Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

2019. március 09. - Andre Lowoa

Március 9. – Franciska napja

Franciska napja időjósló nap. Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.

A déli sarkvidék vizeiben rejlik a nagy klímarejtély megoldása svájci kutatók szerint.

Egymillió évvel ezelőtt a jégkorszakok viszonylag hirtelen hidegebbekké, hosszabbakká váltak és hosszabb időközönként jelentkeztek. Ennek oka a klímakutatás egyik nagy rejtélye, és most a svájci kutatók azt mondják, közelebb kerültek a megoldáshoz.

Egymillió évvel ezelőtt legyengült az üvegházhatás

A jégkorszakok a Föld történelmének elmúlt 2,6 millió évében bizonyos rendszerességgel, a Föld Nap körüli keringésével összefüggésben jelentkeztek. Mintegy egymillió évvel ezelőtt azonban ezek az időközök meghosszabbodtak 41-100 ezer évvel, maguk a jégkorszakok is hosszabbá és intenzívebbé váltak.

A szakértők a jelenséget közép-pleisztocén kori fordulatnak nevezik. Hogy mi váltotta ki ezt a fordulatot, a klímatörténelem egyik nagy rejtélye, mert a bolygó körpályájának esetleges változása nem állhat a hátterében.

A Samuel Jaccard, a Berni Egyetem kutatója által vezetett szakértői csoport a svájci nemzeti kutatási alap (SNF) támogatásával végzett kutatásukkal egy lépéssel közelebb kerültek a megoldáshoz.

Elméletük szerint döntő szerepet játszott az, hogy lelassult a dél-sarkvidéki vízterületek mély és felszíni rétegeinek cirkulálása – közölte az SNF. Ennek hatására kevesebb szén-dioxid került a mélyebb rétegekből a légkörbe, aminek következtében legyengült az üvegházhatás és intenzívebbé váltak a jégkorszakok. Globális lehűlés következett – mondta Jaccard.

A tudósok eredményeikről a Science című szaklapban számoltak be.

Összeesett a klímarendszer dinamikája

Kutatásuk során egy 169 méter mély furatból gyűjtött tengeri üledéket elemeztek. A mintákat az 1990-es években gyűjtötték, Dél-Afrika partjaitól 2500 kilométerre, 2,8 kilométeres mélységben. A különböző rétegekben lévő mikroszkopikus egysejtűek kémiai összetétele alapján rekonstruálták a körülménynek változásait az elmúlt 1,5 millió évben.

A figyelem középpontjában a felszíni és a mély réteg hőmérsékletének és sótartalmának különbözőségei álltak. Ezek a különbségek határozták meg mások mellett a különböző tengeri rétegek keveredésének intenzitását.

Az óceánok 60-szor több szenet tartalmaznak, mint a légkör. „A vízrétegek cserélődésének fontos szerepe van, mert ennek révén kerül a mélyebb rétegek oldott szén-dioxidja a légkörbe és járul hozzá az üvegházhatáshoz” – mondta Jaccard.

A klímarendszer dinamikája nagyon összetett – hangsúlyozzák a tudósok. Jelenleg a felerősödött nyugati szelek serkentik a tengervíz rétegeinek cserélődését a déli vizekben és serkentik az óceánok szén-dioxidjának leadását az atmoszférába.

Ennek a folyamatnak ellene hathat, hogy a klímaváltozással növekszik a csapadék és felerősödik a gleccserek olvadása ebben a régióban. E felszíni édesvíz miatt csökken a sótartalom, ami ismét fékezi a cirkulációt.

„Jelenleg nem lehet megjósolni, mi fog történni” – mondta Jaccard.

Forrás: MTI

Március 7. – Tamás napja

E nap egy a „közönséges” napok közül. Semmiféle különösebb szokás, cselekmény nem kapcsolódik hozzá. Mindenki teszi az időhöz alkalmazkodó és szükséges dolgát. Csak egy-két szólás maradt fenn Tamással kapcsolatban: „Tamás, aki jobb ember, mint három mási!” Vagyis jobb, mint szeptember, november, december, azaz a három -ember nevű hónap időjárása. „Ami másé, nem Tamásé.” Ez azt jelenti: „Ami tiéd, vedd el, a másét kerüld el.”

