Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

2019. július 15. - Andre Lowoa

Henrik napja


Henrik napján emlékeztek a vallásosabb hívek a tizenkét apostolra. Apostolok oszlása, - mondogatták olyankor, ha mennydörgéses vihar támadt, annak reményében, hogy az égiháború hamarosan szétoszlik, és a kaszások folytathatják az aratást. Egyébként a háziasszonyok próbaképpen, ezen a napon sütötték az új lisztből az első kenyeret.


Július 15. – Henrik napja

Az új kenyér sütésének napja. Kipróbálják az új lisztet. Szlavónia református községeiben (Kórógy, Szentlátszó, Haraszti, Rétfalu) új kenyeret sütnek az új lisztből, és úrvacsoraosztáskor vesznek belőle magukhoz.

A nap időjárásához fűződő néhány muravidéki megfigyelés: „Ha viharok vannak e napon, eloszlanak a viharok, nem lesz egyhamar vihar. Ha északi szél fúj, drágaság lesz.”

Margit napja

Aratási névünnepüket az időjárás előrejelző néphiedelem negyvenes napnak tartotta. Sokfelé Mérges Margitnak nevezték, és volt, ahol Pisis Margitnak csúfolták, mert többnyire esőt, zivatart hozott, ami ha bekövetkezett a későbbiekben is megzavarhatta az aratást. A megfigyelést tudományos tapasztalatok is valószínűsítik, hiszen a Medárdi monszun utóhatása sokszor könnyen birokra kelhetett a perzselő forrósággal.

Július 13. – Mérges Margit ~ Pisis Margit

Az általános népi megfigyelés azt mondja, hogy Mérges Margit vagy Pisis Margit többnyire esőt, zivatart hoz, ezért kapta jelzőit is.

Negyvenes nap lévén az a hiedelem, ha esik, dörög, villámlik, vihar dühöng Margit napján, akkor 40 napig ilyet várhatunk. Termésjósló is Margit. Régen azt vallották, ha Margit napján esik, a dió, a mogyoró lehullik vagy férges lesz.


Doroszlón mondják: „Margit meg Anna napján rajzanak a kis legyek.”

Vidékünk népe ilyenkor kezdte meg a szabadban, a folyókban, patakokban, tavakban való fürdést.

2020 végéig egész Európában be akarják vezetni az 5G mobilhálózatot.

Az új mobiltelefon-technológiák az utolsó két évtizedben rohamosan fejlődtek, és a mobil hírközlés jelentős gazdasági tényezővé vált. 2020 végéig egész Európában be akarják vezetni az 5G mobilhálózatot. Mivel az 5G technológia az elektromágneses sugárzás mikrohullámú tartományában működik és a beton, az üveg, az eső vagy a fák is gátolják ezt a sugárzást, így új távközlő rendszerekre van szükség.

Július 2. Sarlós Boldogasszony napja

A római katolikus egyház emlékezik meg Szűz Máriának Keresztelő Szent János édesanyjánál tett látogatásáról. Viszonylag kései keletkezésű Mária-ünnep, a 14. században vált általánossá. Boldogasszony a várandós anyák, a szegények, a szükségben szenvedők és a halottak oltalmazója. Hazánkban az aratás kezdőnapjaként tartják számon. A nap elnevezése az aratás egykori módjára utal, amikor a nők még sarlóval arattak.


Július 2. – Sarlós Boldogasszony napja

A búza beérése, az aratás kezdete kapcsolódik ehhez az asszonyi és vegetációs jellegű naphoz. A szegedi kirajzású helyeken (Padé, Jazovo, Csóka, Száján, Debellács, Telecska, Horgos, Majdán, Ürményháza, Rabé, Torda, Verbica, Magyarcsernye, Udvarnok, Hetény, Kisorosz, Törökkanizsa stb.) azt tartották, hogy az asszony sarlóval arasson egy keveset, szedjen kalászt, hogy a jószág el ne pusztuljon. Az asszonyi sarlós aratás hagyománya Szlavóniában még a XIX. században is gyakorlat volt. Az asszony nyomában járó férfi kötözött.

