Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

2019. január 22. - Andre Lowoa
Vince napja
(A drávaszögi falvakban ún. vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés. Az időjárás is meghatározó volt, például szép, napos idő esetén jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont rossz bortermést jósoltak.)
“Vígan egyél és mulasd az esztendő elejét, de Vincére és Pálra vigyázz!” – ajánlották a régi magyar kalendáriumok Boldogasszony, Télhó, avagy a csillagképre is utaló Vízöntő havára. A középkor óta számon tartott ünnep január 21-e, Ágnes napja. Névünnepéhez több időjárási jóslás kapcsolódik: “Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince” – mondogatták sokszor és sokfelé.
Az aragóniai származású Szent Vince Krisztus után 260 és 304 között élt, és hirdette az evangéliumot. Szent VinceA Diocletianus császár által elrendelt keresztényüldözés idején, 304-ben fogták el és iszonyú kínzások között végezték ki. Emléknapja, január 22-e ma már elsősorban időjóslóként maradt fenn a néphagyományban. Ilyenkor a szőlőtermelők fürkészik az eget, mert napsütés esetén bő termésre számítanak, míg ha ködös az idő keveset szüretelnek ősszel. Ha napfényes az idő, áldomást is isznak a szent tiszteletére. Régebben viszont, ha az eresz nem csordult meg, hideg vízzel öntötték le Vince szobrát.
Bácskában az ismert rigmust módosították is: “Ha csorog Vince, tele kamra, tele pince.” Mások mást figyeltek meg: “Ha csurog Vince, jó bortermés, száraz Vince, kalácstermés.” Volt, ahol a jégcsapok hosszúságából a kukoricacsövek várható nagyságára következtettek. A vincellérek pedig Vince-vesszőt metszettek, később a vízben kihajtott rügyek állásából jövendölték meg a várható termőképességet. Szent Vince egyébként már régtől fogva védőszentje egész Európa szőlősgazdáinak. Sok helyen még ma is ismerik a versikét: “Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince, Gabonával pajta, csűr, Mihály így jó édes bort szűr.” Vagyis, ha ilyenkor derült-napos az idő, akkor jó lesz a szőlőtermés. A szájhagyományok szerint a szerző egy fűzfapoéta volt, aki egy Vince-napi lakomán, túl sokat ivott a hegy levéből, de a szépen csengő rím is hozzájárulhatott, az egyébként teljesen alaptalan megállapítás fennmaradásához.
Vince (= Győzedelmes) napja
Vince Baranyában a karancsiak szerint a bor védőszentje. Napja termésjóslónap.
Bálint Sándor említi, hogy Vincét „ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. Nevének a vinum = bor szóval rokon hangzása magyarázza, hogy a szőlőművesek Vince névnapjának időjárásából a következő bortermésre szoktak jósolni”.
Vince a szőlősgazdák napja. Vörösmarton, Csúzán, Bodolán vidáman ülik meg Vince napját, mert azt tartják, hogy ez a nap a „szőlővessző pálfordulója”. Hetekkel előbb már megbeszélik a gazdák, kinek a szőlőjében ülik meg a Vincét. A megbeszélt napon szalonnát, kolbászt, hurkát, kenyeret csomagolnak, és szánkón a hegyre vágtatnak. A legtávolabbi szőlőbe mennek. Csak akkor választják a legközelebbit, ha rossz az idő. Ilyenkor azonban hamar végét vetik a szórakozásnak, hisz a rossz idő rossz termést jelent. Halálozás közben természetesen a borosüveg is kézről kézre jár. Beszélgetés közben szó esik a múlt évi termésről, a szüretről. Evés után gömböcöt akasztanak egy tőkére, hogy a gömböchöz hasonló nagyságú fürtök teremjenek. Mielőtt hazamennek, vincevesszőt metszenek, és nótaszóval repülnek a dombról haza. A szőlővesszőket a meleg szobába öblös szájú üvegbe helyezik. Ha kihajtanak a vesszők, megmutatják, hogy nem fagytak le a szemek.
A muravidékiek szerint: „Vigadj az esztendő elején, de Vincére és Pálra ügyelj!”
Vince időjárását már régóta mindenütt, nemcsak Baranyában, nagy figyelemmel kísérték a szőlősgazdák. A tapasztalatokat így fogalmazták meg: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.” A baranyai szőlősgazdák szerint: Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Vagy: Ha nem csorog a Vince, üres lesz a pince, ha csak csepeg, csorog, kevés lesz a borod. A kopácsi szőlősgazdák a jó termést elősegítendő azt vallották, hogy ilyenkor sok bort kell inni. A Muravidék szőlőtermelőinél a megfigyelés így fogalmazódik meg: „Ha jó idő van, és ha ek kicsint a víz megfutamodik, sok bor lesz.” Azt is mondják: „Ha Vince-napkor a ló csapa (nyoma) megtelik vízzel, sokat terem a szőlő.”
Topolyán már tovább mentek; a bor mellett az élelem is fontos lévén számukra, így csapódott le a tapasztalat: „Ha csorog Vince, tele kamra, tele pince.” Mások mást figyeltek meg: „Csurog Vince, jó bortermés, száraz Vince, kalácstermés.” Baranyában a csúzaiak is hasonlóképpen vélekednek: „Ha fényes Vince, megtelik borral a pince, gabonával pajta, csűr.”
A topolyaiak az eresz jégcsapjainak hosszúságát is vizsgálgatják e napon, mert amilyen hosszú jégcsapok lógnak le az ereszről, olyan hosszú kukoricacsövek teremnek majd. Csúzán másképpen kutatták a jövőt. Vincevesszőt metszettek. A szőlőtökéről lemetszettek néhány vesszőt, bevitték a meleg szobába, öblös szájú üvegben vízbe állították. A kibomlott rügyek állásából, mértékéből következtettek a termésre.
A Vincéket Bácsszőlősön így szokták felköszönteni:
„Ha megcsordul Vince, megtelik a pince.
Régi igazság ez. Igaz-e, jó Vince?
Most, hogy ünnepeljük névnapodon Vincét,
Telj meg áldással Te s csorduljon meg pincéd!”