Hamvazószerda


Ez a nap a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első napja, megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról. A VII. századtól vált szokássá a bűnbánati felkészülés.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára, annak bizonyságára, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje, illetve egészségmegőrző szerepet tulajdonítottak neki. Ezen a napon elsikálták a zsíros edényeket, mert zsírt a következő 40 napban nem ettek.
Hamvazószerdát másként böjtfogószerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik.
Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de a lakodalom is. Általános volt az a szokás is, hogy a lányok ilyentájt fekete vagy sötétebb, dísztelenebb, egyszerűbb ruhákat hordtak. A néphagyomány szerint ilyenkor húst vagy zsírt, zsíros ételt enni tilos. Csak kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, illetve ezekből készült meleg ételeket ehettek. A paraszti étkezésben az év egyéb szakában szokatlan módon vajjal, növényi olajjal főztek. Volt ahol napjában csak egyszer ettek, máshol a tojás és a tejes ételek fogyasztását is tiltották. A szigor az évszázadok alatt fokozatosan enyhült, a XX. századra az vált általánossá a keresztények körében, hogy a hívők a nagyböjt időszakában is csak a pénteki böjtnapot tartják, ilyenkor növényi táplálékot vagy halat vesznek magukhoz. Gyakran került az asztalra cibereleves. Ennek az ételnek az alapja a búza vagy rozskorpa, melyet cserépedényben forró vízzel felöntve néhány napig erjesztenek, majd liszttel, tejföllel behabarják, és főznek még bele kölest vagy hajdinát, hogy laktatóbb legyen. Aszalt gyümölcsökből is főztek tejfölös savanyított levest, néhol ezt is ciberének nevezték. Igen kedveltek voltak a böjti időszakban a hüvelyesek, a borsó, a bab és a lencse.

Húshagyókedd

A húshagyókedd a nagyböjt előtti utolsó nap a farsangi mulatságok csúcspontja. Dalolni, táncolni azonban csak éjfélig szabad. Az ilyenkor tartott vigalmakban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender. Húshagyókedden tanácsos lemorzsolni a vetni való kukoricát és megmetszeni egy-egy tőkét a szőlő négy sarkán. Ma még mindenki jóllakhat farsangi fánkkal, kocsonyával.

Kázmér napja
Itt-ott még ma is él a hagyomány, hogy Kázmér napján – ha engedi az időjárás – a méhészek kiengedik kaptáraikból a szorgalmas kis munkásaikat, erőt gyűjteni. A régi babonás időkben ugyancsak ez a nap volt faluhelyen a patkányűzés dátuma. Kázmér hajnalán a gazdaasszony háromszor körülszaladta a házat, és mogyoróvesszővel ütögetvén a falat, riasztotta el a portán és környékén élősködő undok férgeket.
Március 4. – Kázmér napja
Kázmér napját vidékeinken patkányűző napként tartják számon.
Baranyában úgy vélekednek, hogy most kell tenni róla, hogy a patkányok kitakarodjanak az istállóból, esetleg a házból, ha már oda is befészkelték magukat.
A Muravidéken régen a patkányok kiűzése céljából a gazdasszony éjjel háromszor körülszaladta a házat, közben a kezében tartott egyéves mogyorófa vesszővel verte a ház falát. A „tétemény” csak akkor mutatkozott hatásosnak, ha éppen újholdkor történt. Ha minden szükséges feltétel megvolt a téteményhez, utána biztosan elmenekültek a patkányok. Hírük, nyomuk sem maradt.
A méhésztradíció megkívánja, hogy a hónap első szerdáján kiengedjék a méheket a kaptárból. A jószágtartók is kihajtják a jószágokat a legelőre, a szép zsenge fűre, ha még szokásban van a legeltetés, a legelőre hajtás.




Putyin üdvözölte az indiai Kalasnyikov-gyár megnyitását

Az orosz-indiai barátság és együttműködés újabb jelképének nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök az indiai Korvában megnyitott Kalasnyikov gyárat a vasárnapi felavató szertartás részvevői számára küldött üdvözlő táviratában.

Az üzemben a tervek szerint 750 ezer AK-203-as típusú gépkarabélyt fognak összeszerelni, fokozatosan száz százalékra emelve benne az Indiában előállított alkatrészek részarányát. Naredra Modi indiai kormányfő a TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint a honlapján közzétett üzenetében kiemelte, hogy a vegyesvállalatként üzemeltetett fegyvergyár ékes példája a Made in India kampány keretében történő együttműködésnek.
A Kalasnyikovokat gyártó, Indo-Russian Rifles Private Limited elnevezésű céget orosz részről a fegyver- és technológia-kivitelért felelős Roszoboronekszport és a Rosztyeh állami vállalat, valamit a Kalasnyikov csoport, indiai részről pedig a védelmi tárca alá tartozó Hadianyaggyár Tanács alapította.
Alekszandr Mihejev, a Roszoboronekszport vezérigazgatója az TASZSZ-nak kijelentette, hogy a gyár kapacitása lehetővé teszi az összes indiai erőszakszervezet személyi állományának Kalasnyikov gépkarabélyokkal való felszerelését. Mint mondta, a felek igény esetén megállapodhatnak a gyártás további bővítésében és korszerűsítésében.
Az orosz gépkarabélyok 200-as szériáját külföldön először az Egyesült Arab Emírségekben megrendezett IDEX 2019 fegyverkiállításon mutatták be. Külföldön elsőként Indiában kezdték meg gyártani őket.

