Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

2019. november 11. - Andre Lowoa

Szent Márton napja

Szent Márton 316-317-ben Pannóniában született, a mai Szombathely területén egy római katonatiszt fiaként. Ő maga is katona lett. Egy napon - a legenda szerint - kettévágta a köpenyét, hogy felét egy fázó koldusnak adhassa. A következő éjszaka megjelent előtte Krisztus, a fél köpenyben ő mutatkozott meg koldusként. Szent Márton erre kilépett a hadseregből, megkeresztelkedett és téríteni kezdett. 371-372-ben Tours polgárai püspökké választották. Egyik vidéki egyházkerületében, Candes-ben a 397-es évben megbetegedett és ott halt meg. Halálának napját a hagyomány november 8-ára, a temetését november 11-re teszi. Tours-i sírja híres zarándokhely lett.
Szent Márton személyét már a korai középkorban is a jószágok patrónusaként tisztelték. Ezen a napon tömött libát vágtak, mondván: "Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik." A liba csontjából az időjárásra következtettek. Ha fehér és hosszú volt a mellcsontja, akkor havas telet vártak, ha rövid és barna, akkor sárost. Az aznapi időből is jósoltak: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél lesz, ha barnán kemény tél várható."
Márton napja a gazdasági év zárása, az elszámolás időpontja. Ekkor jártak le a munkaszerződések is. Ilyenkor kaptak a pásztorok, kanászok, kondások éves járandóságot, ünnepélyesen bírót választottak maguk közül az új évre. Megkapták a járandóságukat is, a "Mártongarast", a bocskorpénzt, meg a természetbeni juttatásokat, hogy megteljen télre a kamrájuk. A mesterek vacsorát adtak a legényeiknek, a fő fogás a "likprádlinak" nevezett libapecsenye volt. Mivel a boltokban ezen a napon gyújtottak először gyertyát, az ínycsiklandozó sültet "gyertyapecsenyének" is mondták. A szőlősgazdák ekkor kóstoltatták meg egymással a kiforrt termést, és az új bornak, miként emlegették: Márton volt a bírálója.
A Szent Márton lúdja elnevezés egy régi római étkezési szokásból ered. Ugyanis ezen a napon általában libát ettek annak az emlékére, hogy ludak mentették meg hangjukkal a római Capitoliumot a gallusok támadásától. Innen a ludak megtisztelő "avis Martis" neve, melyből könnyen vált "avis Martini". Régen, ha az asszony csalta a férjét úgy mondták, hogy: "Lúdnyom nem láccik meg a jégen..."


November 11. Márton napja
Szent Márton 316-ban született Pannóniában. A középkor egyik legnépszerűbb szentje, kultusza hazánkban is virágzott: emlékét helynevek is őrzik. A XIV. századi krónikákban a tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben ehessen, ihassanak. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor vágták le a tömött libát, mert úgy tartották: "Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik."


Márton napja

Régen Márton a gazdasági év fontos őszi zárónapja volt. Baranyában pl. akkor hajtották be a gulyát telelőre.

Márton gonoszjárónap, időjós negyvenes nap, rámutató- és tiltónap. „Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton borongós tél” – mondja a rigmus. Márton-napi esőre fagy, szárazság következik.

Baranyában azt tartják, hogy márciusban olyan lesz az idő, mint a Márton-napi. Mivel ez a nap többnyire ködös, esetleg havas, a baranyaiak azt mondják: „Eljött Márton szürke lovon.” „Márton fehér lován nyargal.” A bánátiak szerint 40 napig olyan idő lesz, mint e napon, viszont a tél időjárása a maiak ellentéte lesz.

Baranyában a szép, napos Márton-napot és az előtte vagy utána következő napokat Márton nyarának emlegetik, amely hideg telet jelent.

Márton madara, a holló eddig a hideg erdőben lakozott, most előkerült, mindenfele látni.

