A június hónap nevének származtatásánál már maguk a rómaiak is zavarban voltak. Egyesek a régi római "Junius"-nemzetség nevéből eredeztették, amelynek leghíresebb tagjai: L. Junius Brutus, a római királyság intézményének megszüntetője, továbbá a két fivér - M. Junius Brutus és D. Junius Brutus - voltak, tudvalevőleg Julius Caesar gyilkosai. Miután ez a Marcus Junius Brutus a naptárt reformáló Caesarnak természetes fia volt, lehetségesnek kell tartanunk, hogy az új kalendáriumban róla nevezték el a június hónapot. Amikor azonban ez a Brutus a saját természetes atyját politikai okból meggyilkolta, akkor őt már nem tartották arra méltónak, hogy az egyik hónap az ő nevét viselje, s ettől fogva - főként Ovidiusnak, a költőnek befolyása alatt - Juno istennőről származtatták a hónap nevét. Ovidius kimondottan "mensis Junonius"-nak, Juno istennő havának mondja.
A névnek ez az átmagyarázása annál könnyebben ment, mivelhogy Juno istennő is beletartozott Mars, Venus és Juppiter famíliájába (akiről a márciust, az áprilist és az eredeti május hónapot elnevezték), hiszen Juno istenasszony Juppiter nővére és felesége volt (a római istenek ebben a tekintetben nem nagyon voltak válogatósak), a házasságnak és a születéseknek védőistennője, azonkívül pedig a csillagos égboltnak is királynője.
Juno a házasság által megszentelt szerelem pártfogója s a családi áldás istenasszonya. Ő védi az asszonyokat, kiket egészséggel és szépséggel ruház föl. A művészetben úgy ábrázolják, mint a házasság harmóniájában kifejlett női szépséget. Kedvenc madara a páva.
Népi megfigyelések:
- ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik
- a júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe
- ha a kakukk Szent Iván napja előtt megszólal, úgy olcsó lesz a gabona, ha utána, úgy drága
- ha Szent Iván napján eső esik, úgy mind mogyoró, mind pedig dió kevés lészen, így tehát dió helyett sültalmát ehetünk
Jeles napok júniusban:
Szentháromság vasárnapja (június 07.)
Medárd napja (június 08.)
Úrnapja (június 14.)
Szent Vitus (június 15.)
Jézus Szent szíve (június 19.)
Alajos és Szent Iván (június 21.)
Péter-Pál napja (június 29.)
Rudan Mária: Rák zodiákusEz az egyik legzivatarosabb hónapunk. Június 21-e a nyári napforduló dátuma, a csillagászati nyár kezdete. Az év leghosszabb napja ez, amikor a nappal 15 óra 58 percig tart. Sajnos, e naptól kezdve már három perccel újra rövidülnek a nappalok, ám a nyarat élvezők ezt még nemigen veszik észre. Az optikai csalódáshoz hozzájárul a nyári időszámítás is, amely késő estig nyújtja a nappalt. A meteorológusok Nyárelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Napisten havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Gödölyetor (Eper) hava elnevezést használták júniusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent I(st)ván hava. A Nap a Rák jegyébe lép.
Népi mondóka
Ha száraz a nyár eleje
Szent Víd
Bő esőt hoz, szavamra, ezt
Elhidd!
Margit-napi esőcseppek
Tizennégy napig peregnek.
János-napi zivatar
Negyven napig elvakar.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Szép idő lesz, ha Szent János bogara igen fénylik, ha az égen sok bárányfelhő létez, ha a dongók este sűrűen repülnek.
Rossz idő vagy eső szokott lenni, ha sok béka jő elő, ha a macskák nyalják, tisztítják magukat, ha a tyúkok a porban fürdenek, ha a kutyák füvet rágnak, ha a vakondok magasra túrnak.
Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé
Armageddon nyomában
Péter-Pál napja
Péter és Pál apostol Az első az apostol- fejedelem, a másik a népek apostola volt. Ezen a napon kezdődik az aratás, mivel a néphit úgy tartja, hogy a búza töve "Péterpálkor" megszakad. Szent Péter a halászok védőszentje, hiszen maga is halász volt, mielőtt Jézus tanítványai közé állt. A halászok régen ezen a napon tartották a céhgyűlést, a legény- és a mesteravatást. A lakatosok is patrónusuknak tekintették, mivel ábrázolásain a mennyország kulcsát tartja a kezében.
Péter és Pál emléknapja, mint az aratás kezdete vált ismertté a néphagyományban. Sokfelé ekkor kezdték vágni a rozsot, a búzát. Ha ez utóbbi még nem érett meg a betakarításra, akkor egy-két kaszasuhintást végeztek, csak hogy képletesen megkezdjék az aratást. Péter-Pál, valamikor dologtiltó nap volt. Sokfelé ekkor fogadták fel a gazdák a kaszálni tudó részes aratókat és a napszámosokat. A hiedelem szerint a hajadonok közül, aki elsőként hallja meg a harangszót, év végéig biztosan férjhez megy.
Június 29. Péter-Pál napja
Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának feltételezett napja.
Június 29. – Péter-Pál napja
Péter-Pál napja ősi ünnep, az aratás kezdő időszaka. A Muravidéken megkezdik aratni a rozsot. Szabadka, Kispiac, Bánát, Muravidék, Szlavónia, Szerémség, Baranya népének tapasztalata szerint erre a napra már megszakad a búza gyökere, szőkül, zsendül, pár hét múlva lehet aratni. Topolyán ilyenkor kimentek a gazdák a határba, megnézték a búzát, egy-két kaszasuhintást tettek próbaképpen, de komolyabb munkát nem végeztek. Ez a nap ugyanis tilos nap, és dologtiltó.
Doroszlón azt tanácsolják, hogy Péter-Pálkor ne menjenek a gyerekek fürdeni, mert könnyen belefulladhatnak a vízbe. Fürdeni különben is csak azokban a hónapokban egészséges kint a szabadban, amelyiknek a nevében nincs „rö” betű, vagyis májustól augusztusig. Székelykevén Péter-Pál előtt nem jó késsel vágni az almát, mert jég lesz. A mezőre sem ajánlatos menni, mert akkor is jég lesz.
Ezen a napon legízesebb az eper. Ekkor verik mindenfele az epret a fáról, majd kitűnő pálinkát főznek belőle.
Szlavónia, Muravidék, Baranya lakosai bizonyos termésjósló tulajdonságát is számon tartják e napnak. Azt mondják, hogy ha sok eső esik Péter-Pálkor, sok lesz a gubacs a tölgyesekben.
Az időjárást illetően azt tapasztalták, hogy Péter-Pál után az igazi nyár kiegyensúlyozott napjai következnek. De vigyázni kell, mit eszünk. Székelykevén nem ajánlatos késsel vágni az almát Péter-Pálkor, mert jégeső veri el a határt. A rétre sem jó ilyenkor menni, mert az is jeget eredményez.
