Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

2019. február 09. - Andre Lowoa
Apollónia napja
Krisztus után a III. században élt Apollónia, a szép fiatal szűz, aki dacolva minden veszéllyel, hű maradt hitéhez, sőt, kisebb-nagyobb közösségekben hirdette az evangéliumot. Végül menekülni kényszerült a keresztényüldözők elől, akik Alexandriában elfogták, és Krisztus után 249-ben fogait kitörték, majd máglyahalálra vetették. Apollónia a néphitben a fogfájósok védőszentje. Emléknapján – február 9-én – a hozzá írt imádságos cédulák és az elmondott imák hatására a fájós fogakat meggyógyítja.

Fagyhalál: 101 áldozat

“Az elhunytak többsége fűtetlen lakásokban hűlt ki végzetesen…

101-re nőtt a fagyhalál áldozatainak száma – tudatta a Magyar Szociális Fórum szerdán.

Az emberéletben keletkezett veszteség 2018. szeptemberének hideg napjai és 2019. február 3. között következett be. A hajléktalantörvény október 15-i életbelépése óta 94-en fagytak meg.

Az elhunytak többsége fűtetlen lakásokban hűlt ki végzetesen, továbbá kórházba szállítás közben, és odaérkezés után, mert már nem tudtak rajta segíteni.

Összehasonlításul az MSZF megírta, hogy tavaly február 4-ig 114-en szenvedtek fagyhalált.

Az emberjogi szervezet megállapítása szerint hazánkban valamelyest csökkentek ugyan a kihűléses halálesetek, de a fagyhalál tömeges társadalmi jelenség maradt. Az idei veszteség fő oka az idős, beteg, magányos emberekkel való gondoskodás elhanyagolása, a menhelyeken uralkodó állapotok, melyek miatt sokan inkább a szabad ég alatt maradnak, és az évről-évre ismétlődő tömeges kilakoltatások, melyek a hajléktalanság legfőbb utánpótlását jelentik – jelezte az MSZF.+++

Kiadta: MSZF SZK +36 30 5927371

www.mszfszk.hu

Dorottya napja

Dorottya napja, február 6-a ismét csak a vigasságoké és az időjárásjóslásé. A népi regulák szerint: “Ha Dorottya még szorítja, Julianna tágítja” – vagyis a megfigyelések szerint a hideg még hidegebb lehet, de ugyanez történhet a meleggel is.
A Csíziók a Vízöntő jegyben született leányokról azt írja: “a mely leány a Vízöntő-jegy alatt születik, kevély, minden embert becsmérlő, sokat szóló, férjét gyakorta megcsúfolja, jól megtanított, eszes lesz, a lapoczkáján vagy orcáján jegy lesz…”
A Vízöntő jegyben “jó eret vágatni, orvosolni, vénekkel barátkozni, házasulni, jégen járni, madarászni, borotválkozni, adósságot behajtani és haszonra való dolgokat kezdeni”.
Február 6. – Dorottya napja
Ez is időjárásjósló-nap. Ilyenkor már némi enyhülés tapasztalható. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti.
Ha mégsem következne be enyhülés, hanem még tart a téli zimankó, akkor Julianna majd biztosan meghozza, ezért mondják: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.”

A Muravidéken az enyhülést Zsuzsannához kapcsolják: „Ha Dorottya szorítjo, Zsuzsanna megtágítjo.”

Ágota napja
Szent Ágota napján, február 5-én már a lassan csak-csak közelgő tavaszi munka előkészületeire összpontosult a gazdaember figyelme. Ennek első lépéseként igyekeztek rendet teremteni a portán, körülsöpörték a házat, az ólakat, hogy elűzzék a házi férgeket, a Szent Ágotához címzett imádságos cédulák pedig a tűz ellen nyújtottak védelmet. Az időjárással kapcsolatos hiedelem főleg a délvidéki magyaroknál terjedt el: “Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja” – mondták, és bíztak abban, hogy hamarosan megenyhül az idő.
Február 5. – Ágota napja
E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a háziférgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.
Az időjárást illetően ezt halljuk: „Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja.”

Eljött az új világ: fontos újítást engedélyezett az MNB

Január 1-jétől a bankok már nem csak távolról, hanem akár nem valós időben - például egy videóval vagy képpel - is azonosíthatják az ügyfeleiket. Ez azt jelenti, hogy akár egy rövid videó vagy fotó elkészítésével, néhány adat megadásával, valamint egy személyi okmány befényképezésével is bankszámlát nyithatunk anélkül, hogy be kellene térnünk egy bankfiókba.

