Újszegedi Árpád-házi Szent Erzsébet templom
A templom 1910-ben épült.
Újszegedi Boldog Kalkuttai Teréz templom
A templom 2006-ban épült.
A templom titulusa Kalkuttai Boldog Teréz, aki a szeretet kiváló példaképe és nagy tiszteletnek örvend nemcsak a katolikus hívők között, hanem a más vallású és más meggyőződésű emberek körében is. A templom és a vele egybeépülő közösségi ház, valamint lelkészlakás építését Gyulay Endre püspök úr határozta el.
A telket Agócsi Rózsa Ludviga, szalvátor nővér ajándékozta az Egyházmegye számára. Ő volt az, aki Ilona nővérével együtt ezen a telken olyan házat épített, mely több mint harminc éven át a Szent Kereszt Kápolnának adott helyet. A hívek számának növekedése miatt a Kápolna kicsinek bizonyult és megérett a helyzet egy korszerű egyházi épületegyüttes megvalósítására.
Az újszegedi hívek igénye volt, hogy rendszeresen legyen itt szentmise, a többi szentség ünneplése, a hit továbbadása, és legyenek különféle közösségi programok. Egy új terület is tartozik hozzá, a Marostői városrész, ahol sok fiatal család van, akiket nagy szeretettel várunk. A templomba járók összetétele is nagyon fiatalos. Igen közkedvelt a vasárnap fél 12-es mise. A Baba-mama klub is beköltözött az emeleti közösségi szobába, ahol minden hét szerdáján tartanak foglalkozásokat, melyre szeretettel várják a kisgyermekes anyukákat gyermekeikkel. Minden hónap második vasárnapján 17 órakor kezdődik a „Kisgyermekes családok miséje” (ovis mise), ahol a szülőkkel, nagyszülőkkel együtt nagyon otthonosan érzik magukat a kicsik, mert az evangéliumot, mint egy színházi előadást ők adják elő.
Működnek imacsoportok, valamint a Teréz Anya csoport, mely évek óta szívvel-lélekkel szolgálja a közösséget. Minden évben különböző programoknak helyszíne a templomunk: az ökumenikus imahét egy napja, hangversenyek, egyházzenei áhítatok, kiállítások. Elmondhatjuk, hogy a tervezők igen nagy körültekintéssel alkották meg az épületegyüttest, mert rendkívül jónak bizonyult a terem akusztikája. Volt már filmvetítés Brenner János vértanú papról, és vetített képes beszámoló a compostellai El Cammino-ról.
A templombelsőt Szegedi és külföldi művészek alkotásai ékesítik. Tóth Magdolna keramikus művész készítette a gyertyatartókat, a keresztelőkutat, a szenteltvíztartót és három óriás kaspót a virágoknak. Nagyon szép oltárterítőket ajándékozott a nemrég elhunyt Bíróné Editke (a templom felszentelésére készítette utolsó munkáját), a Bánhegyi és a Széll család. Székelyné Margó két miseruhával lepte meg templomunkat, melyek kék-fehér szegélyükkel a Teréz anya nővérei ruhájának színeit követik. Szántóné Babika és családja kiállítást rendezett édesapja, Filák János festményeiből az emeleti közösségi teremben. Az eladott képek árából befolyt összeget felajánlották a Teréz anya-templom javára. Beliczai Mária elkészítette az oltár melletti kereszt bronz korpuszát. Gergely László munkáját dicséri a gyönyörű kereszt és a presbitérium berendezése. A fentiek csak tárgyak és terek. Semmit sem érnek, ha nem töltjük meg igazi tartalommal: evangéliummal, Jézus szeretetével, hittel, akarattal és lelkes keresztény hívőkkel. Jézus utolsó szavai így szóltak: „Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek” (Mk 16,15). Pál szavai sem csak Timóteushoz, hanem mindenkihez szólnak, mikor azt mondja: „hirdesd az evangéliumot, állj vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan…” (2Tim 4,2). A környék lakói lassan kezdik magukénak érezni a templomot, megszokni, hogy itt mindenkit szeretettel várnak, mindenki bekapcsolódhat a közös munkába.