Balázs Mátyás pásztor elbeszéléséből az derül ki, hogy Péter-Pál napja nevezetes a juhásznak. Amelyik juhot csak fél évre fogtak fel, annak letelt az ideje. Ekkor jöttek a bárányok is a falkába, amelyekre félévi bért számoltak. Ettől kezdve már nem kellett éjszaka járni a marhajárásra titkon legeltetni, mert Péter-Pálkor felszabadult a legelő, mehettek a pásztorok, juhászok arra, amerre csak nekik tetszett.
Zentán és környékén a kaszálni tudó részeseket és napszámosokat ekkor fogadták meg a gazdák az emberpiacon, vagy ahogyan akkor nevezték, a köpködőn, a régi Szentháromság-szobornál.
Mi Hazánk: Mennyit kaszálnak a végrehajtók az embereken? TOP 10-es lista
Magyarországon a végrehajtói kör köztudottan nagyon jól megél a nemzet sanyargatásából, meghurcolásából.
Nézzük a számokat! A nyilvánosan elérhető cégadatok alapján összeállítottuk a legtöbbet kereső végrehajtók TOP 10-es listáját nettó árbevételük alapján:
(Forintban és – dollárban a 2020.06.29.-i árfolyamon. ’05:26′-kor).
615.766.000 Ft. dr. Schadl és társa, Budaörs – Ez Dollárban: 1.950.231 USD.
435.998.000 Ft. dr. Farkas József, Szekszárd – Ez Dollárban: 1.380.876 USD.
427.226.000 Ft. Némethyné dr. Erdősi Krisztina, Budapest – Ez Dollárban: 1.353.094. USD.
373.986.000 Ft. Kovács István, Kazincbarcika – Ez Dollárban: 1.184.474 USD.
363.861.000 Ft. Ádám Zoltán, Gyöngyös – Ez Dollárban: 1.152.407 USD.
363.861.000 Ft. dr. Ádám Krisztián, Gyöngyös – Ez Dollárban: 1.152.407 USD.
337.766.000 Ft. dr. Zoltán Levente, Budapest – Ez Dollárban: 1.069.759 USD.
336.013.000 Ft. dr. Schmidt Zoltán, Budapest – Ez Dollárban: 1.064.207 USD.
332.031.000 Ft. dr. Pataki Márta, Székesfehérvár – Ez Dollárban: 1.051.596 USD.
332.031.000 Ft. dr. Fülöp Szabolcs, Székesfehérvár – Ez Dollárban: 1.051.596 USD.
Több mint 600 milliós bevétellel az a Schadl György vezeti a listát, aki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke is egyben. Meglepő, hogy szerepel benne egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei végrehajtó is Kovács István, aki Kazincbarcikán tevékenykedik. Ebből is látszik, hogy az egyik legszegényebb megyében is tökéletesen működik a nyomor vámszedőinek rendszere.
A több mint 200 végrehajtó közül legalább a felének a bevétele meghaladja a 100.000.000 Ft-ot, akiknek ettől kevesebb jut, azoknak nagy része még pályakezdő végrehajtó nem bejáratott állománnyal.
A Mi Hazánk Mozgalom a jelenlegi maffia-hálózatra hasonlító végrehajtói kör és a folyamatos adós ellenes magatartás miatt nem tartja ezeket az összegeket megérdemeltnek és tisztességesnek,
ezért kezdeményezzük a teljes végrehajtói rendszer átalakítását, és a bajba jutott családok tönkretételén meggazdagodott, sokszor valóban maffiamódszereket alkalmazó végrehajtók elszámoltatását.
Dr. Fiszter Zsuzsanna
választókerületi elnök, Mi Hazánk Mozgalom
https: //mihazank.hu/mennyit-kaszalnak-a-vegrehajtok-az-embereken-top-10-es-lista/
Június 27. – László napja
László időjósnap, figyelik is az időjárást. Muravidék népe azt tanácsolja:
„Jól figyeld meg László napját,
Jó előre megjósolja az idő járását.”
Nukleáris őrület
„És ha már tényleg állandóan fel kell szólítani az embereket, hogy az úgynevezett emberek okozta éghajlatváltozás ellen azonnali intézkedéseket hozzana, akkor inkább addig lógjon az összes gyerek a világon az iskolából, amíg az összes atomfegyverteszet be nem tiltják. Mert: ha az emberek valóban ki tudnak egy klimaváltozást váltani , akkor biztosan nem a tehenek bélgáza, autók vagy kéményen által, hanem mindenekelőtt a nukleáris fegyvertesztek mindent beszennyező ereje által. Összegezve, csupán a hivatalos nukleáris tesztek robbanási értéke több mint 72 000 kilótonna volt. Ez alapból semmit sem mond nekünk. De ha összehasonlítjuk a Hirosimára ledobott amerikai atombombával, az magyarázatot ad nekünk. Ennek az atombombának, amitől az egész világ félt, 12 kilótonnás robbanási értéke volt. 12 kilótonna, szemben a 72 000 kilótonnával! Más szavakkal: a Hirosimára ledobott atombomba (itt a robbanás képe) 6000-szer gyengébb volt, mint az azt követő összes atomteszt összege. Vagy megint más szavakkal. 1945 óta őrült tudósok és háborús uszítók Hirosimát hivatalosan 6000 alkalommal ismételték meg! És ezek a számok csak azokat a nukleáris kísérleteket dokumentálják, amelyekről mindannyian tudunk. De mint minden gyerek tudja, hogy az őrület által hajtott emberek, mindig titokban végzik szörnyűséges munkájukat.Tehát, ha hozzáadjuk a hírhedt be nem jelentett adatokat, akkor bolygónk valós pusztításának adatai lényegesen megemelkednek. ” És most itt a helytelen számoktól mentes változat: Összességében véve a kb. 2 200 hivatalos nukleáris teszt nemcsak 72 000 kilótonnás robbanási értékkel bírt. Sajnos ezek voltak a pontatlan adatok. Csupán a Wikipédiában bejelentett 520 nukleáris robbanásnak, közülük nyolc víz alatt történt, legalább 545 000 kilótonnás robbantási értéke volt. Ez eleinte semmit sem mond nekünk. De ha összehasonlítjuk a Hirosimára ledobott amerikai atombombával, az magyarázatot ad.Ennek az atombombának, amitől az egész világ félt, 12 kilótonnás robbanási értéke volt. 12 kilótonna, szemben a 545. 000 kilótonnával! Más szavakkal: a Hirosimára ledobott atombomba nem csupán 6000-szer volt gyengébb, mint az összes azt követő nukleáris kísérlet összesen - sajnos ezek voltak a helytelen számadatok... a Hirosimai atombomba jóval több, mint 45.000-szer gyengébb volt, mint akár az az 520 nukleáris robbantás, ami a légkörben és a víz alatt történt .. Vagy megint más szavakkal. 1945 óta őrült tudósok és háborús uszítók Hirosimát további 45.416 alkalommal ismételték meg csak a légkörben és víz alatt! Azonban legalább 1680 nukleáris robbanás hiányzik ebből a számításból, amint azt az 1. részben a "Nukleáris klímaváltozás?"-ban felsoroltuk. Tehát továbbra sem lenne túlzás, ha legalább még nullát adnánk az előző hamis számadatokhoz. Ha csak ezt megtennénk, már akkor meg kellene állapítanunk, hogy a hirosimai atombomba több mint 60 000-szer gyengébb volt, mint az összes hivatalos nukleáris teszt 1945 óta együttesen. A be nem jelentett esetek számát nem beleszámítva. Ugyanakkor az a becslés, miszerint Hirosima 1945 óta több mint 100.000 alkalommal megismétlődött, valószínűleg még mindig nem túlzás. Azt kívánná az ember, hogy bár a helytelenül megadott adatok lennének valósak! A fent megnevezett körülmények láttán megfontolandó, hogy minimum „emberek által okozott időjárásváltozás”-ról lehet-e itt szó, ezt mindenkinek saját magának kell eldöntenie. Az egész klíma-hisztéria azáltal, hogy a felelősséget áttolja a tehenek bélgázaira, az autók-és az ipar füstgázaira vajon nem arra szolgál, hogy elkendőzze a valódi tetteseket és elterelja a figyelmet a róluk?