A pénzmosásról és terrorizmusfinanszírozásról szóló, EU-s szabályok alapján implementált MNB-rendelet határozza meg, hogy a pénzintézetek miképpen kötelesek azonosítani az ügyfeleiket, és hogy milyen szintű azonosítással mi mindent tehetnek az ügyfelek. A bankoknak az ügyfelek azonosítására a korábbinál rugalmasabb, a kockázatarányosság elve alapján lépcsőzetesen egymásra épülő követelményrendszert alkottak meg.

A rendelet újdonsága, hogy lehetővé teszi a nem valós idejű ügyfélátvilágítást, ami azt jelenti, hogy olyan megoldásokat vezethetnek be a pénzintézetek, amellyel ügyintéző közvetlen segítsége nélkül, például egy fotó, vagy rövid videó, illetve a szükséges azonosító adatok beküldésével lehet megnyitni egy számlát. A Revolut számlák megnyitásához hasonló, pár perces azonosításról van szó, a gyakorlatban ez így néz ki:

  • Egy mobiltelefon vagy tablet segítségével, az instrukciókat követve lefotózzuk a személyi azonosító okmányt (személyi igazolványt vagy jogosítványt), majd magunkról készítünk egy rövid videót vagy fényképet.
  • További adatokat adunk meg, amelyekre a számlanyitáshoz szükség van (pl. anyja neve, születési dátum), majd az elkészített regisztrációs kérelmet beküldjük a bankba.
  • Az adatokat egyes megoldások automatikusan ki is töltik a lefotózott személyi vagy jogosítvány alapján, sőt, akár az aktivált e-személyi NFC chipjén tárolt adatokat is beolvastathatjuk.
  • A beküldés történhet akár banki nyitvatartási időn túl is, de a regisztráció csak akkor élesedik, amikor a szolgáltató oldalán egy ügyintéző jóváhagyja a kérelmet.
  • A regisztrációs folyamatot rögzíteni kell, visszakereshető módon kell tárolni a szolgáltatónak.
  • Ha valami nem stimmel a regisztrációval, a bank köteles két munkanapon belül ezt jelezni az ügyfélnek.



Az MNB megvizsgálja, hogy a szabályok alapján elkészített megoldást elfogadják-e, azt alkalmazhatják-e a bankok. Biró Gabriella, az MNB informatikai felügyeleti főosztályának vezetője lapunknak a rendelet megjelenése előtt készített interjúban azt is elárulta:

Amennyiben egy szereplő megoldása mégsem fér be az új keretek közé, lehetősége lesz az MNB Regulatory Sandbox (magyarul Innovációs Pénzügyi Tesztkörnyezet) keretében bemutatni a megoldást és egyeztetni az MNB-vel annak megfelelőségéről.



A kockázatarányosság elve szerint a nem valós idejű azonosítással korlátozott hozzáférésű számla nyitható, és ez a számla akkor válik teljeskörűen használhatóvá, ha az azonosítást valós idejű online megoldással vagy személyesen is aktiválják. A nem valós idejű ügyfélazonosítással nyitott számla egyes korlátai:

  • az ügyfél havi összesen háromszázezer forintot meg nem haladó készpénzfelvételt kivéve nem hajthat végre készpénzes ügyletet, vagy EU-n túli átutalást
  • nem hajthat végre tízmillió forintot elérő vagy meghaladó ügyletet.



Mire lehet még jó?


A nem valós idejű ügyfélazonosítás az új számlák megnyitásán túl még egy fontos területen lehet hasznos a bankoknak, ez pedig az alvó számlák tulajdonosainak újraazonosítása lesz. Idén június 27-e előtt ugyanis a bankok a legalább két éve nem használt számlák tulajdonosait kötelesek újraazonosítani, és amennyiben ez nem történik meg, addig a számlát nem használhatja a tulajdonosa.

A rendelet azt mondja,

A szolgáltató kizárólag az előzetesen már átvilágított meglévő ügyfelei tekintetében a tényleges tulajdonosi és kiemelt közszereplő nyilatkozatok beszerzésére auditált elektronikus hírközlő eszköz helyett használhatja az elektronikus ügyfélazonosító rendszerét is.



