pénzintézetek által adott hitelek semmisek. (HPT. 47.§, 213.§) A devizás hitelek mind, s nagyon sok Forintos hitel is semmis. A semmis szerződés azt jelenti, hogy ugyanannyit kell visszaadni a banknak, mint amennyit kaptunk FORINTBAN. (Ellentétben Dr. Léhmann Úr levelében említettekkel!) Ahol pedig a forintosok mégsem semmisek, ott sem reálisak a kamatemelések (2/2012 PK vélemény) és pl a múltban elkövetett "előtörlesztési jutalék" címszóval beszedett összegek is visszajárnak a Ptk. 292. § (2) szerint. Erre rájönnek még a kártérítési perek, s a normál (túlköltekezésből adódó) üzemelési költségek és adók. Természetesen a jövőben végtörlesztett (per után már nem tartozik az ügyfél/ vagy maradékot megtakarításból fedezi/ vagy újabb, normális hitellel kiváltja,) hitelek után, meg kell "semmisíteni" a létrehozott virtuális, számlán kezelt számlaforintokat... Ezt a több 10.000 Mrd Ft-os mínuszt nem tudják túlélni a jelenlegi kereskedelmi bankok.
De mondjuk meg őszintén: Kit érdekel? Ha a sarki pékség adót csal, bezárják. Ha mérget kever a kenyérbe, még börtön is lesz a végén. Itt is elvárható, hogy tucatjával, illetve százszámra menjenek börtönbe évtizedekre a bűnösök, akik nem csak bankárok, hanem az elmúlt 10 (30) év politikusai is.
Erre mondhatják egyesek, hogy a bankok túl nagyok, és megmentik őket állami mentőövvel. Namár most. Amikor Magyarország volt az EU soros elnöke (2011 1. félév) akkor sikerült megegyezni hogy minden ország a saját (anya)bankját menti csak meg. Hogy ezt Viktorunk vajon előre tudta, hogy ez még igen jól fog nekünk jönni vagy sem, azt nem tudhatjuk. Így a magyar adófizetői pénzből csak az OTP-t és az FHB-t kellene megmenteni. Itt felmerül a kérdés: hogyan? CSAK az az elfogadható, ha ezt a két bankot Államosítják, azaz a részvényei ismét Magyar kézbe kerülnek. Hasonlóan az izlandi példához, de ott "unortodox" módon "erőszakosan" államosították a bankokat, de az általam vázolt a módszerrel a piaci szabályokat betartva lehet államosítani, s így hivatalosan nem fejtheti ki emiatt rosszallását a háttérhatalom. A másik lehetőség, hogy hagyni őket csődbe menni, s Csányinak az arcára fog fagyni a mosoly, ahogy kell...
Mit tehet az átlag ember? Ha van megtakarítása, vegye ki a bankokból, s vegyen inkább Magyar Államkötvényt. Ehhez be kell menni (személyi igazolvánnyal) bármelyik Magyar államkincstár kirendeltségbe bármelyik megyeszékhelyen, s kötni egy online, WebKincstár számlát, s onnan lehet utalgatni, lekötni. Ráadásul egy lekötést nem kell teljes egészében feltörni, ha csak a pénznek harmadára van szükség...
Mi fog még történni? Jó eséllyel lesz egy MAGYAR bank, WebBank névvel. (igazából nem is a neve a lényeg.) Mivel minden kereskedelmi banknak pénzteremtő képessége van, (a mostaniaknak is, ezért is értelmetlen a CHF olcsóságára hivatkozni,) ezért végre ismét visszaszáll a pénzkibocsájtás (részleges) joga a Magyar államra, s a pénzkibocsájtás haszna ismét Magyarországot fogja gazdagítani. A pénzkibocsájtás/pénzverés minden történelmi korban az uralkodó privilégiuma volt, aki akkoriban az államot testesítette meg. A kommunista időben is az államé volt a pénzkibocsájtás joga, s a rendszerváltás során erről szép fokozatosan lemondtunk, vagy lemondattak bennünket róla - előre kitervelt módon. Először a kétszintű bankrendszer felállításával, s Viktorunk I. uralkodási ciklusában az MNB-t is átadtuk az Európai Központi Bank-nak, s Meggyesi-Gyurcsány pedig elkótyavetyélte az FHB-t és a feltőkésített Postabankot is...
Viktorunk II. uralkodási ciklusában többször próbálta ezt a hibáját korrigálni, (PSZAF-el összevonni, bizottságba beültetni embereket, stb.,) de az EU és egyéb pénzhatalmak ezt nem hagyták neki, így várni kell 2013 tavaszáig, hogy Simort leváltsák, aki több 1000 Mrd Ft-nyi kárt okozott már eddig az országnak az irreálisan magas Jegybanki alapkamatokkal, és más egyebekkel. Mégis, mi várható ez ügyben? Az MNB-be tartalékként ott van kb. az államadósságunk 30-40%-a, (ami feltűnően magas az EU átlaghoz képest,) de ebből - a jelenlegi szabályozások szerint - nem vehetnek Magyar Államkötvényeket (csak a másodlagos piacon - tehát ha valaki el akarja adni).