Márton lúdját is emlegetik, hisz ez a lúd hizlalásának ideje. A lúdhoz több hiedelem fűződik. Pl. időjóslás: „Ha Márton napján a lúd jégre áll, karácsonykor sárba jár.” A Muravidéken, Szlavóniában mesélték: „Ha Márton lúdját megölték, megsütötték, akkor levették a melle csontjáról a húst. Az első része a csontnak a nyakánál a karácsonyig tartó időt jelzi, az utolsó része a karácsony utáni időt. A mellcsont fehérje havat és esőt jósol, a vörösesbarna színű csont pedig nagy hideget.”

Egyébként ludat illik enni ezen a napon, mert aki Márton napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Az újbort is megkóstolják a lúdpecsenyéhez, mert „A bornak Márton a bírája”, megforrt az újbor, elválik, hogy milyen.

Baranya és Muravidék lakói szerint nem szabad mosni, teregetni, libatojást elültetni Mártonkor, mert odasiet „a dög”, és elpusztul a jószág, majd a jószág bőrét terítik ki, a libatojásból pedig kétfejű kisliba kel ki.


Sepsén megverik egy hosszú póznával a diófa ágait, hogy jövőre többet teremjen.

Hatályba lépett az új orosz internettörvény, a jogszabály november elsejétől érvényes, lekapcsolhatja magát Oroszország a világhálóról

Április közepén szavazta meg második olvasatban is az orosz parlament alsóháza az orosz internet stabil autonóm működtetéséről rendelkező törvénytervezetet, amely bírálói szerint indokolatlan kormányzati ellenőrzést biztosít a web alkalmazása felett. A jogszabály november elsején lépett hatályba, kivéve a kriptográfiai információvédelemre és a nemzeti doménnév-rendszerre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek 2021 januárjától lesznek érvényesek.

A törvény értelmében, ha az orosz kormány úgy ítéli meg, hogy az internet országon belüli stabilitása veszélyeztetett, akkor a tömegtájékoztatás- és távközlésügyi hatóság (Roszkomnadzor) központi ellenőrzést vezethet be az általános felhasználású hálózatban és intézkedéseket foganatosíthat a fenyegetések elhárítása érdekében. A projekt megvalósítása legkevesebb 30 milliárd rubelbe kerül majd, de azt még nem lehet tudni, hogy kinek lesz jó a lekapcsolható világháló.

Christian Mihr, a Riporterek Határok Nélkül (ROG) nevű szervezet ügyvezetője kifejtette, hogy a jogszabály valójában az internetcenzúra újabb szintre emelésére való kísérlet és alátámasztja, hogy az orosz vezetők készen akár a világháló teljes infrastruktúráját is politikai ellenőrzés alá vonni azért, hogy szükség esetén elvághassák a digitális információáramlást.

A legfontosabb változtatás a korábbi helyzethez képest, hogy az adatforgalom ellenőrzését és szűrését már nem az internetszolgáltatók (ISP) fogják végezni, hanem a titkosszolgálatok és a médiafelügyelet. Az orosz kormány azt reméli, hogy így hatékonyabban lehet majd blokkolni a tiltott tartalmakhoz és platformokhoz való hozzáféréseket. Az ISP-k kötelesek az orosz adatforgalmat olyan csomópontokon keresztül vezetni, amelyeket a Roszkomnadzor engedélyezett.

Minden internetszolgáltatónak olyan berendezéseket kell felszerelnie, amelynek a segítségével a hivatal - szükség esetén - blokkolhatja az adatforgalmat. A legtöbb ISP még nem szerelte fel ezt a technikát, azt egyelőre az uráli területen tesztelik október vége óta a "négy nagy" (Rosztelekom, MTS, Megafon, Vimpelcom), valamint számos kisebb internetszolgáltató rendszerében. A tesztek egyelőre a vezetékes infrastruktúrát érintik. A helyi szolgáltatók attól tartanak, hogy a technika felszerelése után komoly zavarok keletkezhetnek az internetforgalomban. Emellett rendkívül nagyok a költségek, ami plusz terheket ró majd a cégekre.