Ez azt jelenti, hogy a nem valós idejű (tehát a fényképes, videós) azonosítást például netbankon keresztül használva is újraazonosíthatják magukat az ügyfelek, vagyis ahol a pénzintézet ezt elérhetővé teszi, ott ezzel az eszközzel is aktiválni lehet az alvó számlákat (vagy el lehet kerülni, hogy deaktiválódjon).

Már eddig is lehetőség volt otthonról bankszámlát nyitni Magyarországon, például a Gránit Bank megoldásáról itt, az OTP megoldásáról itt írtunk részletesen. A nagy különbség a most engedélyezett és a már piacon lévő megoldások között az, hogy míg előbbit bámikor, bárhol elvégezhetjük, addig utóbbihoz mindenképpen egy banki ügyintéző valós idejű segítségére van szükség.

Turzó Ádám Pál

Balázsolás
(Szent Balázs püspök nevéhez fűződik a balázsolás. Ilyenkor a pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond. A népi hiedelem szerint ez jó a torok fájás ellen. A legenda szerint ugyanis Balázs püspök megmentett egy fiút akinek halszálka akadt a torkán, és a fiú anyja hálából ételt és gyertyát adott neki. Ezen a papon az iskoláskorú gyermekek úgynevezett “balázsjárás” keretében házról házra járnak, adományokat gyűjtenek. A “balázsjárás” Magyarország mellett leginkább cseh, morva és szlovák területen terjedt el.)
Balázsolás Szent Balázs püspök a legenda szerint egy özvegyasszony egyetlen fiát mentette meg, aki halszálkától fuldoklott. Ezért egyes vidékeken a balázsolást “torkoskodásnak” vagy “toroknyomásnak” is nevezik. Néhány vidéken almát szentelnek ezen a napon, amit később torokfájás gyógyítására használnak. Régebben borszentelést is végeztek Balázs napján, és a Balázs-bor is szentelménynek számított. Az áldás alatt mormolt szavaknak a néphit rendkívüli erőt tulajdonított, ezért a férfiak sokfelé így imádkoztak: “Ments meg uram engem a torokfájástól, a kígyómarástól, de főleg a rossz asszonyoktól”.
Balázs napja már inkább illeszkedik a farsangi vígságok sorába, hiszen akik ünnepelnek ilyenkor, azok maguk is minden csínyre hajlandók. Szent BalázsA diákok, a sok alkalmi csibészség mellett védőszentjük napján kéregettek maguknak és mesterüknek – a magister kamrája régebben is kongott az ürességtől, akárcsak a diákgyomor.
Szent Balázs egyike a tizennégy segítő szentnek, és a torokfájás mellett sok testi nyavalya gyógyítója is. Tisztelete a XIV. századi pestisjárvány óta ismert, és tegyük hozzá nem véletlenül, mert a fekete halál kezdeti tüneteiben torokfájással, majd fulladási rohamokkal jelentkezik. Balázs napja gonoszűzésre is alkalmas volt. Baranyában úgy tartották, hogy ha ekkor eső támad, a nyár elején elveri a jég a termést.