von
Június 24. – Szent Iván ~ Búzavágó Szent János napja
A szegedi kirajzású falvakban e napot Búzavágó Szent János napjának szokták emlegetni. A nyári napfordulat napja ez, melyet ősidőktől fogva Európa-szerte lángoló tűz gyújtásával ünnepeltek. A tüzet háromszor kellett átugrani, hogy a tűz tisztító ereje átjárja az illetőt. Ez a Szent Iván vigíliáján, előestéjén Európa-szerte gyakorolt kultikus-játékos célú tűzgyújtás és a tűz átugrása a tűz tisztító, gyógyító, termékenyítő, szerelemvarázsló erejébe vetett archaikus hiten alapult. A nyári napfordulatot ünneplik vele.
A tűz gyújtása és átugrása még nemrégen is szokás volt sok helyen, pl. Padén, Szajánban, Pacséron, a szerbeknél, magyaroknál egyaránt. Horgoson Móra István jegyezte fel a szokást. A tűz körül ugrándoznak, táncolnak, nótáznak, éneklik a közmondásosan hosszú szentiváni énekeket.
A tűz körüli elhelyezkedésről szól a következő részlet:
„Tüzet megrakáljuk, négy szögre rakáljuk:
Egyik szögén ülnek szép öreg emberek,
Másik szögén ülnek szép öreg asszonyok,
Harmadikon ülnek szép ifjú legények.
Negyediken ülnek szép hajadon lányok.”
A tűzbe dobált és a tűzben megsült korai szentiváni almának gyógyító erőt tulajdonítanak. Verbicán a tűzbe dobott gyümölcsöt a család gyermekhalottjának szánják.
E napon a lányok virágkoszorút fontak, és a fejükre tették. Hazatérve a koszorút a ház elejére akasztották, hogy le ne égjen. (Ez a szokás Vajdaság-szerte minden népnél megtalálható.)
A lányok párosan ugrottak át a tüzet az udvarlójukkal, hogy megtisztuljanak, termékenyek legyenek, és gyermekeket nemzzenek.
Vidékeinken a háborús évekig dívott ez a szokás, de itt-ott még ma is fellobognak a szentiváni tüzek. Doroszlón, Padén, Szajánban, Verbicán, Pacséron még nemrégen is olvashattuk a szokás megtartásáról.
Topolyán – Borús Rózsa szerint – a tüzet utcánként gyújtották. Egy idősebb férfi gyújtotta meg, a fiatalok és gyerekek pedig mezítláb ugrálták át. A lányok a szoknyájukat a lábuk közé fogva ugrottak. Ügyesen kellett ugorniuk, mert sok szempár követte ugrásukat, főleg a menyasszonyt kereső legényeké és az anyósjelölteké. Közben énekeltek. Aki hétszer át tudta ugrani a tüzet, azt semmi betegség nem fogta. A tűz általában egy évig véd a betegségtől, egy évig tartja távol a rosszat a közösségtől. Az öreg férfiak pálinkát öntöttek a tűzre, hogy bőven legyen pálinka a következő évben. Az asszonyok egy-egy szakajtó szentiváni almát öntöttek a parázsra. Ha megsült, a parázsból puszta kézzel kikaparva ették meg ott nyomban azon kormosan, hogy ne fájjon a torkuk. Akinek kisgyermek halottja volt abban az évben, az nem ehette el a halott elől az almát. Szanádon, Szajánban, Verbicán, Kishomokon, Horgoson és Zentán nem a tűzbe dobták az almát és más gyümölcsöt, hanem a tűz köré öntötték, a gyerekek kapkodtak utána, azután közébük öntöttek egy vödör vizet. Utána hazamentek. Az idős emberek is fél lábbal kanyarítottak a tűz fölött egyet, mondván: „Kelés ne légy a testemen, törés ne légy a talpamon!” A Muravidéken a szentiváni tűz hamvából hazavisznek, a gerenda közé teszik, hogy óvja a házat, bele ne csapjon a villám. Doroszlón a falu szélén rakták a tüzet, nehogy tűzvész legyen, mert minden ház nádtetős volt. A fiatalok, asszonyok ugrálták körösztül a tüzet. Pacséron még 1979-ben is ugrálták a Szent Iván-tüzet szerbek, magyarok. Református falvakban általában nem volt szokás a tűzugrálás, illetve ha volt is, más napon történt.
Általában késő estig tartott a szórakozás. Mezítláb taposták el az elhamvadt tüzet, így egy évig sem szög, sem tüske nem ment az illető lábába.
Az idős asszonyok, férfiak sötétedéskor elindultak a határba szentiváni bogarat gyűjteni, hogy elkerülje a házat a baj. Egyesek a holdvilágnál gyógyfüveket szedtek, mert a Szent Iván éjszakáján szedett gyógyfűnek van a legerősebb gyógyító hatása.
Az is szokásban volt Doroszlón, hogy mikor misére mentek, akinek volt szőleje meg bora, vitt egy litert, megszenteltette, és azt itták.
Pacséron e napon „ivansko cveće”, mezei virágokból font koszorú került minden ház homlokzatára óvó szereppel.
