Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

2018. november 8-12. közötti figyelmeztetések

2018. november 12. - Andre Lowoa

A munka (al)világa: A német munkáltatók sem kímélik a nőket

Egy nemrég hazatért barátunk, aki Németországban, egy készételeket gyártó cégnél dolgozott, elég brutális munkakörülményekről számolt be nekünk.

Merkel nagy “demokráciájában” szabadon használhatják ki a nőket a munkáltatók, olyan munkát adva nekik, mely hosszú, (vagy nem is olyan hosszú), távon tönkre teszi egészségüket.

Barátunknak, aki 35 éves hölgy, egy robotokkal is felszerelt futószalag elején kellett 50 kilós húsos ládákat emelgetni, s borítani a szalagra egész nap.

Maga a láda majd olyan súlyú volt, mint ő, aki 70 kilogramm és senki nem akadt, aki a munka közben segített volna neki. Csak a még gyorsabb ütemű pakolásra ösztönözték a munkavezetők.

Kolléganői, kik már régebben csinálták ezt a fajta munkát, tele voltak sérülésekkel, gerinc, ízületi, és alhasi fájdalmakkal küszködtek. Barátnőnk nem akarta megvárni, míg ő is idejut, s bármilyen jól keresett, inkább hazajött.

Ám itthon sem különb a helyzet, sőt még rosszabb. Ugyanilyen rossz munkakörülmények, de jóval kevesebb pénzért.

Azon felül, hogy a nőket megalázza ez a fajta bánásmód, sokukat hosszú távon meg is nyomorít, s kétségessé válik, hogy tudnak-e később szülni, vagy nem. A női test nem arra való, hogy hatalmas súlyokat emeljen, nehéz munkát végezzen. Ezt a férfiaknak kell(ene) elvégezniük.

A nő életet ad, gondoskodik, erre teremtette őt az Isten. A nőket nemcsak tisztelni, de védeni is kell, ám úgy látszik, hogy erre ez a fajta profitorientált gazdasági berendezkedés, ami jelenleg ma Magyarországon is van, – nem alkalmas. Nőkkel végeztetnek nehéz fizikai munkát, hogy ne kelljen annyit fizetniük, mint a férfiaknak.

Az “átkos” Kádár rendszerben volt egy törvény is, mely nem engedte, hogy a nők nehéz fizikai munkát végezzenek, például; hogy 20 kilónál többet emeljenek.

Manapság családanyákat kényszerítenek 10-12 órás műszakokra, fiatal lányok emelik meg magukat, szakadnak meg, mennek tönkre még 40 éves koruk előtt.

És a statisztika nem tudja megmagyarázni, hogy miért születik kevesebb gyerek, mert a vetéléseket, az egészségügyi abortuszokat nem számolja. – Nos, ez az egyik indok.

Alázza, nyomorítja a magyar nőket a munkáltatók egy nagy része és ezt teljesen törvényesen is teszik, – a “Családok évében.”

Ez ügyben keresni fogjuk a magyarországi munkáltatókat is, konkrét kérdésekkel, melyek a nőkre, a munkakörülményeikre, helyzetükre vonatkoznak.

Ha valakinek közlendője van, vagy bármilyen tapasztalatot, akar megosztani velünk a nőkkel való bánásmódról, – ezen a címen írhat nekünk: szabad.riport@gmail.com