Február 3. – Balázs napja
Balázs napja egészség-, termésvarázslás, gonoszűzés, madárűzés, időjárásjóslás és nem utolsósorban a gyermekek balázsjárásának napja.
Balázs napját a csíziók is számon tartják. Balázs püspök a kora középkorban Európa-szerte nagy tiszteletnek örvendett – mondja Bálint Sándor az Ünnepi kalendáriumban. Legendája szerint a torokbajok csodálatos orvosa, az állatok patrónusa, aki az égi madaraknak is parancsol.
A topolyai, ürögi és más katolikus falvak gyermekeit ezen a napon megbalázsolta a pap, hogy a betegségek elkerüljék őket. Az álluk alatt két gyertyát keresztbe téve imádkozott a pap. A templomból hazatérő gyerekek az anya vagy a nagyanya az ajtóban várta egy bögre vízzel és fehér kendövel. A gyerek ivott a vízből, majd bekötötték a torkát a kendővel. Csak ezután léphetett be a házba. Ürögön az is szokásban volt, hogy a nők bekormozták a férfiakat.
A termésjóslás, madárűzés a Muravidéken és Baranyában abban nyilvánult meg, hogy a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőt, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, ne tegyenek kárt a termésben.
Topolyán pedig, mivel nem szőlővel foglalkoznak, hanem búza- és kukoricatermeléssel, a gazda régen templomba menés előtt néhány gabonaszemet süllyesztett a zsebébe, mint azt Borús Rózsának mesélték, a templomban pedig a jó termésért imádkozott. Hazatérve a gabonaszemeket az állatok elé szórta, hogy egészségesek legyenek.
Az időjárásra vonatkozóan Baranyában az a hiedelem alakult ki: „Ha esik, nyár elején elveri a jég a termést.” Mások szerint azért sem kívánatos e napon az eső, a csapadék, mert kifagy a vetés.
A nap fontos eseménye a gyermekek balázsjárása, koledálása színjátékszerű cselekvénysorozatban. Már a XVII. században is régi szokásként emlegetik ezt a vidám kéregetést, amit valószínűleg a középkori vándordiákok terjeszthettek el. Részint az iskolamester, a tanító alkalmi jövedelmét szaporítandó, részint új diákokat verbuválandó bejárják a falut, és balázséneket énekelve gyűjtik az adományokat, amiből azután a mester megvendégeli a gyermeksereget. Az adomány: szalonna, kolbász, tojás, hús, pénz, zsír, liszt, bab stb. A Muravidéken még nem is olyan régen hét 12–13 éves gyerek összeállt, kiosztotta a szerepeket. Volt köztük püspök, katona, diák, káplár, huszár, kapitány és egy kosarat vivő vagy szatyros. Mindenki a szerephez illő öltözékben parádézott: csákó, süveg a fejükön, vállukon kendő, kezükben fakard. Csak a szatyros szerénykedett mindennapi ruhájában. Házról házra jártak, és minden házban elénekelték a legelterjedtebb éneket.
„1. Emlékezzünk Szem Balázsra, hóm ma vaon naptya,
Mesterünknek akarattya átalunk mutattya
Örömünk a háznok, asszonyok uránok,
Ha’ hirdessik és emliccsik ü asztot kivánnyo.
2. Gazda gyorsan kell fő mastan, hozz minekünk juo bort,
Valami a házadná van, mindenedet csak hozd.
Lásd a nyársunk üres, biélünk is ehes.
Ha sajnálod szalánnádot, liégy hát magad ehes.
3. Asszon csuód meg az uradot, küöcsd e keresményit,
Ne sajnállod meg uodanyi a pienzes erszinyit.
Tuggyok, hók kimilli, de nem lehet viényi,
A leginyek fortilláve mind köllessik lényi…”
A hátralevő négy versszakban az öregekhez, a szűzlányokhoz és a legényekhez szólnak.
A legelső ismert magyar nyelvű balázsének a XVII. századból került feljegyzésre:
„Ma van Szent Balázs napja,
Régiektül nekünk szokás hagyva.
Szegény diákoknak járni,
Házanként kerülni,
Asszonyokat csergetni.
Azért édes asszonyunk,
Ne légyen hozzád hiába járásunk.
Kérjük érted istenünket,
Segélj sokszor diákokat.
Adjál egy kis szalonnát,
Hadd tegyünk rajta áldást,
Ad az Isten érte mást.
Adjatok szalonnát…”