Más szokások is fűződnek a naphoz. Szlavóniában Szent Ivánig nem szabad megveregetni az almafát, mert elveri a jég a határt. Bánát, Bácska öregasszonyai Szent Iván éjszakáján harmatot szednek, hogy útját állják a marhavésznek.
Sokan azt tartották, hogy Szent Jánosra megszakad a búza töve. A Bácskában azt mondják, „megszólal a gabona”, azaz szőkülni kezd. Őszi répát, retket vetnek e napon.
Idő- és termésjósló nap is Szent Iván: 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon. Ha esik, kevés dió és mogyoró terem, azt mondják, sült hagymát ehetünk majd mogyoró és répa helyett. Azt is tartják, ha megszólal a kakukk ezen a napon, akkor olcsó lesz a gabona.
Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor, visszaemlékezve gyermekkorára, mondja: „Szent Ivány estéjén nagy tüzet raktunk, ezt szentiványtűznek neveztük, ezt mink gyerekek ugráltuk át. A tűz körül gyümölcsöt is szórtak a felnőttek, aminek mi nagyon örültünk, mert a pusztai gyerek ritkán jutott gyümölcshöz.”
A tűz gyújtása és átugrása még nemrégen is szokás volt sok helyen, pl. Padén, Szajánban, Pacséron, a szerbeknél, magyaroknál egyaránt. Horgoson Móra István jegyezte fel a szokást. A tűz körül ugrándoznak, táncolnak, nótáznak, éneklik a közmondásosan hosszú szentiváni énekeket.
A tűz körüli elhelyezkedésről szól a következő részlet:
„Tüzet megrakáljuk, négy szögre rakáljuk:
Egyik szögén ülnek szép öreg emberek,
Másik szögén ülnek szép öreg asszonyok,
Harmadikon ülnek szép ifjú legények.
Negyediken ülnek szép hajadon lányok.”
A tűzbe dobált és a tűzben megsült korai szentiváni almának gyógyító erőt tulajdonítanak. Verbicán a tűzbe dobott gyümölcsöt a család gyermekhalottjának szánják.
E napon a lányok virágkoszorút fontak, és a fejükre tették. Hazatérve a koszorút a ház elejére akasztották, hogy le ne égjen. (Ez a szokás Vajdaság-szerte minden népnél megtalálható.)
A lányok párosan ugrottak át a tüzet az udvarlójukkal, hogy megtisztuljanak, termékenyek legyenek, és gyermekeket nemzzenek.
Vidékeinken a háborús évekig dívott ez a szokás, de itt-ott még ma is fellobognak a szentiváni tüzek. Doroszlón, Padén, Szajánban, Verbicán, Pacséron még nemrégen is olvashattuk a szokás megtartásáról.
Topolyán – Borús Rózsa szerint – a tüzet utcánként gyújtották. Egy idősebb férfi gyújtotta meg, a fiatalok és gyerekek pedig mezítláb ugrálták át. A lányok a szoknyájukat a lábuk közé fogva ugrottak. Ügyesen kellett ugorniuk, mert sok szempár követte ugrásukat, főleg a menyasszonyt kereső legényeké és az anyósjelölteké. Közben énekeltek. Aki hétszer át tudta ugrani a tüzet, azt semmi betegség nem fogta. A tűz általában egy évig véd a betegségtől, egy évig tartja távol a rosszat a közösségtől. Az öreg férfiak pálinkát öntöttek a tűzre, hogy bőven legyen pálinka a következő évben. Az asszonyok egy-egy szakajtó szentiváni almát öntöttek a parázsra. Ha megsült, a parázsból puszta kézzel kikaparva ették meg ott nyomban azon kormosan, hogy ne fájjon a torkuk. Akinek kisgyermek halottja volt abban az évben, az nem ehette el a halott elől az almát. Szanádon, Szajánban, Verbicán, Kishomokon, Horgoson és Zentán nem a tűzbe dobták az almát és más gyümölcsöt, hanem a tűz köré öntötték, a gyerekek kapkodtak utána, azután közébük öntöttek egy vödör vizet. Utána hazamentek. Az idős emberek is fél lábbal kanyarítottak a tűz fölött egyet, mondván: „Kelés ne légy a testemen, törés ne légy a talpamon!” A Muravidéken a szentiváni tűz hamvából hazavisznek, a gerenda közé teszik, hogy óvja a házat, bele ne csapjon a villám. Doroszlón a falu szélén rakták a tüzet, nehogy tűzvész legyen, mert minden ház nádtetős volt. A fiatalok, asszonyok ugrálták körösztül a tüzet. Pacséron még 1979-ben is ugrálták a Szent Iván-tüzet szerbek, magyarok. Református falvakban általában nem volt szokás a tűzugrálás, illetve ha volt is, más napon történt.
Általában késő estig tartott a szórakozás. Mezítláb taposták el az elhamvadt tüzet, így egy évig sem szög, sem tüske nem ment az illető lábába.
Az idős asszonyok, férfiak sötétedéskor elindultak a határba szentiváni bogarat gyűjteni, hogy elkerülje a házat a baj. Egyesek a holdvilágnál gyógyfüveket szedtek, mert a Szent Iván éjszakáján szedett gyógyfűnek van a legerősebb gyógyító hatása.
Az is szokásban volt Doroszlón, hogy mikor misére mentek, akinek volt szőleje meg bora, vitt egy litert, megszenteltette, és azt itták.
Pacséron e napon „ivansko cveće”, mezei virágokból font koszorú került minden ház homlokzatára óvó szereppel.
Más szokások is fűződnek a naphoz. Szlavóniában Szent Ivánig nem szabad megveregetni az almafát, mert elveri a jég a határt. Bánát, Bácska öregasszonyai Szent Iván éjszakáján harmatot szednek, hogy útját állják a marhavésznek.
Sokan azt tartották, hogy Szent Jánosra megszakad a búza töve. A Bácskában azt mondják, „megszólal a gabona”, azaz szőkülni kezd. Őszi répát, retket vetnek e napon.
Idő- és termésjósló nap is Szent Iván: 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon. Ha esik, kevés dió és mogyoró terem, azt mondják, sült hagymát ehetünk majd mogyoró és répa helyett. Azt is tartják, ha megszólal a kakukk ezen a napon, akkor olcsó lesz a gabona.
Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor, visszaemlékezve gyermekkorára, mondja: „Szent Ivány estéjén nagy tüzet raktunk, ezt szentiványtűznek neveztük, ezt mink gyerekek ugráltuk át. A tűz körül gyümölcsöt is szórtak a felnőttek, aminek mi nagyon örültünk, mert a pusztai gyerek ritkán jutott gyümölcshöz.”
Június 24. Szent Iván napja
A nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja.
Alajos és Szent Iván
Alajos napján ránk köszönt a csillagászati nyár. A nyári napfordulat - amint az közismert - egyben a Nap visszaútját is jelzi, és a hónap végéig 3 perccel csökken a nappalok hossza.