Szlobodka Zoli / Szabad Riport, Népgazdaság

Szent Márton napja

Szent Márton 316-317-ben Pannóniában született, a mai Szombathely területén egy római katonatiszt fiaként. Ő maga is katona lett. Egy napon - a legenda szerint - kettévágta a köpenyét, hogy felét egy fázó koldusnak adhassa. A következő éjszaka megjelent előtte Krisztus, a fél köpenyben ő mutatkozott meg koldusként. Szent Márton erre kilépett a hadseregből, megkeresztelkedett és téríteni kezdett. 371-372-ben Tours polgárai püspökké választották. Egyik vidéki egyházkerületében, Candes-ben a 397-es évben megbetegedett és ott halt meg. Halálának napját a hagyomány november 8-ára, a temetését november 11-re teszi. Tours-i sírja híres zarándokhely lett.
Szent Márton személyét már a korai középkorban is a jószágok patrónusaként tisztelték. Ezen a napon tömött libát vágtak, mondván: "Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik." A liba csontjából az időjárásra következtettek. Ha fehér és hosszú volt a mellcsontja, akkor havas telet vártak, ha rövid és barna, akkor sárost. Az aznapi időből is jósoltak: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél lesz, ha barnán kemény tél várható."
Márton napja a gazdasági év zárása, az elszámolás időpontja. Ekkor jártak le a munkaszerződések is. Ilyenkor kaptak a pásztorok, kanászok, kondások éves járandóságot, ünnepélyesen bírót választottak maguk közül az új évre. Megkapták a járandóságukat is, a "Mártongarast", a bocskorpénzt, meg a természetbeni juttatásokat, hogy megteljen télre a kamrájuk. A mesterek vacsorát adtak a legényeiknek, a fő fogás a "likprádlinak" nevezett libapecsenye volt. Mivel a boltokban ezen a napon gyújtottak először gyertyát, az ínycsiklandozó sültet "gyertyapecsenyének" is mondták. A szőlősgazdák ekkor kóstoltatták meg egymással a kiforrt termést, és az új bornak, miként emlegették: Márton volt a bírálója.
A Szent Márton lúdja elnevezés egy régi római étkezési szokásból ered. Ugyanis ezen a napon általában libát ettek annak az emlékére, hogy ludak mentették meg hangjukkal a római Capitoliumot a gallusok támadásától. Innen a ludak megtisztelő "avis Martis" neve, melyből könnyen vált "avis Martini". Régen, ha az asszony csalta a férjét úgy mondták, hogy: "Lúdnyom nem láccik meg a jégen..."


November 11. Márton napja
Szent Márton 316-ban született Pannóniában. A középkor egyik legnépszerűbb szentje, kultusza hazánkban is virágzott: emlékét helynevek is őrzik. A XIV. századi krónikákban a tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben ehessen, ihassanak. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor vágták le a tömött libát, mert úgy tartották: "Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik."


Márton napja

Régen Márton a gazdasági év fontos őszi zárónapja volt. Baranyában pl. akkor hajtották be a gulyát telelőre.

Márton gonoszjárónap, időjós negyvenes nap, rámutató- és tiltónap. „Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton borongós tél” – mondja a rigmus. Márton-napi esőre fagy, szárazság következik.

Baranyában azt tartják, hogy márciusban olyan lesz az idő, mint a Márton-napi. Mivel ez a nap többnyire ködös, esetleg havas, a baranyaiak azt mondják: „Eljött Márton szürke lovon.” „Márton fehér lován nyargal.” A bánátiak szerint 40 napig olyan idő lesz, mint e napon, viszont a tél időjárása a maiak ellentéte lesz.

Baranyában a szép, napos Márton-napot és az előtte vagy utána következő napokat Márton nyarának emlegetik, amely hideg telet jelent.

Márton madara, a holló eddig a hideg erdőben lakozott, most előkerült, mindenfele látni.

Márton lúdját is emlegetik, hisz ez a lúd hizlalásának ideje. A lúdhoz több hiedelem fűződik. Pl. időjóslás: „Ha Márton napján a lúd jégre áll, karácsonykor sárba jár.” A Muravidéken, Szlavóniában mesélték: „Ha Márton lúdját megölték, megsütötték, akkor levették a melle csontjáról a húst. Az első része a csontnak a nyakánál a karácsonyig tartó időt jelzi, az utolsó része a karácsony utáni időt. A mellcsont fehérje havat és esőt jósol, a vörösesbarna színű csont pedig nagy hideget.”

Egyébként ludat illik enni ezen a napon, mert aki Márton napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Az újbort is megkóstolják a lúdpecsenyéhez, mert „A bornak Márton a bírája”, megforrt az újbor, elválik, hogy milyen.