Télen bezárták, felszámolták...

7+100+336

Körmend és Vidéke 2014. január 23. Debrecen, Egyházasrádóc, Kecskemét, Nárai, Szerencs, Szombathely, Zalaegerszeg.

A MNB 2015. február 23-án bejelentette, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház Rt. működési engedélyét, és felügyeleti biztosokat rendelt ki. A biztosok még aznap átvették a brókercég irányítását az igazgatóságától. A takarékszövetkezetekből kinőtt DRB-bankcsoport négy bankjának tevékenységét szintén felfüggesztették.

  • DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. (röviden: DRB Bank) -A DRB Bank jogelődjei az 1950-es években Baranya megyében működő takarékszövetkezetek voltak. Ezek 1976-ban egyesültek a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezetben.- Beremend, Dombóvár, Drávaszabolcs, Harkány, Kaposvár, Kémes, Nagyharsány, Pécs, Sásd, Siklós, Szederkény, Villány
  • az Észak-magyarországi Regionális Bank (ÉRB), Miskolc -- Abasár, Álmosd, Bagamér, Berettyóújfalu, Bodrogkeresztúr, Debrecen, Eger, Esztár, Furta, Gáborján, Gyöngyös, Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Hencida, Kazincbarcika, Kecskemét, Kismarja, Konyár, Létavértes,  Mátrafüred, Mátraszentimre, Nyíregyháza, Parasznya, Pocsaj, Sajószentpéter, Szentpéterszeg, Tiszaladány, Tokaj,
  • a Dél-Dunántúli Takarék Bank (DDB) - Drávamenti és a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet egyesülése által-  Babócsa, Barcs, Berzence, Buzsák, Csokonyavisonta, Csököly, Csurgó, Darány, Gölle, Gyékényes, Hetes, Homokszentgyörgy, Igal, Kadarkút, Kaposfő, Kaposmérő, Kaposvár, Kutas, Lakócsa, Lengyeltóti, Nagybajom, Nagyberki, Öreglak, Porrog, Pusztakovácsi, Siófok, Somogyjád, Somogysárd, Somogyszil, Somogyudvarhely, Somogyvár, Szulok, Taszár, Vízvár, Zákány és
  • a Buda Regionális Bankkal (BRB) - Biatorbágy és Vidéke és Vértes Takarékszövetkezetek egyesüléséből- . Alcsútdoboz, Budakeszi, Budaörs, Csákvár, Dunaharaszti, Etyek, Halásztelek, Herceghalom, Mány, Páty, Szár, Szárliget, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Taksony, Telki,  Tököl, Vál, Vértesacsa, Vértesboglár, Zsámbék