Előestéjén sokfelé ágat tűztek a tyúkólakra a rontás és a boszorkányok ellen. A Szent Iván éjjelén szedett gyógyfüveknek különleges hatást tulajdonítottak. Hajnalán az öregasszonyok meztelenül járták körül a földjüket, és harmatot szedtek.
Ezen a napon került sor a híres tűzgyújtásra is. A faluvégen, erdőszélen rakott tüzet háromszor kellett átugrani, hogy Szent Iván - vagy Szent János - közbenjárásával a Szentháromságnál kegyelmet nyerjenek. Ám leginkább a "párosítók", a közös átugrás, az összeéneklés színhelye volt az Iván-napi tűz. A palóc lányok a tűzgyújtás után a legényekkel a kenderföldre mentek, ahol egyenként a kenderbe heveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a kender feláll, az egy éven belül férjhez megy. A tűzgyújtás alkalmával a tűzbe vetett gyümölcsnek, főként a Szent Iván-i almának gyógyító erőt tulajdonítottak. Egyes helyeken, hogy a ház le ne égjen, a tűzgyújtáskor viselt koszorút feltűnő helyen a falra akasztották. Úgy tartották, hogy a Szent Iván-napi tűz megvéd a jégesőtől, a dögvésztől, a gonosztól és jó termést biztosít.
Szent Iván a korán elhunyt gyermekek védőszentje. A gyermeküket korán elvesztett fiatalasszonyok, a tüzet körülülő gyermekeknek gyümölcsöt osztogattak, míg ők maguk nem ehettek belőle.
A felvidéki magyar parlamenti képviselet hiányáért Orbán Viktor a felelős
Megj: normál igyekszem nem foglalkozni az itteni kisebbségi politikával, de ezt fontosnak tartottam mégis leírni, mert újabban túl divatos lett minden kudarcot az itteni magyar pártokra fogni.
Szóval, a két legnagyobb szlovákiai magyar párt nagyonis tisztában volt vele, hogy amennyiben nem közös választási listán indulnak a jelöltjeik, úgy megeshet, hogy a választások után egyik párt sem jut be a szlovák parlamentbe. Az egyesülés terítéken is volt, de az utolsó pillanatban Orbán Viktor felvette a telefont, és a Magyar Közösség Pártjának MEGTILTOTTA, hogy erre sor kerüljön. Ez a cigányész nekem bizony már "magas", s tulajdonképpen csak egyetlen logikus magyarázat van rá, ahogy itt írják:
https://nepszava.hu/3077393_kentaurbeszed-vege-a-dalnak
Néhány hónappal a választások előtt az MKP és a Híd vezetői rádöbbentek, hogy az elmúlt évek során úgy tönkreverték egymást, hogy egyiküknek sincs esélye a parlamentbe jutásra. Megvolt tehát az előbb említett közös cél, és lett volna értelme az összefogásnak. Egy közös, ún. választási párt biztosan elérte volna az 5 százalékot. Mindkét párt vezetői tudták, hogy a legkisebb közös nevező - a parlamentbe jutás - alapján kell megoldást keresni. Néhány megbeszélés után a Híd és az MKP legfelső vezetői bejelentették, hogy megtalálták (meg fogják találni) a megoldást. Mégiscsak lesz magyar parlamenti képviselet Szlovákiában. Aztán megcsörrent a telefon az MKP irodájában. Pestről jött a hívás. A telefonáló elmagyarázta az MKP vezetőinek, hogy az együttműködésen kívül van más megoldás is. A nem együttműködés. Február 29-én egyik párt sem érte el az 5 százalékot. Ám szomorúságra semmi ok. Az MKP az elmúlt évek során egyszer sem jutott be a parlamentbe, de a jószívű barátok támogatásának köszönhetően a párt túlélte a hét (tíz!) sovány esztendőt és a hűséges pártvezetők is helyükön maradhattak. Meg vagyok győződve arról, hogy az MKP ki fog bírni még egy parlamenten kívüli ciklust. És abban is biztos vagyok, hogy a Híd ebben a formában nem fog többé talpra állni. Tehát a következő választásokon az MKP-nak nem lesz ellenlábasa Szlovákiában. Jól ki volt ez spekulálva!
Orbán azóta magát az MKP-t is meg akarja fojtani, mert túl radikális, és ellentétes a magyar államérdekekkel az itteni magyar párt álláspontja az új szlovák Matovics kormánnyal szemben. Ne tévesszen meg senkit a június 4-i sok szép trianonozás, a pár nappal ezelötti szlovák-magyar miniszterelnöki találkozón már jakobinus nyuszi ugrott ki a bokorból!
ezért kezdeményezzük a teljes végrehajtói rendszer átalakítását, és a bajba jutott családok tönkretételén meggazdagodott, sokszor valóban maffiamódszereket alkalmazó végrehajtók elszámoltatását.
Dr. Fiszter Zsuzsanna
választókerületi elnök, Mi Hazánk Mozgalom
https: //mihazank.hu/mennyit-kaszalnak-a-vegrehajtok-az-embereken-top-10-es-lista/
szombat, június 20, 2020
Megj: normál igyekszem nem foglalkozni az itteni kisebbségi politikával, de ezt fontosnak tartottam mégis leírni, mert újabban túl divatos lett minden kudarcot az itteni magyar pártokra fogni.
Szóval, a két legnagyobb szlovákiai magyar párt nagyonis tisztában volt vele, hogy amennyiben nem közös választási listán indulnak a jelöltjeik, úgy megeshet, hogy a választások után egyik párt sem jut be a szlovák parlamentbe. Az egyesülés terítéken is volt, de az utolsó pillanatban Orbán Viktor felvette a telefont, és a Magyar Közösség Pártjának MEGTILTOTTA, hogy erre sor kerüljön. Ez a cigányész nekem bizony már "magas", s tulajdonképpen csak egyetlen logikus magyarázat van rá, ahogy itt írják:
https://nepszava.hu/3077393_kentaurbeszed-vege-a-dalnak
Néhány hónappal a választások előtt az MKP és a Híd vezetői rádöbbentek, hogy az elmúlt évek során úgy tönkreverték egymást, hogy egyiküknek sincs esélye a parlamentbe jutásra. Megvolt tehát az előbb említett közös cél, és lett volna értelme az összefogásnak. Egy közös, ún. választási párt biztosan elérte volna az 5 százalékot. Mindkét párt vezetői tudták, hogy a legkisebb közös nevező - a parlamentbe jutás - alapján kell megoldást keresni. Néhány megbeszélés után a Híd és az MKP legfelső vezetői bejelentették, hogy megtalálták (meg fogják találni) a megoldást. Mégiscsak lesz magyar parlamenti képviselet Szlovákiában. Aztán megcsörrent a telefon az MKP irodájában. Pestről jött a hívás. A telefonáló elmagyarázta az MKP vezetőinek, hogy az együttműködésen kívül van más megoldás is. A nem együttműködés. Február 29-én egyik párt sem érte el az 5 százalékot. Ám szomorúságra semmi ok. Az MKP az elmúlt évek során egyszer sem jutott be a parlamentbe, de a jószívű barátok támogatásának köszönhetően a párt túlélte a hét (tíz!) sovány esztendőt és a hűséges pártvezetők is helyükön maradhattak. Meg vagyok győződve arról, hogy az MKP ki fog bírni még egy parlamenten kívüli ciklust. És abban is biztos vagyok, hogy a Híd ebben a formában nem fog többé talpra állni. Tehát a következő választásokon az MKP-nak nem lesz ellenlábasa Szlovákiában. Jól ki volt ez spekulálva!
