Joe Biden amerikai alelnök nemrég nyilvánosan szemrehányást tett az EU országainak a katonai kiadások elfogadhatatlan csökkentése miatt. Az EU vezetése a védelmi politika problémáinak sajátos látásámódjával mentegetőzik. Valójában az európaiak nem látják, kivel szemben kell felfegyverkezniük - állítják a szakértők - és racionális egoizmust tanusítanak.
A NATO 2012-es politikai jelentésében megállapították, hogy a teljes katonai kiadásokból 72%-ban részesedik az USA. A tanulmány megállapította, hogy Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Franciaország szisztematikusan csökkentik katonai kiadásaikat, ami ”azt veszélyezteti, hogy az európai szövetségesek az Egyesült Államok nélkül cselekedhessenek”.
Az európaiakat kritizálva az amerikaiak valójában arra próbálják meg kényszeríteni a szövetségeseiket, hogy legalább a viszonylag kisebb, Európa közelében lévő problémáikat önállóan oldják meg. Azonban az Egyesült Államok aligha jut ebben sikerre – vélekedik Fjodor Lukjanov, az ”Oroszország a globális politikában” újság főszerkesztője.
Az amerikai belpolitika fő témája a gazdaság, az óriási államadósság csökkentése, és egyre kitartóbban kérdezik a szövetségeseiktől: ”ha a szövetségben egyenlő jogokkal rendelkezünk, akkor miért az Egyesült Államok fizeti az összes költség több mint 70%-át?”. Nem hiszem, hogy bármi is megváltozna, mivel az európaiaknál először is, szintén válság van, másodszor pedig, az európaiak már nem értik, hogy miért van szükség minderre, amikor a háborúk egyre távolabb esnek a felelősségük határától.
A szövetségi kapcsolatok szempontjából az Egyesült Államok szemrehányásai objektív jellegűek – vélekedik Igor Korotcsenko katonai szakértő. Azonban valamilyen elméleti konfrontáció kedvéért Európa egyáltalán nem hajlandó felfegyverkezni.
Az ellenség képe Oroszország személyében halványul, az orosz fegyveres erők konfigurációja az ország nyugati felén egyértelműen annak a jele, hogy nem készülünk globális támadó hadműveletekre a nyugat ellen. Ebben a tekintetben pedig egy ésszerű racionalizmus mutatkozik meg – én így jellemezném az európai kormányok taktikáját.
Európa a védelem tekintetében így is elég kényelmesen érzi magát a NATO nukleáris ernyője alatt, és hamarosan még jobban fogja érezni magát az amerikai rakétapajzs alatt – jegyezte meg Ivan Konovalov politológus. Továbbá az európai hadsereg koncepciója szintén sok politikus számára kényelmes megoldás.
Az egységes európai hadsereg létrehozását Európa összes parlamentjében tárgyalják. A probléma azonban az, hogy ki fog mindezért fizetni? Amennyiben ismét Franciaország és Németország veszi magára a felelősséget, akkor az már túl nagy pénzügyi terhet jelentene a számukra. Ugyanis egyértelmű, hogy a többi ország csupán a katonákat és a technikát biztosítaná. Ezért amíg nem sikerül megoldni a pénzügyi problémát, addig nem jön létre az európai hadsereg sem.
A szakértők körében elterjedt az a feltételezés, amely szerint az Egyesült Államok már elfáradt az olyan tehertől, mint a NATO, a közeljövőben pedig a saját geopolitikai érdekeiket próbálja majd meg érvényesíteni a Föld különböző régióiban található régi és új szövetségesek katonai potenciálja révén.
A NATO 2012-es politikai jelentésében megállapították, hogy a teljes katonai kiadásokból 72%-ban részesedik az USA. A tanulmány megállapította, hogy Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Franciaország szisztematikusan csökkentik katonai kiadásaikat, ami ”azt veszélyezteti, hogy az európai szövetségesek az Egyesült Államok nélkül cselekedhessenek”.
Az európaiakat kritizálva az amerikaiak valójában arra próbálják meg kényszeríteni a szövetségeseiket, hogy legalább a viszonylag kisebb, Európa közelében lévő problémáikat önállóan oldják meg. Azonban az Egyesült Államok aligha jut ebben sikerre – vélekedik Fjodor Lukjanov, az ”Oroszország a globális politikában” újság főszerkesztője.
Az amerikai belpolitika fő témája a gazdaság, az óriási államadósság csökkentése, és egyre kitartóbban kérdezik a szövetségeseiktől: ”ha a szövetségben egyenlő jogokkal rendelkezünk, akkor miért az Egyesült Államok fizeti az összes költség több mint 70%-át?”. Nem hiszem, hogy bármi is megváltozna, mivel az európaiaknál először is, szintén válság van, másodszor pedig, az európaiak már nem értik, hogy miért van szükség minderre, amikor a háborúk egyre távolabb esnek a felelősségük határától.
A szövetségi kapcsolatok szempontjából az Egyesült Államok szemrehányásai objektív jellegűek – vélekedik Igor Korotcsenko katonai szakértő. Azonban valamilyen elméleti konfrontáció kedvéért Európa egyáltalán nem hajlandó felfegyverkezni.
Az ellenség képe Oroszország személyében halványul, az orosz fegyveres erők konfigurációja az ország nyugati felén egyértelműen annak a jele, hogy nem készülünk globális támadó hadműveletekre a nyugat ellen. Ebben a tekintetben pedig egy ésszerű racionalizmus mutatkozik meg – én így jellemezném az európai kormányok taktikáját.
Európa a védelem tekintetében így is elég kényelmesen érzi magát a NATO nukleáris ernyője alatt, és hamarosan még jobban fogja érezni magát az amerikai rakétapajzs alatt – jegyezte meg Ivan Konovalov politológus. Továbbá az európai hadsereg koncepciója szintén sok politikus számára kényelmes megoldás.
Az egységes európai hadsereg létrehozását Európa összes parlamentjében tárgyalják. A probléma azonban az, hogy ki fog mindezért fizetni? Amennyiben ismét Franciaország és Németország veszi magára a felelősséget, akkor az már túl nagy pénzügyi terhet jelentene a számukra. Ugyanis egyértelmű, hogy a többi ország csupán a katonákat és a technikát biztosítaná. Ezért amíg nem sikerül megoldni a pénzügyi problémát, addig nem jön létre az európai hadsereg sem.
A szakértők körében elterjedt az a feltételezés, amely szerint az Egyesült Államok már elfáradt az olyan tehertől, mint a NATO, a közeljövőben pedig a saját geopolitikai érdekeiket próbálja majd meg érvényesíteni a Föld különböző régióiban található régi és új szövetségesek katonai potenciálja révén.