Gyertyaszentelő
(Ezen a napon (a római katolikus egyház) Szűz Mária megtisztulására emlékezik. A templomok körül körmenetet tartottak, és közben zsoltárokat énekeltek. Nagyon fontos dolog volt a gyertyaszentelés. A szentelt gyertya Krisztus jelképe. Úgy tartották a gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. Nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyákat. Ehhez a naphoz kapcsolódik az a hiedelem is, miszerint ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a tél.)
Gyertyaszentelő BoldogasszonyA keresztény ünnepi kalendáriumban e hónap kiemelkedő napjai közé tartozik február 2., gyertyaszentelő Boldogasszony, másként Mária tisztulása. Ennek a tavaszkezdő napnak fontos szerepe van a zsidó és a keresztény mitológiában is, hiszen jelképesen a megújuló és újrakezdhető világ szimbólumait találjuk bennük. A katolikus templomokban a nagymise előtt ezen a napon gyertyát szentelnek, amely jelképezi az asszonyi termékenységet és a megújuló élet ki nem oltható lángjait. A szentelt gyertya egyike a legrégebbi hazai szentelményeknek.
A magyar középkorban ezen a napon először a tüzet áldották meg, majd ennél a tűznél szentelték meg a gyertyát, amit aztán a későbbi századokban is gondosan őriztek a sublótban és a ládafiában, vagy a szentképek rámái mögé erősítetve. Régen minden katolikus falusi házban volt szentelt gyertya, aminek nagy szerepet tulajdonítottak az emberi élet során, a bölcsőtől a koporsóig. Gyakran vihar idején gyújtották meg, védelmező céllal. De égett, ha beteg volt a családban, befalazták az új ház falába, a haldokló kezébe is ezt adták. A gyerekágyas anya szobájában is ez égett éjjel-nappal, egészen a keresztelőig, “nehogy a pogánykát a gonoszok kicseréljék”.
Régebben pálfordulás napján – január 25-én -, ma már csak gyertyaszentelő napján érdekli az embereket, kijön-e a medve a barlangjából. Tudnunk kell, hogy e szokás gyökerei Erdélyben találhatók, de a szálak onnan is tovább vezetnek, egyenesen Jókai Mórhoz. Sokak szerint a nagy mesemondó fantáziájában született meg az időjós medve máig élő alakja.
Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony
A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a lupercaliát. A Plutótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztény egyház azután gyertyaszentelési ünneppé szelídítette az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség-, szerencsevarázsló eszközzé vált.
A Muravidéken és másutt is torokfájás ellen gyertyát szenteltettek, és az álluk alatt, a torkuknál keresztben tartottak 3–4 égő gyertyát. Egyesek egy pici gyertyadarabot le is nyeltek.
Az öreg topolyaiak hite szerint, ha eljön a világ vége, akkor csak a szentelt gyertyák fognak világítani. A református vallású öreg pacsériak úgy tanulták őseiktől, hogy a szentelt gyertya a haldokló kezében enyhíti az elmúlás kínjait, és gyógyítja az orbáncot. Az öreg topolyaiak házában – Borús Rózsa szerint – valamikor régen mindig tartottak egy szentelt gyertyát vihar, vész ellen, egyet a haláluk órájára és egyet a nagyobb ünnepekre. Becsén a szentelt gyertyát felakasztották a falra, hogy ne csapjon a ménkű a házba.
Muhi János említi azt a bácskai hagyományt, hogy amíg nem keresztelik meg az újszülöttet, olvasót kell kötni a pólyájára, a fejénél meg gyertyaszentelő boldogasszony napján szentelt gyertyának kell világítania, hogy a gonoszok el ne cseréljék a „pogánkát”.
Bácsszőlősön gyertyaszentelőkor egy versikét szoktak mondani az ünnep köszöntésére:
„Itt a gyertyaszentelő
A pincekulcsot vedd elő,
Ha fénylik, ha nem, nem bánom,
Majd búsulhatunk a nyáron.
De most az nem való ide,
Bort az asztalra ízibe!
Ne légy szomorú és csüggedő,
Mert itt a gyertyaszentelő!”
Február 2. mindenütt időjósló nap. A Muravidéken úgy vélik:
„Gyertyaszentelőn ha esik a hó, fúj a szél,
Nem tart sokáig a tél”
vagy: „Gyertyaszentelő hidege, kora tavasz hírnöke.” „Fénylik gyertyaszentelő, hideg lesz az esztendő.” Ha farkasordító hideg volt, zimankós idő, akkor azt mondogatták, már nem tart soká, várjuk a jó időt.
Topolya és Bácska, Bánát más helységeiben a sokéves tapasztalat így öltött formát: „Ha gyertyaszentelő havaz, közel a tavasz.” ,,Ha gyertyaszentelő fényes, a gazda kényes.” „Gyertyaszentelő melege sok hó és jég előjele.” Vojlovicán hallani: „Ha gyertyaszentelőkor süt a nap, hidegebb lesz, mint előtte.” Ha megcseppen az eszterhéj Telecskán ezen a napon, akkor kései tavaszodást várnak, de ha nem csepeg, korán beköszönt a tavasz. Szlavónia népe is figyeli az eresz csorgását, az esőt, mert azt tartja, ha megcsordul az eresz, rossz lesz a tavasz is, de ha egész nap esik az eső, bő termésre van kilátás. Székelykeve lakossága az eresz csepegését esős tavasz jelének veszi. Baranya, Bácska, Bánság, Szlavónia, Muravidék földművesei az egész napos esőből bő termésre, az enyhe időből rossz termésre következtetnek.
A fényes idő rossz ómen. Mindenütt ismert a rigmus: „Ha fénylik gyertyaszentelő, az ízíket vedd elő” (fűts). Doroszlón azt ajánlják: „Ha fénylik gyertyaszentelő, akkó a szűrödet vedd elő, mer ameddig ezen a napon besüt a nap, odáig még befúj a hó meg bever az eső.” A muravidékiek még megtoldják: a hó olyan magos lesz, amilyen messzire a napfény beért. Ugyancsak ők állítják, de nemcsak ők, hanem szinte mindenütt, hogy a medve, a borz kinéz az odújából, megfordul, alszik tovább, mert még annyi ideig lesz hó, mint eddig. A feketicsiek, becseiek úgy vélik, hogy még negyven napig tart a hideg.
Vörösmarton az a hír járja, hogy a kígyók, békák, cserebogarak gyertyaszentelőig lefele mennek a földben a hideg elől, gyertyaszentelőn megfordulnak, és jönnek felfelé, csábítja őket a tavasz.
Baranya népe így foglalja össze tapasztalatait: „Ha gyertyaszentelő fénylik, a ruhádat vedd elő.” Székelykeve kissé tovább megy a következtetésben:
„Ha fénylik a gyertyaszentelő,
A szűrödet vedd elő.
De ha csepeg-csorog,
Kevés lesz a borod.”
A pásztorok nevében Balázs Mátyás Oromhegyesről a következőket mondja: „A mi pásztornépünk alföldi, nem a medvét emlegették, inkább azt emlegetik: ha a gyertyaszentelő havas, közeleg a tavasz, ha derűs az ég és csendes, akkor a tavasz érkezése még várat magára.”
Ami most igen aktuális: „Gyertyaszentelő, ha fénylik, a drágaságot reménylik.”