MTI

Az emberi pusztításnak “köszönhetően” – 2020-ra kihalnak a fecskék Magyarországról

Az általános emberi pusztítással együtt a fecskék is kivesznek a környezetünkből: nem kizárt például, hogy jövőre akár teljesen eltűnhet a fecske Magyarországról. Ez nemcsak szomorú, de veszélyes is lesz.

Egyre többen vannak, akik leverik a fészkeket, mert zavarja őket az ürülék, vagy csak a csicsergés.

A fecske nemcsak meséinkben és a kultúra már produktumaiban fordul elő gyakran, de nem mellesleg az egyik leghasznosabb madár is, miután kizárólag repülő rovarokkal táplálkozik. Naponta akár 800 darab, szezononként több tonnányi rovart képes levadászni, közte az állatokat és az embert is kínzó-veszélyeztető rovarokat: szúnyogokat és más vészívókat, böglyöt, bagócsot, legyeket.

A fecskék száma az utóbbi bő évtizedben a felére csökkent, már az évi 150-200 ezret sem éri el; a molnárfecskék egyedszáma 65, a füsti fecskéké 44, a partifecskéké pedig 30%-kal zuhant – közölte nemrég a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A fogyás üteméből következik, hogy ha nem áll be fordulat, a fecskeállomány teljesen eltűnhet a Kárpát-medencéből 2020-ra.

Pedig ők jelenthetnek biológiai védelmet a rovarok által terjesztetett betegségekkel szemben is.

Minden egyes fecske, amíg Magyarországon van, minimum 1 kilogramm rovart eszik meg – mondta el Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület szóvivője, hozzátéve,

ha egy-két millió fecske hiányzik hazánkból, egy-két millió kilogramm rovar marad a nyakunkon.

A fecskék által fogyasztott rovarok közé tartozik szinte az összes mezőgazdasági kártevő, illetve azok a szúnyogfajok, köztük az újabb betelepülők, amelyek akár halálos betegséget is terjeszthetnek – fűzte hozzá, figyelmeztetve arra, hogy a fecskeállomány eltűnésével Magyarország természetes biológiai védekezési potenciálja csökken a klímaváltozás körülményei közepette.

A legfontosabb állománycsökkentő tényező a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítás, -pusztítás, illetve az agrárkemizálás.

„A második helyen áll a klímaváltozás, és Magyarországon teljesen megdöbbentő módon a harmadik helyen belép a lakosság fecskék iránti toleranciájának csökkenése” mondta Orbán Zoltán.

„A figyelmeztetéseink és a törvények ellenére évről évre egyre nagyobb mennyiségben verik le a fészkeket, szinte mindig a költési időszak közepén. Ekkor elpusztul a tojás, a fióka és gyakran a kotló madár is” – mondta a természetvédő, hozzátéve, hogy

a tömeges elkövetések hátterében szinte mindig az önkormányzatok állnak.

A fecskefészkeket általában azért verik le, mert azt mondják, hogy a fecskeürülék veszélyt jelent, ugyanakkor az semmivel nem jelent nagyobb veszélyt mint bármilyen más ürülék.

A fecskeürülék potyogása egy nagyon egyszerű eszközzel, a fészek alá felhelyezett, körülbelül kéttenyérnyi fém, fa vagy műanyag lappal, úgynevezett fecskepelenkával megakadályozható.

Elmondta, hogy sokszor csupán azért verik le a fészkeket, mert a madarak csicseregnek, ami zavarja az embereket.

Azzal nem számolnak, hogy ha eltűnnek a fecskék, akkor a rovarok ellen be kell vetni a kémiai idegmérgeket, amelyek minden rovart elpusztítanak, többek között a beporzó rovarokat is, és a vízbázison, a táplálékon keresztül az emberi szervezetbe is bejutnak és minket is megmérgeznek

– figyelmeztetett a természetvédő, aki szerint a fecskék védelmében a lakosság toleranciájának növelése mellett fontos lenne, hogy változtassanak a szúnyogirtás szabályain is, a jelenleg 4-5-6 százalékos biológiai szúnyogírást 100 százalékra kellene növelni.

„Próbáljunk meg együtt élni a fecskékkel!” – kérte a lakosságot Orbán Zoltán, emellett felhívta a figyelmet arra is, ha bárki azt tapasztalja, hogy a fecskefészkekben kárt tesznek, akkor okostelefonon rögzítse azt és jelezze az illetékes megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának.

MTI, Agrárágazat.hu, – Szabad Riport/Arató Péter

Elemző auditok:

Külső feed