Szlavóniában még a közelmúltban is, mikor még arattak, és nem kombájnoztak, minden férfi és nő tiszta fehér, csak aratáskor használt ruhában aratott, mert ünnepnek tartották. A férfiakon fehér vászoning, fehér gyolcsnadrág, előttük fehér vászon félkötény, „pregacsa” volt, hogy védje a ruhát, mert a kalász nagyon szaggatja. Szalmakalap vagy micisapka és fekete bocskor egészíti ki az öltözetet. Az asszonyok fehér aratóréklit öltenek, a szoknya bármilyen színű lehet. Előttük durvább gyolcsból kötény, „pregacsa”, a fejükön fehér kendő. A lábszár védelmére ők maguk varrnak bő szárú, egyenes, térdig érő, vékony gyolcsból szabott harisnyafélét, „szárcsarapot”, amit gumival szorítanak le a térd alatt. A lábukon fekete gumibocskor. A lányok öltözéke már színesebb. Hosszú, bő ujjú fehér réklit vesznek fel, amelynek a gallérja, a gombolójának a széle, a hosszú ujjak széle pirossal van körülhorgolva. Cifra, piros szoknya, bő, kivarrott fehér félkötény, „pregacsa”, „szárcsarap”, fekete bocskor és a fejükön cifra, piros kendő egészíti ki az öltözetüket.

Mielőtt hozzáfognának az aratáshoz, reggel hat órakor megfenik a kaszát, azután egy percre megállnak, magukban imádkoznak. A marokszedők, kötélterítők félhangosan mondják: „Édös jó istenem, segíts meg!” Délelőtt 11 óráig dolgoznak, ekkor hazamennek. Délután folytatják a munkát két órától este hét óráig. Mikor bevégzik az aratást, mindenki hálát ad, mondván: „Hálá istennek!”

A kévébe kötött gabonát hetesbe rakták. Két hetesből lett egy kereszt. Az alsó kéve neve: fenék, a legfelsőé: pap. A „kapradékot”, az elhullott és összegereblyélt szálakat a kereszt alá tettek. Sok helyen aratókoszorút készítettek kalászból, és a lámpára akasztották. A koszorú szemeit tavasszal a vetőbúzába keverték.

A gabona learatása és behordása után kihajtották a jószágot a tarlóra.

A kévéket régen a búzás pajtába rakták, később rúgatták vagy csépelték ki.

Sarlós Boldogasszony napja az asszonyoknak bizonyos munkák esetében dologtiltó volt. Ezen a napon pl. nem volt szabad kenyeret sütni, mert kővé válik. Doroszlón a földekre sem lehetett kimenni dolgozni. Kint álltak a rendőrök a falu végén, és visszazavarták azt, aki a földjére akart menni.

Az időjárás fontos volt. Legmegfelelőbbnek a szárazságot tartottak az aratás miatt. A szárazság viszont nem kedvezett más növényeknek, ezért azzal vigasztaltak magukat: „Majd hoz Illés esőt!” Ha viszont esett az eső, negyvenes nap lévén, 40 napig várhattak csapadékot. „Sarlós, ha vizel, soká vizel, ha nem vizel, nem ér rá egyhamar.”

Június - Szent I(st)ván hava Nyárelő - Napisten hava - Gödölyetor (Eper) hava


A június hónap nevének származtatásánál már maguk a rómaiak is zavarban voltak. Egyesek a régi római "Junius"-nemzetség nevéből eredeztették, amelynek leghíresebb tagjai: L. Junius Brutus, a római királyság intézményének megszüntetője, továbbá a két fivér - M. Junius Brutus és D. Junius Brutus - voltak, tudvalevőleg Julius Caesar gyilkosai. Miután ez a Marcus Junius Brutus a naptárt reformáló Caesarnak természetes fia volt, lehetségesnek kell tartanunk, hogy az új kalendáriumban róla nevezték el a június hónapot. Amikor azonban ez a Brutus a saját természetes atyját politikai okból meggyilkolta, akkor őt már nem tartották arra méltónak, hogy az egyik hónap az ő nevét viselje, s ettől fogva - főként Ovidiusnak, a költőnek befolyása alatt - Juno istennőről származtatták a hónap nevét. Ovidius kimondottan "mensis Junonius"-nak, Juno istennő havának mondja.