Baranya és Muravidék lakói szerint nem szabad mosni, teregetni, libatojást elültetni Mártonkor, mert odasiet „a dög”, és elpusztul a jószág, majd a jószág bőrét terítik ki, a libatojásból pedig kétfejű kisliba kel ki.


Sepsén megverik egy hosszú póznával a diófa ágait, hogy jövőre többet teremjen.

A kínai államelnök beszédet mondott az első Kínai Nemzetközi Importexpó megnyitóján

Xi Jinping kínai államelnök november 5-én Sanghajban részt vett az első Kínai Nemzetközi Importexpó megnyitóján, amelyen „Az innovációs, befogadó és nyitott nemzetközi gazdaság közös építése” címmel beszédet is mondott.

A kínai államelnök szerint a Kínai Nemzetközi Import Expó megrendezése egy jelentős döntés Kína számára, egy új fordulópontot és magas rangú nyitás előmozdítását jelent a világ felé, és egy fontos lépés is egyben, hogy Kína aktívan megnyitja a piacait a világ előtt. Mindez Kína állandó helyzetét is bemutatja arról, hogy Kína támogatja a többoldalú kereskedelmi rendszert és előmozdítja a szabad kereskedelmet is. Ezek együttvéve pedig Kína valódi cselekedetei arra vonatkozóan, hogy elősegítse egy nyitott világgazdaság építését és a gazdaság globalizációját.

Xi Jinping hangsúlyozta, hogy a gazdasági globalizáció biztosan fejlődik, a nyitás és együttműködések pedig fontos részei a nemzetközi kereskedelem fejlődésének. Xi Jinping kifejtette, hogy a világ országainak még bátrabban, még több együttműködést kell folytatniuk a nyitás területén, hogy közös fejlődést valósítsanak meg.

Xi Jinping kifejtette, hogy az elkövetkező 15 évben Kína több mint 30 000 milliárd dollár értékű árucikket és 10 000 milliárd dollár értékű szolgáltatást fog vásárolni a világ országaiból. A jövőben Kína több importálási lehetőséget keres, könnyíti a piac szabályait, világszínvonalú befektetési feltételeket teremt, több kétoldalú és többoldalú együttműködést folytat, hogy a kínai piac még nyitottabb legyen.

Xi kijelentette, hogy a jövőben Kína csökkenti a vámokat, fejleszti a nemzetközi e-kereskedelmet, bővíti a pénzügyek és a szolgáltatóipar területén meglévő nyitást. Kína felgyorsítja a kínai–európai befektetési tárgyalási fordulókat és a kínai–japán–dél-koreai szabadkereskedelmi zóna építését is.

Kína a jövőben szilárdan és a törvényeknek megfelelően fogja büntetni a külföldi üzletemberek törvényes jogainak és érdekeinek megsértését, különösen a szellemi tulajdonokkal összefüggő szabálysértéseket, emelni fogja a szellemi tulajdonok minőségellenőrzésének hatékonyságát és bevezeti a büntető kárterítési rendszert. Ezzel párhuzamosan pedig jelentősen megemeli a törvény megszegése miatti fizetési kötelezettség mértékét. Ezeket a lépéseket Kína a nemzetközileg első rangú kereskedelmi környezet kialakítása érdekében teszi – jelentette be Xi Jinping

Xi Jinping szerint Kína gazdasági fejlődésének egészséges és stabil alapja nem változik, a jó minőségű fejlődést támogató termelési tényezők nem változnak, a hosszú távú stabil trend nem változik, egyre fokozódik az ország makrogazdaságának kontrollképessége, és az átfogóan elmélyülő reformok folyamatosan hoznak létre fejlesztési energiát. A kínai államelnök szerint a kínai gazdaság óriási tenger, nem egy kis tavacska, a viharos zivatar nem fogja elpusztítani a tengert, ezért a kínai gazdaság biztosan gyorsan átállhat a jó minőségű fejlődés vágányára.

