A Leszámolás napjai elkezdődtek!!! Sajnos már tudjuk, Sodoma és Gomora bűneit már jóval felülmúljuk azokkal az esetekkel, amiket nap mint nap szembesülönk, de kevesen veszünk észre, és kevesen segítünk felismerni azt a hatalmas mélységet, amit sokan természetesnek veszünk. Természetesnek veszünk, mert egyszerűbb a széles úton levőket haladván követni, mint rájönni mi is talán valójában az EGYETLEN IGAZSÁG. Hogyan miáltal ismerhetjük fel, hogy abból a mélységből kitörni csak úgy lehetséges, ha azokat a függönyöket amiket behúztunk azokat nekünk kell elhúznunk. Nekünk kell elhúznunk, de ahhoz fel kell ismernünk és el kell ismernünk hibáinkat. Hibáink tulajdonképpen a múltunkban fakadnak, jelenünkben erősítjük, mert abban a hiszemben élünk, hogy nem leszünk elszámoltatva. Álmodunk, mindannyian már életünk folyamán is elszámoltatva vagyunk, ha magatokba néztek rájöhettek. Események, amelyeket nem értettek meg, emberek akiket úgy gondoljátok, hogy véletlenül sodorták felétek útjuk, helyzetek amik miatt sokszor éjjel többet tudunk segíteni, mintha személyesen is felkeressünk benneteket. Hatalmas kincsek, amiket nem vesztek észre, ha nem értitek meg, azt amit a lelkitársi egységben élők megérteni vélnek, bár sokan közülük menekülnek maguk által okozott események elől. Csodálatos maga az élet, de még azt sem tudjuk megbecsülni. Csodálatos felemelő a életünkben lévő megbocsátások, de mégis a másikra várjuk. Azt várjuk, lépjen a másik, én meg majd talán elfogadom-álmodtok. Álmodtok, a megbocsátás is egy kegyelmi ajándék, jobb adni, mint kapni, bizonyára már hallottátok sok helyen. Amely esetek miatt, többször is mondtam, ha ismered a lelkitársad, tudod hol találod, tudod hogyan érheted el, ne habozzál egyre nehezebb lesz zárni az EGYSÉGben, mivel ahhoz mindkettőtöknek el kell fogadnia a MENNYEI SEGÍTSÉGet is...