MTI

Szent Hubertus

Az erdészek, vadászok, lövészcéhek védőszentjének napja, ismét az élet örömeire fordította az élők figyelmét, melyet nagy eszem-iszommal ünnepeltek a vadászok.
Szent HubertHubert (727) a legenda szerint hercegi család elkényeztetett sarjadéka volt, aki teljesen a világi örömöknek élt. Egyszer nagypénteken is kiment vadászni: hirtelen egy szarvas tűnt föl előtte, amely agancsai között keresztet viselt. A látomás annyira megrendítette, hogy életét megváltoztatta. Annyi kétségtelen, hogy Lüttich első püspöke volt. Szentelését - ismét a legenda szerint - maga a pápa végezte. Amikor a püspöki öltözetet átadta neki, a stóla hiányzott. Erre egy mennyei angyal jelent meg, és stólát nyújtott át neki, amelyet ereklye gyanánt őriznek, és máig azokra teszik, akiket veszett kutya harapott meg.

Halloween – szórakoztató parti vagy sátánizmus?

A Halloween sok gyereket, fiatalt és felnőttet csábít arra, hogy egy félelmetesen szórakoztató horrorpartit tartsanak. Ez az a nap, mikor az utcán végigvonuló gyerekek gonosz szellemeket utánoznak és a lakások ajtajában édességet kéregetnek miközben ezt mondogatják: „édeset vagy savanyút?“ Aki nem adja meg nekik a kért dolgot, az szemtelenségre vagy vandalizmusra számíthat. Felnőttek felvágott nyakkal és hasonlókkal mutatkoznak a horror-partikon, és a boltokban számtalan parti kelléket lehet kapni, mint például: agy és folyékony vér „Zombi-falatkát“ A horrorpartikon lehet „levágott ujjvirsli“-t enni, és okkult praktikákat kipróbálni, mint pl. a jósokat megkérdezni, tarokkártyázni vagy ingázni, s ezek nem csak itt egyre kedveltebbek. De honnan származik ez az ijesztő arcokkal és félelmetes alakokkal teli véres ünnep? Vajon árthat-e, ha túl könnyelműen bánunk ezzekkel az okkult vagy ijesztő szokásokkal és hova vezet ez az egész végeredményben? Ezeket a kérdéseket általában nem teszi fel senki, vagy ha igen, akkor szőnyeg alá söprik. Ami a Halloween-ünnep eredetét illeti, leginkább az a vélemény dominál, hogy az október 31-ei rituálé egy kelta hagyományra vezethető vissza. A druidák állítólag ezen a napon embereket áldoztak fel, hogy halálistenüket „Samhain“-t tiszteljék. A szokást a 19. században a brit szigetekről áthozták az amerikai keleti partra és onnan később visszakerült Európába. Nagyon dinamikusan fejlődött és az idők során sokféleképpen átalakult. Azt a folyamatot, hogy hogy alakultak át a kelta szokások modern Halloween-szokásokká, azt történelmileg nem lehet pontosan bebizonyítani. De bebizonyítható az egyértelmű összefüggése a sátánizmussal, aminek az áldozati szertartása már évezredek óta rejtve működik. Ezt az összefüggést Anton Szandor LaVey, az USA-ban levő „Church of Satan“ alapítója és főpapja is megerősítette. LaVey azt állította magáról, hogy ő határozta meg a modern sátánizmus fogalmát és ő szervezte meg ezt az „egyházat“. 1969-ben megírta a „Sátáni bibliát“, amiben az áll, hogy október 31-e, a Mindenszentek előti este, a sátánizmus egyik legfontosabb ünnepnapja. Az okkultizmus-kutató, Jack Roper a következőket állapítja meg: „... az évnek az a napja, amikor a legnagyobb arányu sátáni-okkult szertartásos bűncselekmények történnek, az Halloween.“ John Ramirez egy olyan személy, aki saját tapasztalatból ismeri a varázslás, boszorkányság és sátánizmus realitását, a Halloween kultuszt és annak a kihatását. Ramirez New York Bronx negyedében nőtt fel egy sátánista családban. Nézze meg erre vonatkozó német nyelvű adásunkat: „Der Hölle entkommen – John Ramirez, Ex-Satanist“. Ma nyomatékosan óva int a Halloweentől: „Bárcsak azt mondhatnám, hogy csak egy ártalmatlan szórakozás volt. Hogy a szellemek, démonok és az ördög mögött senki nem rejtőzik. De ezt nem tudom megtenni. Megtapasztaltam a sötét erőket, akiktől óva kell, hogy intsek mindenkit. Ezért nem tudok úgy tenni, mintha a Halloween egy ártalmatlan, rémesen jó buli lenne. Sok ember nem hiszi, hogy az ördög létezik. De nekem sajnos más a megtapasztalásom. A Sátán valós és a hatalma pusztító. A sátánisták között és a boszorkánykörökben még mindig a Halloween a legnagyobb ünnep, az ijesztés és halál ünnepe. (…) Szomorú tény, hogy az év ezen időszakában tűnik el a legtöbb gyerek. (…) És mégis mindeki úgy tesz, mintha a Halloween egy vidám, ártalmatlan jelmezes ünnep lenne. Az ördög szereti a Halloween-t, ezt régen pontosan tudtam. Mert ezen a napon az emberek teljesen gyanútlanul és naivan felé fordulnak. Játékos módon megnyitják magukat a szellemeknek és démonoknak. De a sötét erőkkel nem lehet játszani. Higyje el nekem, hogy vudu-papként a Halloween egy spirituális fénypont volt és én teljesen benne voltam.“ Eszerint a Halloween-szokás nem csak a rendezvényeket kedvelő társadalmunk divatja és nem csak a nyári kiárusítások és karácsonyi vásár közötti üzleti fogás, hanem egy olyan nap, amikor valódi szörnyűségek történnek. Habár a gyerekek Halloweenkor gyanútlanul démonoknak öltözve vonulnak az utcákon, és a fiatalok tudatlanul belemennek az első okkult tapasztalatszerzésekbe, és szellemekkel beszélgetnek. Még a felnőttek is naívan a sötét erők közelébe kerülnek a vérszomjas partikon. De ezzel egyidejűleg máshol, okkult és elit hálózatokban, sátáni okkult rituális bűncselekményeket követnek el. Számos áldozat és kilépett ember vallomása, mint pl. a holland bankár Ronald Bernard is, megerősíti időközben a rituális erőszak, emberkínzás, valamint gyerekgyilkosság és kannibalizmus alkalmazott gyakorlatát. Most aztán mindenki maga döntheti el, hogy a Halloween teljes ártatlanságában hisz-e, vagy talán mégsem?