Orbán azóta magát az MKP-t is meg akarja fojtani, mert túl radikális, és ellentétes a magyar államérdekekkel az itteni magyar párt álláspontja az új szlovák Matovics kormánnyal szemben. Ne tévesszen meg senkit a június 4-i sok szép trianonozás, a pár nappal ezelötti szlovák-magyar miniszterelnöki találkozón már jakobinus nyuszi ugrott ki a bokorból!
Az alábbi képen a szlovák parlament jelenlegi elnöke, Boris Kollár, egy másik vakolókanalas-maffiozó banda, az Ondrejcak klán tagjaival látható 2006-ban Kubában. Ondrejcák 2011-ben összekapott az akkor belügyminiszter Lipšiccel, így öket akkor Lipšic lecsukatta. Kollárból viszont a szlovák parlament elnökét csináltak ...
Érdekes módon a maffiozók családtagjai nem láthatók a 2006-os kubai felvételeken, lehet, hogy ott sem voltak, mivel a vakolókanalas drogcsempész-banda "üzleti úton" volt Kubában, s a Castro rezsim titkosszolgálatával találkoztak?
https://spravy.pravda.sk/domace/clanok/386309-spajanie-borisa-kollara-s-mafiou-pokracuje/ 
A kubai és venezuelai rezsim hatalmas pénzeket kaszál be a máltai lovagrendes drogbizniszböl, Kuba és a venezuelai Margarita sziget egyfajta "logisztikai központjaként" müködik a Dél-Amerikából indított kokain szállítmányoknak.
Drogcsempészek venezuelai hátsó kapuja Európa irányába: a Margarita sziget
(Drug smugglers found a backdoor to Europe — through Venezuela)
https://www.businessinsider.com/colombian-traffickers-used-margarita-island-venezuela-to-smuggle-drugs-2019-12
Vírusok, sáskák és Isten országa
A világot, és köztük Magyarországot is sújtó bajok közepette nem szívesen írtam olyan eseményekről, amik további aggodalomra adhatnak okot azok számára, akik földünk fizikai állapota, nem pedig Isten szeretete és gazdagsága alapján ítélik meg jövőbeli jólétük esélyeit. Most azonban, hogy hazánkban az egészségügyi nehézségek gazdasági bajokra cserélődtek, talán itt az ideje kicsit szétnézni a világban, és rögtön meglátjuk, igenis van okunk hálásnak lenni! Ez azon honfitársaimra is vonatkozik, akik a legkisebbek közé sorolják magukat, akár anyagilag, akár egyéb szempontból.
Először is idehaza a legnagyobb ijedtség közepette sem apadtak el az élelmiszerforrások és az ország legszegényebbjeinek se kellett üres gyomorral zárni a napot.
Nem így az a 821 millió ember, aki koronával vagy anélkül, de nap nap után kénytelen éhesen álomra hajtani fejét, vagy az a további 130 millió, aki még ennél is súlyosabb helyzetben van. Ezt amúgy David Beasley, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) igazgatója nyilatkozta még áprilisban az ENSZ biztonsági tanácsa előtt.
Miközben mi azon aggódtunk, hogy lesz-e másnap is friss hús a boltban vagy, hogy mit kezdjünk azzal, ami holnap a kukában végezné, esetleg, hogy miként semmisítsük meg a gazdákon maradt terményt, egyes országokban újabb százezrek maradtak étel nélkül.
Indiában, ahol az embereket nemcsak számtalan, a koronavírusnál sokkal súlyosabb betegség támadja évről évre, a lakosságnak a kormány intézkedéseivel is meg kellett küzdeni a válság alatt, amelyek nemhogy enyhítették, de tovább rontották a bajt.
Peruban pedig most kezd igazán kritikussá válni a helyzet. Az országban ugyanis elapadtak az élelmiszertartalékok az elhúzódó járvány miatt. Egy ott élő erdélyi asszony elmondta, hogy „az emberek most már kezdenek kétségbeesni, egyre több a fertőzött, miközben nincs mit enni. Rizst esznek rizzsel, esetleg tojással, csak az tud mást is venni, akinek szerencséje van. Megnőtt a bűnözés is, egyre több a betörés…”
És akkor ott vannak a járványtól független bajok, amik egyes térségeket olyan mértékben érintenek, hogy már a fővonalas média is bibliai csapásokról beszél. Valószínűleg nemcsak a szóban forgó cikk szerzőjének, hanem a Bibliát kevésbé ismerő olvasóknak is az ókori Egyiptom jut eszébe a sáskajárás hallatán, márpedig Afrikát és Ázsiát éppen minden idők egyik legsúlyosabb sáskajárása sújtja.
Az utóbbi 25 év legszörnyűbb sáskajárása letarolta Kenyát, Etiópiát, Szomáliát és Ugandát, de Irán és Pakisztán déli része is gondban van.
A Világélelmezési Program vezetője szerint megduplázódhat az élelmiszerhiánnyal küzdők száma a járvány okozta válságban.
A gazdasági szankciók által sújtott Iránban a 30 százalék feletti infláció, a több mint 200 ezer igazolt koronavírusos beteg és a jelenleg 6 százalékos várható éves GDP-visszaesés mellé különösen rosszul jön a brutális sáskajárás. Az országban alacsony koncentrációjú rovarirtópermetezéssel védekeznek a csapás ellen, emiatt viszont egyes helyeken 15 centiméter magasan állnak a döglött sáskák, írja a New Humanitarian és az Index.
Jól szemlélteti a sáskák mennyiségét, hogy vonuláskor összefüggő, több négyzetkilométeres felhőket alkotnak. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint egy négyzetkilométerre minimum 40 millió sáska jut, de a valós mennyiségük ennek akár a duplája is lehet. Egy raj átlagosan 50-100 milliárd rovarból áll, össztömegük pedig a 200 ezer tonnát is eléri.