Január – Boldogasszony hava Télhó – Fergeteg hava – Medvetor hava

Római hagyomány szerint a hónapoknak – márciustól decemberig – a városalapító Romulus király adott volna első ízben nevet. Ez az első római naptár valójában empirikus parasztkalendárium lehetett, amely csak a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt a Kr.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven – 11. és 12. hónapként. Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak – Kr. e. 153-tól – január 1-jén kezdték az évet. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Az egyházi év advent első napjával kezdődik. A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől március elejéig. A változó évkezdetre utal az újév kiskarácsony elnevezése is.
A januári hónap javában a tél közepe, amikor a növényzetnek még pihenőre van szüksége, a napsütéses, langyos idő káros mind a fáknak, mind a kibújt gabonának. Januárban az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg fagytól védő takaróját igényli. A gyümölcsfák ágait is felmelegíti a napsütés, és ennek hatására a pórusok kitágulnak, majd a hajnali fagyban újra összehúzódnak, és ez a finom háncsréteg szemmel nem látható roncsolódásával jár.
Az erdélyi néphit szerint, amelyik gyümölcsfát újév napján kora reggel a gazda felköszönti, abban az évben bő terméssel fog visszaköszönni. Ennek a hiedelemnek az az alapja, hogy a felköszöntéskor közel kell a fához lépni, meg kell simogatni, és így észre lehet venni a hernyófészkeket és egyéb rendellenességeket. Ezeket aztán a gazda idejében orvosolhatja.
Népi megfigyelések:
- januári meleg isten csapása
- gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz
- ha nem lenne fagy január hónapban, úgy biztosan meg fogja azt hozni március vagy április hónapja
- nedves január mellett a pincében üres marad a hordó
- téli mennydörgés jó termést, de még eljövendő csikorgó telet jelent
- januári kövér veréb, hosszú tél
- ha a mókusok ősszel sok diót és mogyorót gyűjtenek, akkor kemény januárra és általában hosszú télre lehet számítani
- a ködös január nedves tavasszal jár
Jeles napok januárban:
Újév (január 01.)
Vízkereszt (január 06.)
Szent Antal napja (január 17.)
Piroska napja (január 18.)
Sebestyén napja (január 20.)
Vince napja (január 22.)
Pál fordulása (január 25.)
Rudan Mária: Vízöntő zodiákusA hívők újévkor kalácsot tettek Ianus oltárára, e napon kerültek minden veszekedést s kölcsönösen jót kívántak egymásnak. A meteorológusok Télhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Fergeteg havának nevezik, a régi magyar (katolikus) neve Boldogasszony hava, eleink pedig (az Avisura szerint) Medvetor havának nevezték januárt. E hónapban a Nap a Vízöntő jegyébe lép.
Népi mondóka
Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Szép és állandó idő szokott faggyal következni, ha a délnyugati szél északnyugatira változik, ha a keleti széllel apró hó esik, ha nyugat felől sűrű köd keletkezik. Rossz, általában langy idő következik, ha a keleti, északi szél változik, ha a gödrök bűzösek.