Halottak napja

Halottak napját 998 óta tartják november 2-án. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal "jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat". A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt. Az ezredvégi világvége várás elmúltával azonban az ünnep megmaradt, egyre inkább elterjedt, és a 14. századtól Róma is átvette.
Bár a Mindenszentek napja néhány száz évvel korábbi, mégis mint a halottak napjának vigíliája ment át a gyakorlatba. Halottak napjaE két napon nem csak az egyház, de az egész társadalom is a halottjairól emlékezik meg. A temetőket kitisztítják, a sírokat feldíszítik, és mindenszentek estéjén gyertyákat égetnek a sírokon, vagy otthon, a lakásban. Számos templomban rekviemmel emlékeznek a halottakra.
A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért néhány vidéken a halott családtagoknak is terítettek az asztalnál. A gyertyagyújtás is mágikus szokást idéz, arra szolgál, hogy a sírjukból e napon kiszabadult lelkek visszataláljanak a helyükre, és ne kísértsék az élőket. Régebben a falusi nép vígságos torral emlékezett az elhunytakra.
Sokfelé szokás volt, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra (a bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót s a sírokra helyeztek belőle, a maradékot pedig a koldusoknak adták). Székely népszokás szerint egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között. Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. A hagyományos paraszti közösségek egy részében "a halottak hetén" munkatilalom van: nem szabad földet művelni, mosni, meszelni, káposztát elsózni, hogy "ne zavarják a holtakat", s "mert a besózott káposzta meglágyul", és mert mindez bajt hozhat a ház népére. Ehelyett őröltek, kukoricát morzsoltak.
Egyes helyeken halottak napján - a holtak nyugalma érdekében - a gazdaemberek tartózkodtak a mezei munkától. Számos vidéken a halottak napjának hetében tilos volt a mosás, mer különben "vízben állnak a halottak". Gazdasági hagyományok is kötődnek e két naphoz. Az állatok sok helyütt ilyenkor szorultak be az istállóba. Néhány faluban a cselédek és pásztorok felfogadásának napja is ez a két nap. Az öregek a Mindenszentek napján levágott cserfaágból jósolták az időjárást: ha az ág belül száraz volt, kemény hidegekre, ha nedves volt, lucskos, enyhébb télre következtettek.