Jézus szava vezet bennünket: „Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt” (Jn 13,35).
Teréz anya szavait idézem:
„A hallgatás szelídség,
amikor nem szólsz, ha bántanak,
amikor nem keresed a magad igazát,
amikor hagyod, hogy Isten védelmezzen téged,
a hallgatás szelídség.”
Juhászné Marika
Alsóvárosi ferences Havas Boldogasszony templom A XII. században Szeged város királyi birtok, a város déli része a királyné birtoka lesz, aki 1193 előtt a johannitáknak adományozza. A johanniták Szent Péter temploma a mai plébániatemplom helyén volt. A ferencesek alsóvárosi kolostorát 1444-ben és neves könyvtárukat 1468-ban alapítják. A templomot 1503-ban szentelik fel. A török uralom alatt az itt lévő ferencesek végzik az egész város, sőt a megmaradt környező városok és falvak híveinek lelki gondozását. A török időkben a ferences rendház főnöke a távollévő püspök helynökeként működik. A mai főoltárt 1713-ban készítik el. A templom évszázadokon át hagyományos búcsújáróhely. 1950-1989 közötti években az egyházmegye veszi át a plébánia vezetését. 1989-ben ismét visszakerülnek a ferencesek.
Anyakönyvezés: 1789-től
Hívek száma: 16.200
Bővebb információ itt:
http://bucsujaras.hu/szeged/index.html
Petőfitelepi Jézus Szíve templomFelsővárosnak ezt az északkeleti Szilléri és Szillapis néven emlegetett, a körtöltés és Tápé közötti mélyfekvésű települését 1927 óta Somogyitelepnek nevezték el. Ezen a részen lakó hívek 1928-ban önálló lelkipásztort kapnak. A szentmisét még iskolakápolnában tartják. A templom 1934-35-ben, a plébánia 1975-ben épül. Önálló 1995-ig, amikor is a Szeged-Algyői, majd 1996-ban Szeged -Tápéi plébániához csatolják.
Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, fogadalmi templomAnyakönyvezés: 1713-tól
Hívek száma: 15.600
A legújabb kutatások szerint itt már Szent István egyházszervezésekor plébánia alakul. Szent Demeter őskeresztény vértanú tiszteletére templomot építenek. A fogadalmi templom építésekor bebizonyosodik, hogy ez már a második ezen a helyen. Megtalálják egy XII. században épített templom alapjait, melyet a tatárok leromboltak. Fölépítenek egy egyhajós templomot a torony mellé. Az 1444-es földrengés miatt támasztópilléreket építenek, a közben már három ajtóssá átépített templom falaihoz. A török idők alatt rombadöntik a templomot, így az 1501-ben hozzáépített Mária-kápolnában miséznek. 1725-ben barokk stílusban újjáépítik és a plébániával együtt átadják a piaristáknak. Az egyházmegyei papság 1789-ben kapja meg a plébánia vezetését. Az 1879-es árvíz után fogadalmat tesz a város egy új templom felépítésére. A fogadalmi templom alapkövét 1914-ben rakják le. Az első világháború miatt építése elhúzódik, s csak 1930-ban szentelik fel. 1931-ben XI. Pius pápa székesegyházi rangra emeli. 1941-ben Dekrétum megszervezi a székeskáptalant, ez 1942-től kezd működni. A második világháború okozta rongálások következtében a templomtetőzet, ablakok és a torony renoválása 1984-1998-ig tart. 1980-ban Patay László Munkácsy díjas festőművész az üresen lévő falfelületek egy részére megfesti Szent Gellért életét, majd 1999-ben a többi üres falmezőre Jézus életét és tíz szent alakját. A kupola festésére 2000-ben, a jubileumi évben kerül sor.