Xi Jinping államelnök kifejtette, a kínai kormány úgy döntött, hogy a Sanghaji Szabadkereskedelmi Tesztzónát kibővítik, hogy több legyen a befektetés, és több tapasztalatot szerezzen Sanghaj a szabadkereskedelmi zóna építésének területén, és később Kína több városa is tanulhasson Sanghajtól. Az ország támogatást nyújt Sanghajnak, hogy felépítse a Sanghaji Nemzetközi Kereskedelmi Központot és a Technológiai Innovációs Központot. Kína több támogatást nyújt a Jangce folyó deltarégiójának gazdasági fejlődéséhez, és ez kínai állami szintű gazdasági stratégia is, amely majd párhuzamosan fejlődik az Övezet és Út kezdeményezéssel, a Peking–Tianjin–Hebei régió fejlesztési programjával, a Jangce folyó gazdasági övezet programmal és a Guangdong–Hongkong–Makaó öbölrégió gazdasági programmal.

China Radio International (CRI) – Szabad Riport / Arató Péter

Szent Hubertus

Az erdészek, vadászok, lövészcéhek védőszentjének napja, ismét az élet örömeire fordította az élők figyelmét, melyet nagy eszem-iszommal ünnepeltek a vadászok.
Szent HubertHubert (727) a legenda szerint hercegi család elkényeztetett sarjadéka volt, aki teljesen a világi örömöknek élt. Egyszer nagypénteken is kiment vadászni: hirtelen egy szarvas tűnt föl előtte, amely agancsai között keresztet viselt. A látomás annyira megrendítette, hogy életét megváltoztatta. Annyi kétségtelen, hogy Lüttich első püspöke volt. Szentelését - ismét a legenda szerint - maga a pápa végezte. Amikor a püspöki öltözetet átadta neki, a stóla hiányzott. Erre egy mennyei angyal jelent meg, és stólát nyújtott át neki, amelyet ereklye gyanánt őriznek, és máig azokra teszik, akiket veszett kutya harapott meg.

Halottak napja

Halottak napját 998 óta tartják november 2-án. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal "jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat". A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt. Az ezredvégi világvége várás elmúltával azonban az ünnep megmaradt, egyre inkább elterjedt, és a 14. századtól Róma is átvette.
Bár a Mindenszentek napja néhány száz évvel korábbi, mégis mint a halottak napjának vigíliája ment át a gyakorlatba. Halottak napjaE két napon nem csak az egyház, de az egész társadalom is a halottjairól emlékezik meg. A temetőket kitisztítják, a sírokat feldíszítik, és mindenszentek estéjén gyertyákat égetnek a sírokon, vagy otthon, a lakásban. Számos templomban rekviemmel emlékeznek a halottakra.
A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért néhány vidéken a halott családtagoknak is terítettek az asztalnál. A gyertyagyújtás is mágikus szokást idéz, arra szolgál, hogy a sírjukból e napon kiszabadult lelkek visszataláljanak a helyükre, és ne kísértsék az élőket. Régebben a falusi nép vígságos torral emlékezett az elhunytakra.
Sokfelé szokás volt, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra (a bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót s a sírokra helyeztek belőle, a maradékot pedig a koldusoknak adták). Székely népszokás szerint egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között. Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. A hagyományos paraszti közösségek egy részében "a halottak hetén" munkatilalom van: nem szabad földet művelni, mosni, meszelni, káposztát elsózni, hogy "ne zavarják a holtakat", s "mert a besózott káposzta meglágyul", és mert mindez bajt hozhat a ház népére. Ehelyett őröltek, kukoricát morzsoltak.
Egyes helyeken halottak napján - a holtak nyugalma érdekében - a gazdaemberek tartózkodtak a mezei munkától. Számos vidéken a halottak napjának hetében tilos volt a mosás, mer különben "vízben állnak a halottak". Gazdasági hagyományok is kötődnek e két naphoz. Az állatok sok helyütt ilyenkor szorultak be az istállóba. Néhány faluban a cselédek és pásztorok felfogadásának napja is ez a két nap. Az öregek a Mindenszentek napján levágott cserfaágból jósolták az időjárást: ha az ág belül száraz volt, kemény hidegekre, ha nedves volt, lucskos, enyhébb télre következtettek.