B3 2017. január 16. BadacsonytördemicBakonynánaBalatonederics, Besnyő, DudarKislángLesenceistvándNagylókNemesgulácsSárkeresztúr, Szabadhídvég,

B3 2017. január 30. Attala, GyulajIgarKurdOzora, Pátka,

B3 2017. február 1.  Jásd, Ugod,

Centrál 2018. december 10. Adács, Apc, Atkár, Csány, Detk, Ecseg, Galgahévíz, Galgamácsa, Gyöngyöshalász, Heréd, Hévízgyörk, Jászberény, Jászdózsa, Jobbágyi, Kápolna, Karácsond, Kétbodony, Kisköre, Kosd, Kömlő, Letkés, Magyarnándor, Mátraballa, Mátraderecske, Mátraverebély, Mezőtárkány, Nagybárkány, Nagyfüged, Nagykörű, Nézsa, Palotás, Pély, Püspökhatvan, Recsk, Rózsaszentmárton, Sarud, Szurdokpüspöki, Szücsi, Tarnaszentmiklós,Tiszasüly, Visonta, Visznek, Zagyvaszántó, Zaránk.

Pátria Kocsér fiók utolsó nyitvatartási napja: 2018. december 19. (szerda).

Pátria Felsőlajos, Pusztavacs, Tatárszentgyörgy fiókok utolsó nyitvatartási napja: 2018. december 28. (péntek)

Mohács  2018. december 31-ével  Borjád, Egerág. Erzsébet, Kátoly, Kozármisleny(2),  Majs, Nagynyárád, Pécs, Szajk, Szalánta, Töttös, Vokány.

A3 2019. január 1-jén már nem nyitnak ki: Balotaszállás 2TB, Bordány 2TB, Csanádpalota, Csengele, Felgyő. Forráskút 2TB, Jánoshida, Pusztamérges 2TB,  Pusztaszer, Tömörkény, Zsana 2TB.


M7 A jelenlegi 55 fiókjából 20-at bezárnak,2019. január 1-jén ezek a következők: Balatonszentgyörgy, Bázakerettye, Búcsúszentlászló, Gellénháza, Gelse, Hahót, Lábod, Mesztegnyő, Miháld, Molnári, Nova, Páka, Rezi, Sármellék, Tornyiszentmiklós, Türje, Vonyarcvashegy, Zalaapáti, Zalaszántó, Zalaszentiván.


B3 2019. január 4. BakonybélDombóvárDöbröközKaposszekcsőLepsény, Somlószőlős, Szabadegyháza,

B3 2019. január 8. PócsmegyerSzigetmonostor, Városlőd,


B3 2019. január 10. , Pilisszántó, Pilisszentkereszt ,

Fókusz 2019. január 21-én már nem működnek: Ágasegyháza, Apostag, Bátmonostor, Bátya, Bugac. Császártöltés, Csávoly, Csátalja, Csikéria, Dávod, Dunaegyháza, Fajsz, Gara, Imrehegy, Jakabszállás, Katymár, Kisszállás. Kömpöc, Kunbaja, Kunfehértó, Kunszállás, Miske, Nyárlőrinc, Petőfiszállás, Szentkirály, Tataháza, Tázlár, Úszód, Városföld..

Korona 2019. január 31-én Andornaktályát, Bánhorvátit, Borsodivánkát, Borsodszirákot, Bőcst, Bükkábrányt, Ceredet, Csernelyt, Dédestapolcsányt, Feldebrőt, Felsőnyárádot, Felsővadászt, Héhalomot, Hidasnémetit, Homrogdot, Ináncsot, Kállót, Karcsát, Kenézlőt, Krasznokvajdát, Lakot, Maklárt, Megyaszót, Mezőnagymihályt, Mezőzombort, Monokot, Novajidrányt, Olaszliszkát, Parasznyát, Rátkát, Ricsét, Sajóbábonyt, Sajószögedet, Sajóvámost, Szilvásváradot, Tardot, Tiszakeszit, Tiszapalkonyát, Vattát ,


Dél 2019. január 31-én bezár: Baksa, Berkesd, Bicsérd, Bükkösd, Felsőszentmárton, Görcsöny, Nagykozár, Nagypall, Pellérd, Somogyvár, Szabadszentkirály, Zákány.