November 2.   Halottak napja

A Mindenszentek napja még azoknak az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. A IX. század óta kötelező ünnep. Városon és falun egyaránt a halottakra emlékezés ünnepe: a sírok rendbehozatala, feldíszítése, gyertyagyújtás a halottak tiszteletére. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra is megterítenek: kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra. Halottak napján, sot hetében mosási tilalom volt érvényben, mert a néphit szerint a hazajáró halott vízben állna. Ezen a napon tiltották a munkát, mert megzavarja a holtak nyugalmát.



Halottak napja

Székelykevén, halottak napjára virradó éjjel, ha valaki álmában eszik a halott családtaggal, hogy az ne váljon hazajáró lélekké, valamilyen ételt átvisznek a szomszédba.

Ez a nap is még a halottaké. Az élőknek tilos a munka. Szlavóniában semmiféle földmunkát nem szabad végezni, hogy ne háborgassák a halottakat. Ha véletlenül valaki mégis vetne, vagy más hasonló munkát végezne, keléses lesz. Doroszlón szintén nem végeztek földmunkát, a lovakat sem fogták be. Az ok: ne nyugtalanítsák a halottakat. Hasonló okból nem ajánlatos az asszonyoknak sem mosni. Ha megtennék, a család halottjai vízbe kerülnének.


Ha e napon esik az eső, a csantavériek szerint sok felnőtt halott lesz.

Szajánban ezen a napon liszttel, gabonával, főzelékkel, kaláccsal ajándékozták meg a koldusokat.

Ősszel bezárták, felszámolták...

94

 A Savaria 2017. szeptember 18-ától már nem nyit ki Gencsapátiban, Káldon , Hegyfaluban, Sorkifaludon és Vönöckön.

Korona 2017. szeptember 18-án Balaton, Bekölce, Egerbakta, Egerbocs, Egercsehi, Izsófalva, Mikófalva, Nagyvisnyó, Novaj, Rudabánya, Sály, Szalonna, Tarnalelesz

2017. szeptember 19-ével a Boldva és Vidéke miskolci és sajókeresztúri jelenlétét csökkenti.

A Szerencs és Környéke ugyanekkor csuk be öt fiókot. A Bükkalja Cserépváraljáról vonul ki.

Az Azúr takarék 2017. szeptember 30-tól zárja be Aszaló, Bodroghalom, Erdőbénye, Telkibánya, Tiszakarád, Zemplénagárd kirendeltségeit.

2017. szeptember 30-tól zárja be a Centrál Takarék Szokolya, Őrhalom, Szügy, Hont, Patak, Dejtár, Endrefalva, Nagylóc, Varsány és Rimóc helyiségekben levő elérhetőségeit.

A Szabolcs is 2017. szeptember 30-ával szünteti meg egységeit Gyulaházán, Papon és Tuzsérben.

A Hajdú Esztárról, Kismarjáról, Pócsajról és Szerepről távozik.

Pátria 2017. szeptember 30-jével Ceglédbercel, Gomba, Kocsér, Nagytarcsa, Pánd, Tápióság

M7 2017. szeptember 30-ával Becsehely,



A Kisalföld Takarék Szövetkezet arról értesített ügyfeleit, hogy 2017. szeptember 30-tól Felpéc, Győrasszonyfa, Malomsok, Mórichida, valamint Nyalka helyiségekben levő betétgyűjtő pénztáraiban megszűnik az ügyfélkiszolgálás.