Gyálaréti házkápolna
Kecskéstelepi házkápolna
Piarista vértanúk temploma Az épülő templom, alapkőletétele 2000-ben történt, a következő évben már a szeged-csanádi püspök fel is szenteli.
Tarjánvárosi Szent Gellért templom Az Uzsoki u. 10. sz. alatt, bérelt magánházban kápolnát alakítanak ki 1947-ben, külkáplánság címen. 1958-ban adomány címén a Tátra tér 5. sz. alatti telek a Csanádi Püspökség tulajdonába kerül, a rajta lévő házzal. Ide költöztetik a kápolnát 1959-ben. 1966-ban önálló lelkészséggé alakul. 1971-ben rakják le a templom alapkövét. 1975-ben szenteli fel a megyés püspök. 1999-ben vásárolják meg az Iglói u. 1. sz. alatti épületet, melyet egy éven át használnak, mint Apor Vilmos Közösségi Ház. Ezt az öreg épületet 2000-ben lebontják, majd 2001 és 2003 között felépítik az új Közösségi Házat.
Anyakönyvek: 1947-től
Hívek száma: 11 000
Jezsuita Szent József-templomA mai háromhajós templomot 1931-ben építik. Elődje a mellette lévő épületben berendezett kápolnaterem volt. 1950-ig a jezsuiták, ettől kezdve az egyházmegyei papság látja el a lelkipásztori munkát. 1969-ben belső festést, 1973-ban külső homlokzat-felújítást végeznek.
1989-ben újra visszakerülnek a jezsuiták.
Móravárosi Szent Kereszt Felmagasztalása templom Anyakönyvezés: 1931-től
Hívek száma: 4.900
E városrész elnevezése visszanyúlik 1676-ra, Móra Balázs főbíró idejére. Vízállásos mély terület, a XVIII. században még lakatlan. Ezért is állították fel itt a város végén, az 1738-as pestis után fogadalomból a Kálváriát. Az itt élő híveket a Dömötör templom lelkészei gondozzák. Kiszakadva a belvárosi plébániából önálló lelkészség alakul itt 1931-ben. Ekkor a szentmisét a Kálvária kápolnában végzik. 1932-33 között felépítik a modern vonalú templomot. Szegeden itt állítanak fel először szembemiséző oltárt. 1973-ban belső festést, 1976-ban pedig teljes külső felújítást végeznek.
Szent Kereszt kórházkápolna
Felsővárosi minorita Szent Miklós-templom 
Szent Rókus-templomAnyakönyvezés: 1805-től
Hívek száma: 19.200
Szent Rozália-Görög Katolikus kápolna Az újonnan épült kápolna az akkori városképben még monumentális Demeter templom közelében szerényen meghúzódva állt, ott, ahol a Segítő Boldogasszony utcája betorkollott a templom előtti térbe (körülbelül a mai Hősök kapuja helyén). Az 1700-as évek végén József császár rendeletére az ország többi kápolnájához hasonlóan bezárták, és csak 1805-ben nyitották meg újra. Búcsúja Sarlós Boldogasszonykor volt, amikor az összes városrészből és Tápéról is idesereglettek a hívek.