A3 2019. február 1-jén már nem elérhetőek: Cibakháza, Csépa, Deszk, Jászfelsőszentgyörgy2TB, Jászladány, Jásztelek, Kengyel, Örményes, Rákócziújfalu, Tiszaderzs, Tiszapüspöki2TB, Zagyvarékas2TB.

Mohács 2019. február elsejétől a kölkedi fiókban megszűnik az ügyfélkiszolgálás

B3 2019. február 1.  , Perbál,  .

Nyugat 2019. februárjában (6 s 7 jelőlés a bezárást jelenti) már nem lesznek a következő fiókok: Ágfalva, Bágyogszovát7, Bakonyszentkirály, Bezenye, Bő, Csákánydoroszló7, Csörötnek7, Egyed7, Egyházasrádóc, Farád, Fertőrákos, Gyarmat, Gyömöre, Hegykő, Iván, Kópháza, Levél, Lukácsháza, Mezőörs, Mosonszolnok, Nagylózs7, Ostffyasszonyfa, Pankasz6, Rábapaty, Rábapordány7, Rábatamási7, Salköveskút, Simaság, Szárföld, Szilsárkány6, Tanakajd, Tápszentmiklós, Telekes6, Torony, Uraiújfalu, Vitnyéd7, Zsira,
 
Korona 2019. február 10-én Felsőtárkány, és Sajókazát bezárják.

Békés 2019. február 15-ével: Bélmegyer, DombegyházaTB1, Dombiratos, EcsegfalvaTB1, Gerendás, Kamut, Kardos, Kardoskút, KétegyházaTB1, KétsopronyTB1, KunágotaTB1, LőkösházaTB1, MagyarbánhegyesTB1, Méhkerék, Mezőgyán, Mezőtúr, NagybánhegyesTB1, NagykamarásTB1, Okány, Örménykút, PusztaföldvárTB1, Végegyháza bezár.

Tiszántúli 2019. február 18. Apagy, Balsa, Báránd, Beregsurány, Bocskaikert, Buj, Encsencs, Fényeslitke, Győrtelek, Hajdúbagos, Hortobágy,    Kisar, Kocsord, Kótaj, Körösszegapáti, Monostorpályi, Nagykereki, Nagyrábé, Nyírmada, Nyírmeggyes, Nyírpazony, Ófehértó, Ópályi, Őr, Pócspetri, Ramocsaháza, Sáránd, Szakoly, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tépe, Tiszabercel, Tiszadob, Tiszakerecseny, Timár, Tiszanagyfalu, Váncsod bezár.

Ágnes napja
Ágnes napja varázslónap. Topolyán, ha kivezetik az istállóból a lovat e napon, összeszedik a patájából kihulló trágyadarabokat, a tyúkok fészkébe teszik, hogy sokat tojjanak, majd később elkotoljanak, és jó kotlók legyenek.
A szerémségi Nyékinca, Dobrodol, Satrinca lakóinak megfigyelése szerint „ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince”.
Bácskában a verőfényes időt ezen a napon a jó termés jelének tartják, de ha zimankós az idő, rossz lesz a termés.

Vízkereszt utáni második vasárnap

E napon emlékeztek meg Jézus első csodatételéről, mely imádkozással, énekléssel, evéssel, ivással társult. A pap – a római misekönyv szerint – ezen a napon olvasta fel a kánai menyegzőről szóló evangéliumont. A kánai menyegzőn (a János evangéliumában leírt legenda szerint) Jézus a vizet borrá változtatta. A kánai menyegzőt több háznál is eljátszották, majd ezt követően hozzáláttak az evéshez, iváshoz, amit a vendégek hoztak magukkal.