Hungária 2017. szeptember 30-án Dalmand, Dunaszentgyörgy, Egyházaskozár, Felsőnyék, Györe, Harc, Kárász, Kéty, Kocsola, Lengyel, Mezőfalva, Mindszentgodisa, Nagykónyi, Nak, Őcsény, Váralja már megszünt.

B3 2017. október 1. AdonyAlap, Gógánfa, HerendIszkaszentgyörgy, Lovasberény, LovászpatonaMezőszilasSárosd, Sárszentmihály, Úrkút,


Korona 2018. szeptember 15-én Borsodivánkát, Tardot,

Korona 2018. október 24-én Karcsát, Krasznokvajdát, Ricsét,

Korona 2018. november 5-én Bánhorvátit, Dédestapolcsányt,

2019. október 31. Újabb 200 eltünt:

Az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Magyarország egyik legnagyobb közvetítői hálózatával rendelkező pénzügyi szolgáltatója, a Takarék Csoport vezető tagja. Az állomány-átruházást követően Önnek lehetősége nyílik az MTB Zrt. országos, több mint 700 fiókkal rendelkező takarékszövetkezeti közvetítői hálózatában intézni értékpapírszámlájához kapcsolódó pénzügyeit. 

Az MTB Zrt. ügyfeleként a jövőben számos új befektetési lehetőség válik elérhetővé az Ön számára, melyekről a www.takarekcsoport.hu weboldalon tájékozódhat. 

Mindenszentek napja

Mindenszentek ünnepén azokat a megdicsőült lelkeket ünneplik, akikről - mivel sokan vannak - név szerint nem emlékezik meg a naptár.
Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált. Az ünnepet még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett. A katolikus egyház az ünnepet tehát november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.
Mindenszentek napja a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje. Ez a nap 2000 óta újra munkaszüneti nap Magyarországon.


Mindszentek ~ Mindszentek napja

E nap estéjének halott-tiszteleti szokásai a római Feralia ősi halotti ünnepeiből nőttek ki. Mindenszentek napján Zentán a család minden tagja meggyújt egy-egy gyertyát. Akié a leghamarabb ég el, az hal meg elsőnek.

Mindenütt már délután megtisztítják és virágokkal díszítik a sírokat. Este vagy késő délután kivilágítják gyertyákkal, örökmécsekkel. A temető kapujában a mézesbábosok sátrainál válogatnak a gyerekek, valamint a szülők. Egy-egy huszár, menyecske, szív, tányér alakú bábu vagy egy-egy zacskó mézes mogyoró vagy egy-egy nyakba akasztható füzér cserél gazdát. A gyertyaöntőknél rövidebb, hosszabb gyertyákban, mécsekben válogatnak. A gesztenyesütőknél füst gomolyog, a sülő gesztenye kesernyés illata tölti be a levegőt. Mindez együtt kissé vásári hangulatot kelt a sírok tövében.

Különös hangulata, illata van ennek a késő őszi napnak. Az ismerősök, a ritkán látott rokonok adnak találkozót egymásnak a temető kapujában, a síroknál. Megtárgyalják az elmúlt év eseményeit. Most mindenki ráér. Erre a napra már el kellett végezni a vetést, de dologtiltó nap is mindenszentek. A férfiak sem dolgoznak, az asszonyok is tartózkodnak a nagyobb munkáktól, főleg a mosástól, mert ha mosnak, a halottaik vízben lesznek.

Egyes helyeken élelmet is tesznek a sírra. Topolyán pl. az erre a napra készített sima kelt kalácsból vendégelik meg halottjaikat. A koldusokról sem feledkeznek meg, megajándékozzák őket zsírral, liszttel, kaláccsal. Minden házban készült sima vagy mákkal megszórt kelt fonott kalács.

Doroszlón ünnep volt mindenszentek. Templomba mentek, ünnepi ebédet főztek, kalácsot sütöttek. Virágot vittek a temetőbe, este gyertyát gyújtottak a sírokon. Még éjjel is kint tartózkodtak a temetőben. Azt tartották ugyanis, amikor harangoznak, kint kell lenni a közeli hozzátartozók sírjánál, mert a harangszó alatt találkozhatnak halottjaikkal.