Az árvíz, a város újjáépítése – első költözés
Így érte a Templom teret az 1879. március 12-i nagy árvíz. Ezt a városrészt - mint legmagasabban fekvőt - a víz viszonylag megkímélte. A kis dombon álló Rozália kápolna szigetként emelkedett ki a teret borító sík víztükörből. Az árvíz után a tér feltöltését határozták el, így célszerűnek látszott az erősen megrongált, akkor már száznegyven éves épület lebontása, hiszen a Tisza Lajos körút feltöltése az egyik oldalát majdnem teljesen elfedte volna. A szegediek azonban, akik nagy érdeklődéssel és kegyelettel jártak a kis fogadalmi templomba, nem hagyták végleg elveszni. A Királyi Biztosság végül is a kápolna újjáépítése mellett döntött, nem messze az eredeti helyétől. A világ népeinek az árvíz során elpusztult város újjáépítésére eljuttatott összegéből 22.000 forintot szavaztak meg a Szt. Rozália kápolna áthelyezésére és a Kálvária felépítésére. Alapkövét 1881. november 20-án tették le, s a források 1882. augusztusában már kész épületről számolnak be. A rekonstrukció során eltértek az egyszerű eredeti formától és az épületet ki is bővítették. 1883-ban szentelték fel. Ekkorra már a Templom tér rendezése is elkészült, a vele szomszédosan kialakított Gizella tér találkozásánál (a mai Dóm tér árkádos főbejárata mellett) a kápolna kiválóan emelte mindkét tér szépségét.
A kápolna a mai helyére költözik
Hiába volt megragadó szépségű a még középkori városalaprajzot őrző Templom tér és az azt záró barokk városkép, 1908-ban a régi tér és a Szt. Demeter templom lebontása mellett döntöttek, hogy helyet készítsenek a tervezett Fogadalmi templomnak.
A Szegeden élő görög szertartású katolikusok már 1914-ben mozgalmat indítottak egyházközségük megszervezésére. Erre 1921. december 26-án került sor. A kápolnát - Várhelyi József prelátus, belvárosi plébános közbenjárására - 1922-ben engedte át a város elöljárósága a görög katolikusok használatára. A Dóm téren álló kápolnában már voltak görög liturgiák.
A Fogadalmi templom 1924-ben készült el, s vele a tér átrendezése is szükségessé vált. 1927-ben gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszter pályázatot írt ki a Fogadalmi templom körül egy bensőséges és ünnepélyes tér kialakítására, amellyel együtt "a tér elején levő kis kápolna szükség esetén lebontható".
Bár még nem volt fél évszázada hogy újjáépítették, 1928-ban ismételten lebontották a kápolnát.
Az épület darabjait megszámozták és a Lechner térre szállították át. Az átépítés, az eredeti anyag felhasználásával 1928. szeptember végén kezdődött, a rekonstrukciós munkákat Ligeti Béla irányította. A templom még az év decemberében elkészült és 1929. november 17-én szentelte fel fényes segédlettel Glattfelder Gyula Csanádi püspök. 1938-ban nyilvánították plébánia templommá.
A kápolnát előző állapotához viszonyítva ismét kibővítve építették fel az új helyén. Dombra épült, számítva a tér rendezésére és közművesítésére. Ekkor alakították ki a kereszthajót és a kapun belül elhelyezkedő, két oldalán félkör lezárású teret. Az átalakításokkal a templom jóval tágasabb lett. Alaprajza hasonlatos a görög kereszt alakjához.
Korabeli építészeti leírása szerint a neobarokk kápolna méreteihez képest díszes épület. Kapuboltozata, küszöbe vörös márványból, ornamentikája cserépből van. Függőlegesen toszkán lizénák tagolják, melyek külön-külön posztamensen helyezkednek el. Az ablakok és falfülkék félkörívesek, gazdagon keretezve. A főbejárat különösen díszes, felül íves szemöldökpárkánnyal. A torony alacsony, tömzsi. Az átmenetet íves oromfal képezi, két oldalt kőurnákkal. A toronytest négyszögletes, falsíkja a kápolnáéhoz hasonlóan vízszintesen fugázott. A sisak kupolája alacsony, íves, a laterna sokszögletes. A toronyablakok barokkosan záródnak, szemöldökpárkánnyal. Díszesek a bejárat ajtószárnyai és keretei.
Mai állapota már kissé módosult képet mutat. A felújítások során az ablakok és a falfülkék külső kereteinek alsó részét jóval egyszerűbben képezték ki, s az oromfal két oldalánál elhelyezett kőurnák sincsenek már meg.
A kápolnát 1997-ben kívülről és belülről felújították.