Sebestyén napja
(Az ország Sebestyén-kultusza a pestisjárványokkal, a jószágvésszel függ össze. Amikor a járványok kialakulnak a nép hozzá imádkozik.)
A történelmi Magyarország egyes déli vidékein január 20-át, Fábián és Sebestyén vértanúk ünnepét, az első tavaszkezdő napnak tartották, merthogy eddig lehetett fát kivágni, utolsó fertályán a holdnak, mivel ekkortól ismét megindul a fákban az életnedv. Az egyház ugyanazon a napon ünnepli, és a litániában is együtt emlegeti a két ókeresztény vértanút, Fábiánt és Sebestyént,Szent Sebestyén jóllehet valódi közük nincs egymáshoz, legfeljebb annyi, hogy vértanúságuk elszenvedése után mindkettőjüket Rómában, Callistus katakombájában temették el.
Betegséget, sőt a halált is az archaikus hiedelemvilág mind a klasszikus görögöknél (Apolló nyilai) mind pedig az ószövetségi zsidóságnál a nyíl művének tulajdonította. A nyílnak ebből az ősi szimbolikus képzetéből következett, hogy Sebestyén alakjával is kapcsolatba hozták, és a pestis nyila, csapása ellen már a VII. században kérik a hívek az ő oltalmát. Tisztelete mégis a feketehalál (1348) után válik általánossá. Ennek tükröződése, hogy a középkor végén alig van templom, szárnyasoltár, amelyből Sebestyén képe, szobra hiányoznék.
A pestisjárványtól való megszabadulás emlékére Székesfehérvár lakossága 1739-ben Szent Sebestyén tiszteletére böjttel és körmenettel kapcsolatos, örök időkre szóló fogadalmat tett, amelyet ünnepélyesen okiratba foglaltak és a belső tanács jegyzőkönyvében is megörökítettek. E fogadalom értelmében építették 1739 és 1749 között a Szent Sebestyén-kápolnát, amelyet 1800-tól 1807-ig nagyobb templommá bővítettek.
Fábián és Sebestyén napja
A palicsi, hidasi, bácsszőlősi idős személyek úgy tapasztalták meg, úgy hallották az „ősök”-től, hogy ez az első tavaszt ébresztő nap. Ha kimész a szőlőbe, és szemügyre veszed a fákat, látod, hogy már mézgásodni kezdenek, megindult bennük a nedvkeringés, „kezdik szilni a nedvet”.
Az apatini németek régen zsírban sült kalácsot, úgynevezett kichlt készítettek ezen a napon, hogy a szél le ne tépje a házfedelet a fejük felől. Doroszlón is hasonló célból babot főznek, fánkot sütnek.
Mivel Sebestyén a nyíllal, puskával lövők védője, Sebestyén napja a vadászok ünnepe.

Ma van a magyarországi németség háború utáni kitelepítésének Emléknapja

A németek kitelepítése a németség lakóhelyéről való tömeges kitelepítése, tervszerű etnikai tisztogatás volt a második világháború után, amit a legtöbb helyen sok halálos áldozattal járó, brutális kegyetlenséggel hajtottak végre.

 

 

 

Január 19-én indult az első vagon...

 

 

Az ideiglenes magyarkommunista kormány valójában olyan csodaszernek tekintette a németek kitelepítését, amely a világháború utáni Magyarország összes kül- és belpolitikai gondját enyhítheti: A hazai németek ingatlanaival kívánta a földnélküli magyar lakosság földéhségét csillapítani. Mivel ugyanakkor a szomszédos országokban már folyt a magyarság üldözése (lásd például benesi dekrétumok), a magyar kormánynak német ingatlanokra volt szüksége ahhoz is, hogy a Csehszlovákiából, Romániából és Jugoszláviából tömegesen érkező magyar menekülteket le tudja telepíteni. Abban is reménykedett, hogy ha a győztesekkel elfogadtatja a hazai német lakosság kollektív bűnösségét, Magyarországot saját német lakossága áldozatának tüntetheti fel. A kollektív bűnösség elvével akarta Magyarországot kivezetni a nemzetközi elszigeteltségből.

Ezért közölte Gyöngyösi János külügyminiszter 1945. május 16-án egy jegyzékben Vorosilov marsallal, a SZEB elnökével, hogy Magyarország 300 ezer német "volksbundistát" szándékszik kitelepíteni. Majd a Dálnoki Miklós Béla vezette magyar kormány 1945. május 26-án megerősítette ezen szándékát, amikor egy szóbeli jegyzékben tisztelettel kérte "a Szovjetuniót, hogy a Magyarországról eltávolítandó németeket Németországnak olyan területére telepítsék át, amely a Szovjetunió haderőinek megszállása alatt áll."