November 2.   Halottak napja

A Mindenszentek napja még azoknak az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. A IX. század óta kötelező ünnep. Városon és falun egyaránt a halottakra emlékezés ünnepe: a sírok rendbehozatala, feldíszítése, gyertyagyújtás a halottak tiszteletére. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra is megterítenek: kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra. Halottak napján, sot hetében mosási tilalom volt érvényben, mert a néphit szerint a hazajáró halott vízben állna. Ezen a napon tiltották a munkát, mert megzavarja a holtak nyugalmát.



Halottak napja

Székelykevén, halottak napjára virradó éjjel, ha valaki álmában eszik a halott családtaggal, hogy az ne váljon hazajáró lélekké, valamilyen ételt átvisznek a szomszédba.

Ez a nap is még a halottaké. Az élőknek tilos a munka. Szlavóniában semmiféle földmunkát nem szabad végezni, hogy ne háborgassák a halottakat. Ha véletlenül valaki mégis vetne, vagy más hasonló munkát végezne, keléses lesz. Doroszlón szintén nem végeztek földmunkát, a lovakat sem fogták be. Az ok: ne nyugtalanítsák a halottakat. Hasonló okból nem ajánlatos az asszonyoknak sem mosni. Ha megtennék, a család halottjai vízbe kerülnének.


Ha e napon esik az eső, a csantavériek szerint sok felnőtt halott lesz.

Szajánban ezen a napon liszttel, gabonával, főzelékkel, kaláccsal ajándékozták meg a koldusokat.

Mindenszentek napja

Mindenszentek ünnepén azokat a megdicsőült lelkeket ünneplik, akikről - mivel sokan vannak - név szerint nem emlékezik meg a naptár.
Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált. Az ünnepet még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett. A katolikus egyház az ünnepet tehát november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.
Mindenszentek napja a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje. Ez a nap 2000 óta újra munkaszüneti nap Magyarországon.


Mindszentek ~ Mindszentek napja

E nap estéjének halott-tiszteleti szokásai a római Feralia ősi halotti ünnepeiből nőttek ki. Mindenszentek napján Zentán a család minden tagja meggyújt egy-egy gyertyát. Akié a leghamarabb ég el, az hal meg elsőnek.

Mindenütt már délután megtisztítják és virágokkal díszítik a sírokat. Este vagy késő délután kivilágítják gyertyákkal, örökmécsekkel. A temető kapujában a mézesbábosok sátrainál válogatnak a gyerekek, valamint a szülők. Egy-egy huszár, menyecske, szív, tányér alakú bábu vagy egy-egy zacskó mézes mogyoró vagy egy-egy nyakba akasztható füzér cserél gazdát. A gyertyaöntőknél rövidebb, hosszabb gyertyákban, mécsekben válogatnak. A gesztenyesütőknél füst gomolyog, a sülő gesztenye kesernyés illata tölti be a levegőt. Mindez együtt kissé vásári hangulatot kelt a sírok tövében.

Különös hangulata, illata van ennek a késő őszi napnak. Az ismerősök, a ritkán látott rokonok adnak találkozót egymásnak a temető kapujában, a síroknál. Megtárgyalják az elmúlt év eseményeit. Most mindenki ráér. Erre a napra már el kellett végezni a vetést, de dologtiltó nap is mindenszentek. A férfiak sem dolgoznak, az asszonyok is tartózkodnak a nagyobb munkáktól, főleg a mosástól, mert ha mosnak, a halottaik vízben lesznek.

Egyes helyeken élelmet is tesznek a sírra. Topolyán pl. az erre a napra készített sima kelt kalácsból vendégelik meg halottjaikat. A koldusokról sem feledkeznek meg, megajándékozzák őket zsírral, liszttel, kaláccsal. Minden házban készült sima vagy mákkal megszórt kelt fonott kalács.