A pásztorok azt mondják, hogy ezek a napok, mindenszentek meg halottak napja hozzák meg az esős őszi időket, amitől egyaránt fél a pásztor is meg a juh is. A birka ugyanis olyan állat, amely szeretne mindig szép időben, jó mezőben járni, de esőt sohase lásson. Ha már egy kicsit megveri az eső, akkor úgy megszakadozik a gyapja, hogy egy budlibicskával át lehet szúrni.

Időjárásra mutató nap, mégpedig a tél időjárására. Régen úgy jósolták meg az időjárást, hogy levágtak egy cserfáról egy ágat, ha belül száraznak találták, akkor azt mondták, kemény tél fenyeget. Ha nedves volt belül az ág, akkor nedves telet lehetett várni. „A nap nedvessége lágy telet jósol, ha tiszta a nap, akkor erős, havas lesz a tél.”
A nap képe Magyarországon nincs Halloween hanem Mindenszentek és Halottak napja Csendes emlékezés eltávozott szeretteinkre Fotó Tarr Dániel

A nap képe: Magyarországon nincs Halloween hanem, – Mindenszentek és Halottak napja. – Csendes emlékezés eltávozott szeretteinkre. – Fotó: Tarr Dániel / Fb

Október - Mindszent(ek) hava Őszhó - Magvető hava - Halak (Begyűjtés) hava

Hónapunk neve a latin October, "Nyolcadik" hónapnévből ered, mivelhogy a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja. A latin szó a görögből eredt, ahol az "octo" az "ogkosz" tőre megy vissza: ez pedig "halott kampó"-t jelent - a jobb kéz középső ujja csakugyan ilyen kampóhoz hasonlatos. Egyedül Domitianus császár tett kísérletet a név megváltoztatására, amennyiben önmagáról neveztette el. Rossz császár volt, a "domiciánus" hónapnév nem kellett senkinek.

Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. A földműves, a halász, a hajós és a katona a márciustól októberig tartó nyárias időszakban volt aktív. Márciusban tolta vízre a hajóját, vette elő a szerszámait, fényesítette ki a fegyvereit, és októberben vontatta partra, rakta el őket, illetve olajozta meg az utóbbiakat, hogy a téli nedvességtől be ne rozsdásodjanak.

Népi megfigyelések:
- ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz
- az októberi zivatar szeszélyes telet jelent
- sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél
- ha meleg október hónapja, hideg lesz a február
- ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz

Jeles napok októberben:
Ferenc napja (október 04.)
Dénes napja (október 09.)
Szent Teréz napja (október 15.)
Gál napja (október 16.)
Szent Vendel napja (október 20.)
Orsolya napja (október 21.)
Dömötör napja (október 26.)
Simon, Júdás (október 28.)

Rudan Mária: Skorpió zodiákusOktóber 23-án, a mind korábbi sötétedés miatt, az "Októberi Jánosok" jelezték faluhelyen a konyhából a szobába való beköltözés idejét, az immár állandó esti szobavilágítás kezdetét, akármilyen drága volt is a "petró". A meteorológusok Őszhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Magvető havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Halak (Begyűjtés) hava elnevezést használták októberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Mindszent(ek) hava. A Nap a Skorpió jegyébe lép.

Népi mondóka
Leodegár, hogyha lombhullató,
Örülj! a jövő év páratlan jó.
Orsolyakor takarítsd be
káposztádat.
Simon, Juda hóval tömi tele szádat.
Ha megdurvul a nyúl szőre,
siess fáért az erdőbe.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Langy időt várhatni, ha a fák ősszel másodszor virágozni kezdenek, ha Szent Mihály körül gubacsok üresek vagy vizenyősek, ha a madarak ősszel soványak, ha Szent Mihály körül sok eső esik s a szelek délről vagy nyugatról fújnak.

Farkas napja

Farkas napja jó termőnap. Mindenütt az a vélemény alakult ki, hogy Farkas napján kell ültetni a fákat. A Farkas napján gondosan, megfelelő módon ültetett gyümölcsfa, bokor biztosan „megfakad”, és jövőre már terméssel kedveskedik elültetőjének, gazdájának.