 

 

Ilyen propagandával próbáltak híveket szerezni a magyar lakosság köréből

 

A II. világháborúban győztes nagyhatalmak 1945. augusztus elején a potsdami konferencián a magyarországi németek kitelepítését együtt tárgyalták a Csehszlovákiából, illetve Lengyelországból kitelepítendő németekével. A megállapodás XIII. cikkelye alapján a magyar kormány engedélyt kapott arra, hogy a hazai német lakosságot vagy annak részeit úgymond "rendezetten, humánus módon" Németországba telepítse ki. Az engedélyhez novemberben csatolt keretszám (max. 4-500 ezer fő) lehetővé tette a hazai németség akár teljeskörű kitelepítését is, ugyanis hazánkban akkor Fehér István becsült adatai szerint legfeljebb 380 ezer főnyi német nemzetiségű személy élt. Viszont nem kapott a magyar kormány irányelveket arra, milyen jogi-bűnösségi kategóriák szerint jelölje ki a kitelepítendőket.

A minisztertanács 1945. december 22-i ülésén Nagy Imre belügyminiszter (MKP) terjesztette elő a kitelepítési alaprendelet tervezetét, amely a hazai németség kollektív bűnösségén alapult. Rá a jelenlévő 16 miniszterből kilencen igennel, ketten nemmel szavaztak, öten tartózkodtak. A kormány az 12330/1945 ME sz. rendeletében (1945. december 29.) csak látszatra nevezett meg politikai felelősség szerinti kategóriákat. Kivételeket is csak formailag engedett meg. Valójában ugyanis a hazai német lakosság teljeskörű kitelepítésére törekedett. Ezért volt benne a kitelepítés elsőszámú indoka az, ha valaki magát 1941-ben, a népszámláláskor német anyanyelvűnek vagy német nemzetiségűnek vallotta. A magyar kormány igyekezett azt a látszatot kelteni, mintha a berlini Szövetséges Ellenőrző Tanács utasítására rendelte volna el a kollektív bűnösségen alapuló, teljeskörű kitelepítést. A SZEB 1946. január 25-i ülésén készült jegyzőkönyv szerint a SZEB amerikai tagja, Key tábornok és szovjet elnöke, Vorosilov marsall tiltakozásul felszólította a kormányt, hogy ne használja "a SZET utasítására" kifejezést. Ugyanakkor Vorosilov óriási nyomást fejtett ki annak érdekében, hogy az elrendelt teljeskörű kitelepítés minél hamarabb megvalósuljon és lezáruljon. Ezzel akarta ugyanis elősegíteni, hogy Csehszlovákia gyorsan kitelepíthesse az ottani magyarokat Magyarországra.

Nagy Imre kommunista belügyminiszter 1946. január 15-én adta ki a kitelepítés végrehajtását szabályozó 70.010 / 1946 BM. számú rendeletet. Ebben az állt, hogy a kitelepítés alól mentesítettek aránya nem haladhatja meg a járás, a megyei jogú város vagy a megye német lakosságának a 10%-át. Az "ártatlanok" számát abszurd módon adminisztratív úton korlátozta. Nem szolgálta a személyes politikai felelősség tényleges vizsgálatát. A német nemzetiségűeket kiszolgáltatta egy belügyminiszteri biztos által vezetett bizottságnak, amely helyben, kénye-kedve szerint dönthetett, elismeri-e az ártatlanságot vagy sem. Ez az önkényes szabályozás újabb hatalmi csatározásokhoz is vezetett a Független Kisgazdapárt és a Magyar Kommunista Párt között. Sok helyütt a kommunista tagsági könyv lett az egyetlen hatásos érv a mentesítéshez.

A kitelepítés előkészítésében és végrehajtásában meghatározó szerepet játszott a kommunista vezetés alatt álló belügyminisztérium. A Népgondozó Hivatal, amelyet 1945-ben elsősorban a kitelepítés lebonyolítására állítottak fel (vezetője idősb Antall József volt), a belügyminisztériumnak volt alárendelve. Ez a minisztérium hatalmazta fel és küldte ki azokat a kitelepítési biztosokat, akik helyben minden hatóságnak utasításokat adhattak. Amúgy is a kommunista párt szerezte meg 1945-ben a belügyhöz tartozó kulcspozíciók többségét. A kitelepítési rendelet végrehajtásával a kommunisták újabb hatalmi eszközre tettek szert.