Pál fordulása
(Ezt a napot pálfordulónak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, mely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és innentől Pál apostol néven emlegetik. Ezen a napon pálpogácsával haláljóslást is tartottak. A családtagok számára készített pogácsákba libatollat tűztek, és akié sütés közben megperzselődött arra halál várt a következő évben.)
“Pálnak fordulása, fél tél elmúlása!” – sóhajtották ilyenkor már több bizakodással a tavaszra is gondolva, a kalendáriumot böngészve a régi öregek. Január 25-e – az őskeresztényeket üldöző Saulból lett Szent PálSzent Pál apostol megtérésének az ünnepe – találóan kapcsolódott össze a népi időjóslással. Hogy tudniillik ezen a napon a tél is ellenkezőjébe fordul, és kifelé ballagva jeget tör, vagy csinál. Se szeri, se száma az erre utaló hajdani jövendöléseknek.
A valamikori veszedelmes járványok szülték a vészjósló megfigyelést is: “Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel.” A nyugtalanabb időjárás sem ígért jobb kilátásokat: “Hogyha szeles Pál-fordulás, akkor lészen hadakozás.” Babonásabb helyeken nem elégedtek meg a regulák jóslataival, a kíváncsi mámikák úgynevezett Pál-pogácsát sütöttek. Annyi darabot, ahány tagja volt a családnak. Mindegyik pogácsába egy-egy lúdtollat tűztek, és akinek a pogácsáján sütés közben a toll-életjel megégett, az bizony – legalábbis a kíméletlenebb vénasszonyok szerint – még abban az évben búcsút mondhatott az árnyékvilágnak. A jó termést elősegítendő ajánlatos ilyenkor a hagymadugványos tarisznyát leemelni a fogasról, és megfordítva visszaakasztani, mert akkor nem magzik fel a hagyma, és a ludak fenekét is illik megpiszkálni, hogy szaporábban tojjanak.
Kevésbé közismert tény, hogy a gyertyaszentelő napjához fűződő “medvejóslat” eredetileg szintén Pál napjához kapcsolódott. “Ha Pál-fordulókor a medve kijön téli menedékéből – állították Baranyában a múlt század közepén is – és meglátja, hogy süt a nap, akkor még visszasomfordál, mert annyi hideg nap lesz a kitavaszodásig, mint amennyi az esztendőből már elmúlt.” A délvidéken a régi öregek így fohászkodtak jórafordító Pálhoz: “Inkább farkas ordítson be, mint hogy jó idő legyen.” Mert akkor, a tapasztalások szerint, akár meg is számlálhatták a kivénhedt tél utolsó napjait.
Pál fordulása ~ Jóraforduló Pál ~ Pálfordulás
Balázs Mátyás oromhegyi pásztor szerint e nap neve Jóraforduló Pál vagy Pálforduló, mert ez a tél közepe, most fordul az idő jobbra.
Horgoson a következőképpen magyarázzák a fordulást Pálkor: „Minden isten teremtménye, aki ősszel a földbe vette magát, a seggit tartotta eddig kifelé. Most megfordul, fejjel kifelé.” (Móra István: Jeles napok, Ethnographia, 1913.)
A muravidéki ember azt mondja, azért is fordulónap, mert „Szempá napko fele kenyir, fele sziéna efogyott.” Fogytán a tartalék. A bácskaiak, többek közt a doroszlóiak ugyanezt a tényállást így fogalmazzák meg: „Pálfordulásko fele kenyér – fele tél.” Mások szerint: „Pálnak forduláso fé té emúláso.” Baranyában: „Pál fordulása fél tél” vagy: „Pál fordulása fél tél, fél kenyér”.
Pál fordulása termésvarázsló –, de főleg jóslónap vidékeinken is, de másutt is. A termés biztosítására Doroszlón meg Kupuszinán és környékén a dughagymás tarisznyát fordítva kell visszaakasztani.