Egy sáska nagyjából tíz centisre is megnőhet, 150 km-t tud megtenni egy nap alatt, 3-5 hónapos életciklusa során pedig akár 3000 km-t is beutazhat. Egy nőstény nagyjából 80 petét rak. Alapjáraton egyedül szeretnek élni, de ha kellően megnő a populációsűrűség, akkor bekattan valami a sáskáknál, és rajokat alkotva vonulni kezdenek.
Egy indiai szakértő szerint a föld második legnépesebb országában még soha sem tapasztaltak ilyen mértékű pusztítást, pedig láttak már egyet, s mást.
Egy szó, mint száz, nekünk itt Európában (igen, Európában, mert indiai vagy szomáliai szemmel nézve nincs különbség a sok vagy még több étel között) egy szavunk sem lehet, illetve egy kicsit sajnálhatjuk, ha nem tudunk valamilyen szinten segíteni bajbajutott, távoli társainkon, ahogyan azt teszik ott élő testvéreink.
Természetesen egy valamit mindannyian tehetünk: imádkozhatunk. Tudom, nem árt, ha az imát tettek kísérik, de ebben a helyzetben ez nem mindenki számára lehetséges, az ima pedig nem a legkevesebb, amit tehetünk, hanem a letöbb. Ne hagyjuk magunkat eltántorítani, mert „nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének”. (Jakab 5:16)
A sáskákról egyébként az idők jelein kívül az is eszembe jutott, hogy Keresztelő János pusztai étrendjénekMáté 3:4 szerves részét képezték, szóval Isten a sáskákat is képes a javunkra fordítani. Nyilván a sok millió éhező között kevés a Keresztelő János, akiről Jézus azt mondta, hogy „nem támadt asszonytól születettek között nagyobb”, de azt is mondta, hogy „aki a legkisebb a mennyek országában, nagyobb nála”.Máté 11:11 A lényeg tehát, hogy a mennyek országának polgárai legyünk és ha országunk tagjai vírusok vagy sáskák nyomán gyarapodnak, ám legyen.
http://idokjelei.hu/2020/06/virusok-saskak-es-isten-orszaga/
Jézus Szent szíve
Az Úrnap nyolcadát követő péntek, az egyházi év utolsó változó ünnepe. A Szent Szív a vallásos lélek számára Jézusnak az emberért való önfeláldozó, megváltó szeretetét állítja oda követelményül.
A kultuszt Alacocque Szent Margit látomásai szentesítették: a megjelenő Jézus különösen az emberi hálátlanságot fájlalta, és a Szív tisztelőinek az engesztelést, a hónap első péntekjén való gyónást, áldozást kötötte lelkükre. Margit mindjárt a Szent Szív különös oltalmába ajánlotta magát. Ezt a felajánlást később egészen napjainkig jámbor egyének és közösségek, városok és nemzetek követik. Maga XI. Pius az Egyházat is a Szív oltalmába ajánlotta.
A jakobinus szörnyeteg és Trianon
Mottó: „Ami sok, az sok: ma éppen harmadik esetét tudtuk meg Apponyi Albert gallofóbiájának. Apponyi reszket attól, hogy magyar fiúk Franciaországba jöjjenek és itt tanuljanak. Két fiatal, talentumos piktor állítja, hogy a magyar kultuszminiszter valósággal tajtékzott a dühtől, amikor ők stipendiumot mertek kérni párizsi tanulmányútra. A harmadik eset egy fiatal írókritikusé, akit még a festőknél is dühösebben utasított vissza: »Védeni kell a magyar társadalmat az ellen a nyavalya ellen, amely Franciaországban pusztít. Inkább azoknak adok stipendiumot, akik megígérik, hogy nem mennek Franciaországba.« Így gondolkozik Magyarország jelenlegi kultuszminisztere - írta elítélöen 1907-ben Ady Endre a józan ítélöképességgel megáldott öreg Apponyi grófról. Hogy mekkorát tévedett Ady, már nem volt alkalma meglátni. Talán jobb is... Egy évvel a trianoni diktátum aláírása elött szifiliszben elhunyt.
Nem óhajtok ezzel az írással a feudális régi rend védelmére kelni, mely éppúgy elnyomó és emberellenes volt, mint az azt követö, magát álságosan "demokratikusnak", "humanistának" és "liberálisnak" tituláló "újfajta" világrend, melynek szabadkömüves-jakobinus francia komponense kulcsszerepet játszott a régi történelmi Magyarország felszámolásában, s rejtett hatása a történésekre a szabadkömüves hálózatokon keresztül tulajdonképpen mindmáig érezhetö régiónkban.
Az írás célja lerántani a leplet a francia szabadkömüves "rejtett kéz" több évszázados áldatlan tevékenységéröl Magyarország és régiónk ellen.
Az egész pár évszázaddal ezelött kezdödött, amikoris a sátán és bukott angyalai elérkezettnek látták az idöt a "globális világcsászárságuk" kiépítésére a Föld nevezetü bolygón, hogy totális leuraltság alá csalják illetve kényszerítsék ennek a bolygónak a lakóit.
Ehhez két dologra volt szükség:
1. Elkezdeni technológiailag felfejleszti az akkori feudális társadalmakat, mely az iparosodással a 18.-19. századokban el is kezdödött, s jelen korunkban van kicsúcsosodóban az emberiség totális megfigyelésére/elmeirányítására/befolyásolására alkalmas technológiák sikeres bevezetésével, legyen az mobiltelefonok, HAARP, internet vagy épp a rádió és televízióadások (tömeges agymosásra, megvezetésre vannak használva).
2. Felszámolni a régi feudális rendet, s áttranszformálni a társadalmi és szociális rendszert a "Cion bölcseinek jegyzökönyveiben" is részletesen megfogalmazott és leírt "újfajtára".
Minden(ki) aki-ami ennek a folyamatnak picit is ellenállt az elmúlt két-három évszázadban, nagyon rosszul végezte. A francia nemesség a guillotinon, az orosz nemesség és cári család kivégzöosztagok elött, a magyar nemesség és a történelmi Magyarország a történelem szemétdombján, a katolikus egyház pedig a második vatikáni zsinat (1962) óta totális belsö szabadkömüves beszivárgás alatt áll, nyíltan egyelöre nem merték felszámolni, de mintegy végsö nyitányként, az elkövetkezendö években ez is várható lesz, utat nyitva ezzel a bibliai "hamis próféta" és az új, hamis "nemzetközi egyház" megjelenésének, melynek feje lesz a (sátánista-kabbalista) zsidók "új pátriárkája" is cion szabadkömüves jegyzökönyvei szerint.
Az "újfajta" világrend ellenségeinek felszámolásában az elmúlt két évszázadban mindigis kiemelkedö szerepe volt Franciaországnak és a francia szabadkömüvességnek. A franciák voltak a 18.-19. századok fordulójának a "Hitlerei", létezik itt egyfajta Hitler-Napóleon párhuzam.