A magyarországi németek kitelepítése a magyar kormányok várakozásával ellentétben nem lett kül- és belpolitikai csodaszer. Mint Kaltenecker Krisztina írja, a kitelepítéssel járó jogtalanságok, törvénytelenségek és embertelenségek megrázkódtatták az alkotmányosságot, kikezdték a jogállamiság alapjait. A magyarországi németek kollektív bűnösségen alapuló kitelepítése ráadásul tovább gyengítette a magyar kormány pozícióit a szomszédos győztes államokkal, különösen Csehszlovákiával szemben. A határon túli magyarok sorsát meghatározta a továbbiakban, hogy a szomszédos országok a magyarországi németek kitelepítését precedensnek tekinthették. Csehszlovákia például egy úgynevezett kölcsönös szlovák-magyar lakosságcsere kikényszerítésére használta fel a magyar kormánnyal szemben.

 

Hírfigyelő Szolgálat

Általános sztrájkot tartottak Tunéziában a megszorítások ellen

Több, mint 700 ezer munkavállaló sztrájkolt tegnap Tunéziában, miután a kormány befagyasztotta a közszolgálati dolgozók bérét és megszorító intézkedésekbe kezdett. A kormány az általa felvett IMF hitel feltételei és ajánlásai miatt kezdett megszorító intézkedésekbe, amik egyre nagyobb társadalmi feszültségekhez vezettek.

Előbb egy újságíró, Abderrazak Zorgui gyújtotta fel magát, aki arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy nyolc évvel a 2011-es Arab Tavasz után sem oldódtak meg az emberek problémái, majd a mostani országos munkabeszüntetés előzményeként novemberben több százezer közszolgálati dolgozó sztrájkolt, és országos tüntetéshullám vette kezdetét.

Csütörtökön az országos munkabeszüntetés mellett több ezren vonultak a különböző városokban a szakszervezeti irodák elé, hogy tiltakozzanak a kormány és az IMF ellen. Az egyik tüntető elmondta, hogy a 2011-es forradalom főbb követelései nem teljesültek, és elsősorban ezért vannak most az utcán.

Az egész napos napos sztrájk alatt a tunéziai repülőterek összes járatát törölték, az iskolák országszerte zárva maradtak, és megbénult a kórházak, a kikötők, a tömegközlekedés, a közmédia működése is.

 

A tunéziai szakszervezeti ernyőszervezet, az UGTT több, mint száz alkalommal tárgyalt a kormánnyal, mielőtt sztrájkba hívta az ország munkavállalóit. A tárgyalások azonban eredménytelenek voltak: a szakszervezet nem tudta elfogadni a kormány 27 dolláros béremelési javaslatát, ami helyett ők egy 91 dolláros emelést tartanának elfogadhatónak, valamint többek között azt szeretnék, ha javulna az egészségügyi ellátás és az oktatás biztosítaná a társadalmi mobilizációt.

Kijelentették, hogy nem tartják alkalmasnak a kormányt arra, hogy kezelje az ország égető társadalmi kérdéseit, és úgy látják, hogy a vezetés egyre inkább csak az IMF bábjaként viselkedik ahelyett, hogy az embereket képviselné.

Youssef Chahed miniszterelnök szerint minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy elkerüljék a sztrájkot, egy olyan ajánlatot tettek le a szakszervezetek elé, amely úgy növeli a fogyasztók vásárlóerejét, hogy közben az ország gazdasági állapotát is figyelembe veszi. Azt üzente az embereknek a közszolgálati tévének nyilatkozva, hogy a sztrájkok veszélyeztetik Tunézia így is törékeny gazdaságát, és az országot újabb külföldi hitelek felvételére kényszeríthetik. A sztrájkot követően újra tárgyalóasztalhoz hívta a szakszervezeteket.