Én személy szerint ennek a szabálynak a felszámolását várom, (IMF tárgyalások is félbemaradtak,...) hisz ezen szabály csak fokozza a körbetartozást a világpiacon, és egyébként is miért nem a Magyar érdekeket védi az MNB, úgy, hogy ez még Nekik is jól jönne? (állampapír kamat 7-9% más EUs bankok csak 1-3%-ot adnak, míg az MNB ben most 5,5% a kamat. A különbséget most a költségvetési adóforintokból fedezik, amiért az állam - adófizetők - SEMMIT sem kapnak!!!...) Persze legjobb lenne az, ha az MNB-ben felgyűlt fölösleges pénzekből (ami nem szükséges a stabilitáshoz) áttalicskáznák az Államadósság Kezelő Központba és direktben csökkentenék ezzel az államadósságot. (miután felülvizsgálták, hogy mely tartozás "jogos", illetve melyek fizetését kell(ene) megtagadni, mert már bőven túlfizetésben vagyunk...)
Szerencsére megszűnt az államadósság kb. 20%-át okozó magánnyugdíjpénztár is. Többen, többek között a bankok uralta média is azt mondta, hogy ez az emberek pénze volt, ami nem teljesen helytálló, hiszen a bruttó bérből fizetett nyugdíjjárulék a magánnyugdíjpénztár bevezetése előtt és után is (!) ugyanannyi százalék volt (8-10%). Mivel Ez a pénz a kereskedelmi bankokba volt átirányítva, ezért hiányzott az államkasszából, s a nyugdíjak fedezése miatt kölcsönöket kellett felvenni, ami a bankok - a leendő nyugdíjasok által befizetett összegből - szívesen adtak az államnak, természetesen kamatra. Ezt a kamatot az adófizetők pénzéből, növekvő adóiból, és újabb hitelfelvételből fedezték, s így egyre nagyobbra hízott emiatt is az államadósság is és a bankok bevétele. Így ezzel megszűnt a bankszterek egyik jelentős bevétele, amit eddig az emberek kárára szedtek be.
A magyar tulajdonba visszavett pénzrendszer (WebBank, otp(?), fhb(?)) segíthet leküzdeni az államadósságot is és elő tudja segíteni a pénzkibocsájtás hasznával, hogy csökkenhessenek az adók. Lehetségessé válik az is, hogy ha valakinek marad még fennt tartozása, (semmisség, és kártérítésen felül, vagy csak szimplán új ingatlant akar venni) akkor több kölcsönt vesz fel, mint amire szüksége van, s a maradékot beteszi állampapírba. Így a Magyar államadósság, (ha már megvan, :( ... ) hazai kézből finanszírozhatóvá válik, s az állam által fizetett kamatok megoszlanak a "hitelfelvevő", és a WebBank tulajdonosai között (Magyar Emberek és az Állam). Ezzel az államadósság (egy részének) kamatkiadása harmadával tud csökkenni (kb. harmada visszatér állam kezébe - ennyi résszel csökkenthetők az adók, persze hogy megteszik-e ezt majd, az más kérdés, de lényeg, hogy megtehetik...) Ezen kívül csökkenhet a hitelfelvevő (egyébként is normálisra mérsékelt) terhe is, hisz "állami támogatást" tud érvényesíteni ezzel. A hitelfelvevő magánszemély által befizetett kamat egy részét is felhasználhatja az állam bevételként, így ismét csökkenhetnek ezáltal az adók.
Na de térjünk vissza a devizás hitelre. Előbb-utóbb semmissé lesz nyilvánítva (semmiféle kamatköltség nem elfogadható), s ebből nem engedünk, még egy központosított "gyors" megállapodásnál sem. Engedni az ügyfelek abból tudnak, hogy a megérdemelt kártérítési igényükből, s a bűnösök fejenkénti 500 év börtönbüntetéséből mennyit engednek. Egy központi, gyors megoldásnál nyilván többet tudnak engedni az ügyfelek, de a végrehajtott és öngyilkosok családjai ebben az esetben is teljes kárpótlást kell hogy kapjanak. Ha nem lesz központi megoldás, akkor fejenként több milliós kártérítést a pénzintézetek és a tulajdonosok, vezetők teljes (hazai és külföldi) vagyonának elkobzásával lehet csak teljesíteni. Természetesen, ebben az esetben a fejenként 500 év büntetésből nem lehet engedni, viszont jó magaviseletért harmadolható...