Doroszlón ünnep volt mindenszentek. Templomba mentek, ünnepi ebédet főztek, kalácsot sütöttek. Virágot vittek a temetőbe, este gyertyát gyújtottak a sírokon. Még éjjel is kint tartózkodtak a temetőben. Azt tartották ugyanis, amikor harangoznak, kint kell lenni a közeli hozzátartozók sírjánál, mert a harangszó alatt találkozhatnak halottjaikkal.

A pásztorok azt mondják, hogy ezek a napok, mindenszentek meg halottak napja hozzák meg az esős őszi időket, amitől egyaránt fél a pásztor is meg a juh is. A birka ugyanis olyan állat, amely szeretne mindig szép időben, jó mezőben járni, de esőt sohase lásson. Ha már egy kicsit megveri az eső, akkor úgy megszakadozik a gyapja, hogy egy budlibicskával át lehet szúrni.

Időjárásra mutató nap, mégpedig a tél időjárására. Régen úgy jósolták meg az időjárást, hogy levágtak egy cserfáról egy ágat, ha belül száraznak találták, akkor azt mondták, kemény tél fenyeget. Ha nedves volt belül az ág, akkor nedves telet lehetett várni. „A nap nedvessége lágy telet jósol, ha tiszta a nap, akkor erős, havas lesz a tél.”
A nap képe Magyarországon nincs Halloween hanem Mindenszentek és Halottak napja Csendes emlékezés eltávozott szeretteinkre Fotó Tarr Dániel

A nap képe: Magyarországon nincs Halloween hanem, – Mindenszentek és Halottak napja. – Csendes emlékezés eltávozott szeretteinkre. – Fotó: Tarr Dániel / Fb

Október - Mindszent(ek) hava Őszhó - Magvető hava - Halak (Begyűjtés) hava

Hónapunk neve a latin October, "Nyolcadik" hónapnévből ered, mivelhogy a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja. A latin szó a görögből eredt, ahol az "octo" az "ogkosz" tőre megy vissza: ez pedig "halott kampó"-t jelent - a jobb kéz középső ujja csakugyan ilyen kampóhoz hasonlatos. Egyedül Domitianus császár tett kísérletet a név megváltoztatására, amennyiben önmagáról neveztette el. Rossz császár volt, a "domiciánus" hónapnév nem kellett senkinek.

Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. A földműves, a halász, a hajós és a katona a márciustól októberig tartó nyárias időszakban volt aktív. Márciusban tolta vízre a hajóját, vette elő a szerszámait, fényesítette ki a fegyvereit, és októberben vontatta partra, rakta el őket, illetve olajozta meg az utóbbiakat, hogy a téli nedvességtől be ne rozsdásodjanak.

Népi megfigyelések:
- ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz
- az októberi zivatar szeszélyes telet jelent
- sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél
- ha meleg október hónapja, hideg lesz a február
- ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz

Jeles napok októberben:
Ferenc napja (október 04.)
Dénes napja (október 09.)
Szent Teréz napja (október 15.)
Gál napja (október 16.)
Szent Vendel napja (október 20.)
Orsolya napja (október 21.)
Dömötör napja (október 26.)
Simon, Júdás (október 28.)

Rudan Mária: Skorpió zodiákusOktóber 23-án, a mind korábbi sötétedés miatt, az "Októberi Jánosok" jelezték faluhelyen a konyhából a szobába való beköltözés idejét, az immár állandó esti szobavilágítás kezdetét, akármilyen drága volt is a "petró". A meteorológusok Őszhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Magvető havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Halak (Begyűjtés) hava elnevezést használták októberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Mindszent(ek) hava. A Nap a Skorpió jegyébe lép.

Népi mondóka
Leodegár, hogyha lombhullató,
Örülj! a jövő év páratlan jó.
Orsolyakor takarítsd be
káposztádat.
Simon, Juda hóval tömi tele szádat.
Ha megdurvul a nyúl szőre,
siess fáért az erdőbe.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Langy időt várhatni, ha a fák ősszel másodszor virágozni kezdenek, ha Szent Mihály körül gubacsok üresek vagy vizenyősek, ha a madarak ősszel soványak, ha Szent Mihály körül sok eső esik s a szelek délről vagy nyugatról fújnak.