(AP News)

Piroska napja
(Piroska napjához fűződik ez a mondás: “Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy”.)
Szent Prisca Január 18-án van Piroska névünnepe, amikor felidézhetjük a hajdani rímes népi megfigyelést: “Piroska napján, ha fagy, negyven napig el sem hagy.” Okulván az akkori telek legzordabb időszakából, ezen a napon a földművesek még inkább kímélték az állatokat, a lovakat sem fogták be. Rómában, az Aventinus hegyén áll Prisca ókeresztény vértanú temploma. Claudius császár pogány áldozatra akarta kényszeríteni Priscát, vagy magyarul Piroskát, de ő keresztény létére erre nem volt hajlandó. A császár ezért kivégeztette az Aventinus hegyén. Hazai tekintélyt e névnek Szent László leánya adott, akit szintén Piroskának hívtak.
Piroska napja
Szerémség Dobrodol nevű községében és másutt is Vajdaság-szerte járja: „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el sem hagy.” Piroska napja tehát negyvenes időjósló nap.
Lendván, Szécsiszentlászlón ezt így fogalmazzák meg: „Ha fagy Piroska napján, még negyven napig fagyos idő várható.”
A földművesek ezen a napon kímélték az állatokat, még a lovakat sem fogták be.

Marcus Aurelius bölcs gondolata

Van olyan ember, aki, ha embertársával jót tett, azonnal kész a hálát számlázni. Van olyan, aki ezt ugyan nem teszi meg, de azért befelé mégiscsak adósának tekinti a másikat, s nagyon is tudatában van jótéteményének. Más viszont egyáltalában nem tartja számon, amit tett, hanem hasonlatos a fürtöt termő szőlőtőhöz, mely ha egyszer meghozta gyümölcsét, semmi mást nem kíván többé. A jótékony ember, akárcsak a ló, ha futott, a kutya, ha vadra bukkant, a méh, ha mézet gyűjtött, nem veri dobra tettét, hanem tovább folytatja áldásos munkáját, mint ahogyan a szőlőtő, ha eljön az ideje, ismét meghozza a maga fürtjét.

Marcus Aurelius (121 - 180) a Római Birodalom császára

Szent Antal napja
(Remete Szent Antal (i.sz. 250) szerzetes volt, akit a háziállatok védszentjeként tiszteltek. A középkorban előfordultak járványszerű mérgezések, melynek tünetei hasonlítottak az orbáncéhoz. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot és az ehhez hasonló mérgezést. A betegeket imádságokkal, ráolvasással próbálták gyógyítani. Az ehhez kapcsolódó hiedelmek a hitújítás korában elhalványultak, de később újra éledtek Páduai Szent Antalként.)
Január 17-e, Remete Szent Antal névünnepe. Hűséges remetetársa volt Remete Szent Pálnak. A felső-egyiptomi Komában született 250-ben, hosszú életet élt, hiszen 106 éves korában, 356-ban tért vissza a teremtőjéhez.Remete Szent Antal Ő a beteg emberek és a beteg állatok patrónusa. A szent ereklyéit a XI. században vitték Franciaországba, ahol megalakult 1095-ben az antoniták rendje. Emléknapját elsősorban a hazai délszlávok ünnepelték, de szórványos adatok előfordulnak a magyarok köréből is. Kultusza a XVI. század végére lehanyatlott, és a hozzá fűződő hagyományok, hiedelmek a Lisszabonban, 1195-ben született Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éltek tovább, aki afrikai hittérítő és a Ferencesek szerzetének buzgó terjesztője volt. Mivel az ő emléknapja június 13-a, a hiedelmek szerint a Szent Antal tüzének nevezett orbáncot, és más hasonló eredetű betegségeket csak január 17-én és június 13-án lehetett gyógyítani. Egyes vidékeken azt tartották, hogy az orbáncosról úgy lehet levenni a tüzet, hogy az említett napokon három Antal nevű férfi megáll a beteg ágya mellett, és egyszerre szív el egy pipa dohányt, amelynek füstjét a gyógyulni vágyóra fújja.
Antal ~ Téli Szent Antal napja
Remete Szent Antal régen a beteg emberek, állatok nagy tiszteletben álló védőszentje volt. Ismertetőjele a disznó. Ezért gúnyolódik rajta Szkhárosi Horvát András: „Az kinek elvész disznaja, malacca, az pásztorságot Szent Antalnak adja.”
A T-alakú keresztet egyiptomi vagy antalkeresztnek nevezték. Járvány, bőrbetegségek, Szent Antal tüze, kígyómarás ellen viselték.
Bálint Sándor az Ünnepi kalendáriumban említi, hogy Bácson, a hajdani érseki székhelyen levő középkori Remete Szent Antal kápolnát gyógyulást remélve nemcsak magyarok, hanem törökök is látogatták. A monda szerint egy török basa építtette, mert egy bácsi barát meggyógyította fia szemhályogját.