A jakobinus-szabadkömüves hatalom odahaza szimplán letömeggyilkoltatta a francia nemességet. Napóleon késöbb sikertelenül próbálta megszállni és felszámolni a 19. század elején a feudális cári Oroszországot, a feudális Osztrák-Magyar Monarchiát és a régi rend ideológiai föoszlopának számító Katolikus Egyházat:
VI. Piusz_pápa
https://hu.wikipedia.org/wiki/VI._Piusz_pápa
"1798-ban Bonaparte Napóleon tábornok utasítására a franciák elfogták és a franciaországi Valence-be hurcolták. Itt halt meg fogságban, 1799. augusztus 29-én."
VII. Piusz_pápa
https://hu.wikipedia.org/wiki/VII._Piusz_pápa
A lipcsei csatavesztés után, 1814. január 23-án Napóleon szabadon bocsátotta a pápát, aki a nép örömujjongása közt vonult be Rómába
A napóleoni háborúkat követö 1814-15-ös bécsi kongresszus volt az elsö kísérlet egyfajta "globális ENSZ" felállítására, melyet az orosz cár megakadályozott, lásd a Napóleontól Jelcinig c. írást.
Ezzel a veszedelmes és vérszomjas, globalizáló hatalommal húzott ujjat a magyar nemesség Martinovics Ignác és jakobinista társainak vérmezei kivégzésével 1795-ben, s pecsételte meg ezzel a saját és a történelmi Magyarország sorsát egyaránt.
Ebben az idöben születhetett meg a döntés valahol Franciaországban, egy Nagy Oriens szabadkömüves páholyban, hogy a magyar nemességnek és Magyarországnak egyszerüen vesznie kell! Kegyelem nincs!
A régi történelmi Magyarország achillesi sarka a nemzetiségei voltak. Egyáltalán nem véletlenül a 19. század elejétöl kezdve jelentek meg a francia szabadkömüvesség által támogatott szlovák, szerb és román radikális nacionalista mozgalmak, s indultak be ezek függetlenségi törekvései.
A szlovákoknál például egy pszichotikus-homoszexuális alak, Ludovít Stúr vezetése alatt, akinek nagyhirtelen problémája támadt a magyar nyelv oktatásával a Felvidék szlovákok lakta területein, de érdekes módon semmi baja se volt az osztrákokkal és a német nyelv oktatásával a szlovákok lakta területeken. Stúr függetlenségi harcott hirdetett Magyaország ellen, s 1848-ban, amikor Magyarország szabadulni próbált a Habsburg hatalom alól, hátbatámadta Magyarországot, fegyveres felkelést hirdetett a magyarok ellen - bécsi székhellyel!
Az 1848-as forradalmak után indult meg a szlovák nacionalista mozgalmak elnyomása a Felvidéken, melyért aztán az elsö világháború után, a csehekkel karöltve, hatalmas bosszút is álltak.
A francia szabadkömüves "rejtett kéz" munkálkodása Magyarország ellen még agresszívabb formában figyelhetö meg a 20. század elején.
A Csehszlovák Nemzeti Tanács 1916-ban Párizsban alakult meg (Stefánik, valamint a magyarokat késöbb 1946-ban kitelepítö Eduard Benes és társai).
Franciaország ajánlott fel magyar területeket Romániának is cserébe azért, ha utóbbi belép az elsö világháborúba az Antant oldalán. S ezt a szavát be is tartotta, Erdély azóta is a románoké.
S legkevésbé volt az se véletlen, hogy a trianoni békeszerzödést aztán egy Párizs melletti kastélyban írták alá.
A franciák bátorították fel 1919-ben a román és csehszlovák hadsereget is, hogy azok támadják meg a legyengült Magyarországot, foglalják el Budapestet, s a francia szabadkömüvesség rég megfogalmazott célkitüzései szerint Magyarország végre szünjön meg létezni! Nem sok hiányzott, hogy ez sikerült is nekik! Ha nincs Horthy Miklós, és hirtelen összeállított szedett-vedett hadserege, Magyarország ma már nincs. A csehek visszaverésében Kun Béla vörös brigádosai játszottak jelentös szerepet.
Az se volt véletlen, hogy Horthy Miklós csak azután tudta visszaszerezni az elcsatolt területeket, miután a náci Németország "kiütötte" Franciaországot, késöbb meg is szállta azt, amivel automatikusan kiütötte a lovat Csehszlovákia alól is. Horthy ezután probléma nélkül meg tudott egyezni a szlovák náci Tiso rezsimmel, amely nem volt magyarellenes. A francia szál elvarrása után rendezödni tudtak a szlovák-magyar kapcsolatok.
A "francia kapcsolat", a francia rejtett szabadkömüves kéz munkálkodása a szlovák politikai körökben egyébként továbbra se szünt meg teljesen létezni. Egyes szlovák nacionalista körök területfoglaló étvágya mintha kielégíthetetlen lenne.
2019.május 12: szlovák nacionalista körök az esztergomi bazilikával szemben, a Duna szlovák oldalán felállították a Magyarországot 1848-ban fegyveresen megtámadó Ludovít Stúr mellszobrát:
A szobor a folyóparton található, és magyar belterületek felé néz, szimbolizálva azon rejtett szándékukat, hogy a 21. században se tettek le még további magyar területek megszerzéséröl. Ne feledjük, hogy 1919-ben a szándékuk Budapest Csehszlovákiához csatolása volt, s hogy ezen tervük akkor nem sikerült, továbbra is kudarcként élik meg! A csehszlovák hadsereg 1919. április 27-én indított támadást a Magyar Tanácsköztársaág ellen, a Stúr szobrot száz évvel késöbb, 2019. május 12.-én állították fel a Duna parton. Még a 19. században ültették beléjük a francia Nagy Orienshez kötödö szabadkömüves fömukijaik azt a faji delúziót, miszerint a jelenkori Magyarország lakosságának több mint 90 százalékát "genetikai szlávok" teszik ki, ezáltal formálják maguknak a jogot magyar területek megszerzésére.
A szobor felállítását az elözö szlovák miniszterelnök, Peter Pellegrini hivatala finanszírozta. A szobor felállításán a Duna parton részt vett a szenilis "ujó"(bácsi), Szlovákia korábbi (2004-2014) köztársasági elnöke, Ivan Gasparovics is.
Gasparovicsot 2013-ban a legmagasabb francia kitüntetéssel, a Becsületrenddel jutalmazta a francia állam!
Az esztergomi bazilikát "szemezgetö" Ludovít Stúr szobrának felavatási ünnepsége, melyet a szlovák nacionalista szabadkömüves szervezet, a Matica slovenska szervezett:
https://snn.sk/news/na-ostrihomsku-baziliku-uz-hladi-ludovit-stur/