Az új kinevezésű Pénzügyi Ombudsmanról (Doubravszky György) többen eltérően nyilatkoznak. Az viszont biztos, hogy remek tárgyalóképességgel rendelkező, (többnyire) diplomatikusan fogalmazó ember, s amióta megalapította 2011-ben a Hiteltársulást (többed magával) a devizás hitelesek megsegítésén ügyködik. Hogy állami posztot kapott, az nem jelenti automatikusan azt, hogy pikk-pakk megoldja a problémát, és azt pedig végképp nem, hogy ezzel a politika bedarálta őt. Ez azt jelenti, hogy olyat tud megtenni, amit civilként nem és sajnos néhány dolgot nem tud megtenni, amit civilként igen. Nade vagyunk elegen Civilek, akik megtegyük ezt a részt, nemde? De-de. Másként fogalmazva: képzeljük el azt, ha nem lenne egy "beépített" emberünk az állami apparátusban. Ehhez képest, ha valami olyat tud tenni az ügyünkben, ami előrébb mozdít minket, már megérte, hogy ott van! :) De azért ne feledjük: a pénzbiztosnak nem csak a devizás hitelekkel kell foglalkozni, hanem mindenféle egyéb pénzügyekkel és a pénzügyek oktatásával is az iskolákban, hogy még egyszer elő ne fordulhasson efféle átverés, becsapás, megkárosítás.
Szóval röviden összefoglalva:
Készüljünk fel arra, (raktározzunk be némi élelmet, biztos ami biztos,) hogy a jelenleg mindenkit uraló és megfélemlítő pénzügyi rendszer össze fog omlani. Először Magyarországon, s később a világ többi részén is, hisz a hitelpénz rendszer ezen formája nem fenntartható. Ehhez összefogásra van szükség, hisz a háttérhatalom irányítja a politikát, s azon belül a gazdaságot. Nincs jobb és baloldali háttérhatalom, csak háttérhatalom, akik irányítják a politikusokat. Minél korruptabb egy politikus, annál jobban kiszolgálja a pénzérdekeket, így az elmúlt 30 év vezető politikusai - kivétel nélkül - mind egy szálig lecserélendő.
Csak így érhető el, hogy egy szebb boldogabb élet jusson nekünk osztályrészül!
Köszönöm megtisztelő figyelmedet.
Papp Péter
Szabályozhatja a kormány a helyi pénzeket
Szabályok közé szoríthatja a kormány a helyi pénzeket: elkészült az NGM-ben az a javaslat, amely felügyeleti intézményeket helyezne a jelenleg teljesen szabályozatlan rendszerek fölé - írja a Napi Gazdaság.
A napilap úgy tudja, hogy tőkekövetelményeket írnának elő és meghatároznák, hogy milyen befektetésekben tarthatók a helyi pénzekért befogadott forintok. Hivatalosan a Soproni Kékfrank vagy a Balatoni Korona nem helyi pénznek, hanem forgatható utalványnak minősül, így a szabályozás is ilyen néven kerülhet majd bele egy pénzügyi salátatörvénybe.
A jelenlegi helyzet szabályozatlan: pénzhelyettesítő s a szervezők szerint pénznek minősíthető, azaz szabadon felhasználható, át- és visszaváltható eszközről van szó, de lényegében egyetlen szervezetnek sincs joga vizsgálni sem azt, hogy mennyi utalvány van forgalomban, sem azt, hogy vajon a rendszerek üzemeltetői rendelkeznek-e megfelelő fedezettel arra az esetre, ha a "helyi pénz" tulajdonosai egyszerre kísérelnék meg forintra váltani a birtokukban lévő "utalványokat". A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének nincs semmilyen ellenőrzési jogköre a helyi pénzek kibocsátóival szemben.
A Magyar Nemzeti Bank álláspontja szerint bár a helyi pénznek nevezett utalványok megjelenése nem sérti az MNB bankjegy- és érmekibocsátási monopóliumát, továbbá az MNB nem kívánja ellehetetleníteni a jó szándékú, lokálpatrióta kezdeményezéseket, úgy látja − és ezt azóta több tanulmányban, nemzetközi példákkal is alátámasztotta −, hogy a helyi pénznek nevezett utalványok valójában nem alkalmasak a helyi gazdaságok felvirágoztatására. Egyrészről nem kerül "pluszpénz" a gazdaságba, másrészről az utalványokat elfogadó boltokban kapható termékek döntő többsége sem helyben készül. Az MNB támogatja a szabályozás létrejöttét. Erre szerintük attól függetlenül, hogy valaki mit gondol arról, hogy a helyi pénznek nevezett utalványok alkalmas eszközök lehetnek-e egy-egy régió gazdaságának fellendítésére, azért van szükség, mert mindenki érdeke, hogy ezen utalványok kibocsátása biztonságos, szabályozott keretek között történjen.
http://hunnio.com/news.php?readmore=545
