A beszámolók alapján megállapítható, hogy vannak olyan élvonalbeli magyar klubok, ahol jóval több bevételre tesznek szert a tulajdonosi pénzpumpa, önkormányzati és egyéb támogatásoknak köszönhetően, mint a működésnek köszönhetően.
Már így rögtön a cikk elején kijelenthetjük, hogy 2008 és 2013 között, ha nincsenek az önkormányzati és egyéb támogatások, illetve a tulajdonosok nagylelkűsége, akkor igen komoly gondban lehetett volna a Honvéd és a Fradi is. Mindkét klub esetében ugyanis sokkal inkább támaszkodtak a támogatásokra és a tulajdonos pénztárcájára, mint a piacra és a klub marketing értékére.
A támogatásokról
A cégek a beszámolókban az egyéb bevételek között tüntetik fel a különféle támogatásokat, melyekre cikkünk elkészítése során szükségünk volt. A kiegészítő mellékletekben azonban nem minden esetben volt beazonosítható, hogy az ott szereplő összeg önkormányzattól származik-e. Sok esetben ugyanis csak “kapott támogatásként” szerepelnek ezek az összegek.
Fradi: szinte folyamatos tulajdonosi támogatás
A Fradi nemrég kapott új stadiont, leszerződött a Főtaxival, mint támogatóval, ám kérdéses, hogy ettől fog-e bármit is változni a klub anyagi helyzete. Főleg annak tükrében, hogy a stadionokból rendre elmaradoznak a szurkolók. Az FTC múltja azonban igen beszédes, már, ami a számokat illeti.
2008 és 2013 között összesítve 3,1 milliárd forintos árbevétele volt a Fradinak, a tulajdonosok 4,7 milliárd forintot toltak be a klubba, ami mellé még 185 milliós támogatás is társult. Mindez azonban közel sem volt elég ahhoz, hogy a 2008-2013-as évek összesített eredménye pozitív tartományba forduljon. A vizsgált időszakban ugyanis 3,3 milliárd forintos veszteséget termeltek ki a zöld-fehérek. Egyetlen nyereséges évük a 2013-as volt 124,5 millióval.
Honvéd: százmillióval támogatják
Hasonló a helyzet a Budapest Honvédnál is, ahol 1,5 milliárd folyt be a tevékenységnek köszönhetően, 2 milliárd pedig csak úgy, támogatásként önkormányzattól és egyéb szervezetektől. (Az egyéb bevételeken belül nem minden esetben azonosítható be, hogy önkormányzati támogatásról van-e szó). Hiába azonban a milliárdok, 620 millió forintos mínuszt “sikerült” összehozni.
A klub esetében külön érdekessség, hogy 2011 óta rendre százmilliós támogatásban részesül a klub. Akkor 374, 2012-ben 496, 2013-ban pedig 490 millió forintot kaptak.
Vagyis évente több támogatást kapnak, mint amennyi árbevételük van.
Az azonban hogy önkormányzati vagy más gazdasági szereplő tolta-e be ezeket az összegeket, sajnos nem derül ki a klub beszámolójából.
Az önkormányzat kedvence: a Videoton
Szintén milliárdokat kellett a betennie a klubba a Videoton tulajdonosának is. 2008 és 2013 között Garancsi István összesen 2,6 milliárd forintot fizetett be tőkepótlás, tulajdonosi pótbefizetések címén. Ezt több mint 1 milliárdos önkormányzati támogatás egészítette ki ezen időszak alatt, sőt 2011-ben még 306 millió forint hitelre is szüksége volt a klubnak.
A Vidi esetében érdemes azt is megjegyezni, hogy
2008 óta folyamatosan évi 110-120 millió forintot pumpál a klubba a székesfehérvári önkormányzat is,plusz 2008-ben 366 millió forint összegben a Videoton egy ügylethez kapcsolódóan beváltotta az az önkormányzati kezességet. Az eredmény: 2 milliárdos összesített veszteség, úgy, hogy 2010-ben 1,3 milliárdos nyereséget tudtak kimutatni.