Simon, Júdás

Október huszonnyolcadikán a bibliai két apostol közös névünnepét így foglalta rímbe a régi parasztregula: "Megérkezett Simon, Júdás, jaj neked már pőre gatyás." Régen Hegyalján ekkor kezdődött a szüret, biztatásul pedig az októbervég didergős munkájához ez a rigmus járta: "Rég felírta Noé Tokaj hegyormára, hegyaljai kapás várj Simon- Júdára."
A két tanítvány emléknapja (október 28.) nem csak szüretkezdőként vált ismertté a néphagyományban, mert Baranyában időjósló napként tartották számon, ami a hideg ősz beköszöntését jelentette. Úgy mondogatták: "Eljön a Simon, Júdás / Dideregve fázik a gulyás."



Október 28.   Simon - Júdás napja
Hegyalján ilyenkor kezdték a szüretet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Közvetlen a szüret után gyakori a szüreti felvonulás, majd az ezt követő bál. A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött.



Simon–Júdás napja

Télkezdő, valamint idő- és termésjósló napnak tartották e napot. Ezért szerepelhetett az 1777-es kalendáriumban a következő versike:

    „Simon, Júda ha mind Szent Mártonig fénlik,
    A gabona bőven terem, azt reménlik.”

Csúzán a Simon-Júdás-napi hidegre utalva halljuk a következő népi rigmust:

    „Eljön a Simon, Júdás,
    Dideregve fázik a gulyás.”

Baranya más falvaiban ugyanezt a tényt így fogalmazták meg:

    „Eljön a Simon, Júdás,
    Dideregve fázik a gatyás.”

Vojlovica székelyei szerint:

    „Megérkezett Simon, Júdás,
    Jaj teneked, inges, gatyás.”

Igaza van a versike szerzőjének, az első télkezdőnap hidege melegebb ruhát kíván, mint a nyári ing-, gatyaviselet. A hideg miatt Szabadkán és környékén a jószágot is behajtják már a legelőről.

Időjósnap lévén, a nap időjárásából a téli időjárásra lehet következtetni. Időjárási és gazdasági határnap is volt Simon-Júdás napja. Horgoson, Zentán a juhászok elszámoltatásának és felfogadásának napja ez.

Senki se vágasson eret ezen a napon, mert megjárhatja!

Dömötör napja

Dömötör, azaz Szent Demeter napja, október 26-a, a pásztorok, mindenek előtt a juhászok zárszámadó vigadalma volt. Ekkor számoltak el a gazdáknak a rájuk bízott falkával, és ekkor szerződtek a következő évadra. A napot juhászújévként, nevezetes bálját juhászbál, juhásztor, juhbál és Dömötörözés néven emlegették.
Különösen híresek voltak az alföldi Dömötörözők több napon át tartó ünnepségei. Szegeden a tanyai pásztorok zászló alatt vonultak fel a Dömötör-templom búcsújába, ahol a mise utáni bürgepaprikás - lakomán ott voltak a város vezető emberei, és a csábító dudaszóra olykor bizony táncra perdültek még a tisztelendő urak is.
Ha ilyenkor - 26-a táján - a nyájat terelő juhászt a fagyos szelű Dömötör "táncoltatta", abból a tapasztalt pásztorok kemény telet jósoltak.


Október 26.   Dömötör napja
A keleti egyház kedvelt szentje, a 4. Században a nagy keresztényüldözések idején vértanúhalállal halt meg. Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.


Dömötör napja

Vendel napja mellett Dömötör napja az őszi pásztorünnepek másik híres napja. A juhászok ünneplik. Zentán és környékén a régi juhászfamíliák emlegetik, hogy „Dömötör juhászt táncoltat” – vagyis ekkor az időjárás már nem kedvez a kint tartózkodó juhásznak és nyájának. A hideg szél táncra perdíti a fagyoskodó juhászt, de a jószág is didereg. Egyébként mindenütt, nemcsak Zentán, azt tartják, ha Dömötör napján fúj a hideg szél, akkor kemény télre kell felkészülni.