Termésjósló jelek is felfedezhetők e napon. Az egész napi jó idő pl. jó. termést jelent. „Pál fordulása, ha tiszta, bőven terem mező, puszta. Ha havas vagy nedves, lesz a kenyir igen kedves.” „Ha fénylik Szent Pál, minden termés szépen áll.” „Pál fordulása napján, ha tiszta az idő, bőven terem puszta, mező. Ha fénylik is Szent Pál, akkor minden termés szépen áll.” Ha Pál napján fúj a szél, szűk szénatermés várható – tapasztalták a Muravidéken. A régi regula is utal Szent Pál napjának termésjósló szokására. „Mikoron fénlik Szent Pál, minden termés szépen áll, havas pedig avagy esős, ha lészen, mértékletes esztendőt jelent. Felleges, ha lészen, avagy ködös, hirtelen halál várható.” Baranya-szerte a hó vagy eső drágaságot hoz. A köd, mint adatszolgáltatóim magyarázták, a jószág pusztulására figyelmeztet. Ezek szerint haláljóslónap is ez a nap. Erre mutat még a számos megfogalmazásban általánosan elterjedt népi regula: „Ha Pál fordul köddel, ember hullik döggel.” Kolera, dögvész, had, pusztulás fenyeget. Ha nedves szél támad, betegség fenyeget. „Ha Pál fordul köddel, hal az ember döggel.” „Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel.” „Ha szeles, jő hadakozás, ha ködös, embernek sírt ás, ha pedig havas vagy nedves, lesz a kenyér igen kedves.” „Ha Pál fordul köddel, hull az ember döggel. Hogyha szeles Pálfordulás, akkor lészen hadakozás.” „Pál napján, ha köd van, nagy halás lesz. A Pál napján fújó szél háborút jelent.” Baranyában azt a tanácsot adják, jó lesz rá felkészülni.
Topolyán nem elégednek meg a regulák jóslataival, ők maguk vallatják meg a jövőt. Pálpogácsát sütnek. Életkor szerinti nagyságban annyi pogácsát készítenek, ahány családtag van. Mindegyik pogácsába egy-egy lúdtollat tűznek. Megsütik. Ha sütés közben valaki pogácsáján megégett a toll, akkor halál vár rá. De ha csak éppen megpörkölődik a toll, akkor még nem esedékes a halál, csak valami betegség leskelődik az illetőre.
Az időjárást is meg lehet jósolni e napon, mert Pálfordulása időjósló nap is. Laskón a hátralevő tél negyvenes napja, azaz, úgy vélik, még negyven napig olyan lesz az idő, mint most. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőre fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz. Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre kell számítani – tartják Baranyában, Szlavóniában és a bácskai Telecskán. Ha Pál napján szép az idő, akkor még annyi hideg napra lehet számítani, mint amennyi már eltelt az esztendőből.
Az állatok is jelzik az időt. Közismert a medve időjárás jelzése. Baranyában ezt így adják elő: „Ha Pálfordulókor a medve kijön a téli menedékéről, és meglátja, hogy süt a nap, akkor még visszamegy, mert még annyi hideg nap lesz, mint amennyi már elmúlt az esztendőből.” A bácskaiak részletesebb képet festenek. „Ha Pál fordulóján napos idő van, akkor kijön a medve a barlangjából, körülnéz, azután visszamegy, megigazítja a fekvőhelyét, újra visszafekszik, mert még hideg lesz.” Az ürge is időjós lehet. Ha kijön az odújából, jó idő lesz.
A pásztorok még talán a földműveseknél is jobban igazodnak el a természet ellenséges jelei között. Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor is kiváló megfigyelője a természetnek. Ő mondja, ha kisüt a nap Jóraforduló Pálkor, vagyis Pálfordulókor, akkor a tél második fele keményebb lesz, mint az első. Ha nem süt ki, gyengébb időjárásra van kilátás.
Általában mindenütt, többek között Topolyán is azt vallják: „Inkább farkas ordítson be, mint hogy jó idő legyen!” Annál jobb, minél hidegebb az idő e napon, mert akkor megmenekülünk a betegségektől, háborúságtól, szegénységtől, nyomorúságtól és nem utolsósorban a hosszú téltől.
Elemző auditok:

Külső feed

Nincs megjeleníthető elem