A névnek ez az átmagyarázása annál könnyebben ment, mivelhogy Juno istennő is beletartozott Mars, Venus és Juppiter famíliájába (akiről a márciust, az áprilist és az eredeti május hónapot elnevezték), hiszen Juno istenasszony Juppiter nővére és felesége volt (a római istenek ebben a tekintetben nem nagyon voltak válogatósak), a házasságnak és a születéseknek védőistennője, azonkívül pedig a csillagos égboltnak is királynője.
Juno a házasság által megszentelt szerelem pártfogója s a családi áldás istenasszonya. Ő védi az asszonyokat, kiket egészséggel és szépséggel ruház föl. A művészetben úgy ábrázolják, mint a házasság harmóniájában kifejlett női szépséget. Kedvenc madara a páva.

Népi megfigyelések:
- ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik
- a júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe
- ha a kakukk Szent Iván napja előtt megszólal, úgy olcsó lesz a gabona, ha utána, úgy drága
- ha Szent Iván napján eső esik, úgy mind mogyoró, mind pedig dió kevés lészen, így tehát dió helyett sültalmát ehetünk

Jeles napok júniusban:
Szentháromság vasárnapja (június 07.)
Medárd napja (június 08.)
Úrnapja (június 14.)
Szent Vitus (június 15.)
Jézus Szent szíve (június 19.)
Alajos és Szent Iván (június 21.)
Péter-Pál napja (június 29.)

Rudan Mária: Rák zodiákusEz az egyik legzivatarosabb hónapunk. Június 21-e a nyári napforduló dátuma, a csillagászati nyár kezdete. Az év leghosszabb napja ez, amikor a nappal 15 óra 58 percig tart. Sajnos, e naptól kezdve már három perccel újra rövidülnek a nappalok, ám a nyarat élvezők ezt még nemigen veszik észre. Az optikai csalódáshoz hozzájárul a nyári időszámítás is, amely késő estig nyújtja a nappalt. A meteorológusok Nyárelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Napisten havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Gödölyetor (Eper) hava elnevezést használták júniusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent I(st)ván hava. A Nap a Rák jegyébe lép.

Népi mondóka
Ha száraz a nyár eleje
Szent Víd
Bő esőt hoz, szavamra, ezt
Elhidd!
Margit-napi esőcseppek
Tizennégy napig peregnek.
János-napi zivatar
Negyven napig elvakar.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Szép idő lesz, ha Szent János bogara igen fénylik, ha az égen sok bárányfelhő létez, ha a dongók este sűrűen repülnek.
Rossz idő vagy eső szokott lenni, ha sok béka jő elő, ha a macskák nyalják, tisztítják magukat, ha a tyúkok a porban fürdenek, ha a kutyák füvet rágnak, ha a vakondok magasra túrnak.

"Duna - híd a jövőbe" "Duna - az élő folyam" Duna és a kultúra "Tégy a folyóért!"

http://www.danubeday.org

A Duna folyam a világon az egyetlen vízfolyás, melynek vízgyűjtő területén 19 ország osztozik. A Duna hossza 2857 kilométer, 801 463 négyzetkilométeres vízgyűjtő területén (más források szerint a vízgyűjtő terület nagysága 807 000 négyzetkilométer) 19 ország osztozik: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cseh Köztársaság, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Németország, Olaszország, Románia, Svájc. Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, 80.5 millió lakosával, a világ legnemzetközibb folyója, egyfajta speciális makrorégiót alkot.

Péter-Pál napja

Péter és Pál apostol Az első az apostol- fejedelem, a másik a népek apostola volt. Ezen a napon kezdődik az aratás, mivel a néphit úgy tartja, hogy a búza töve "Péterpálkor" megszakad. Szent Péter a halászok védőszentje, hiszen maga is halász volt, mielőtt Jézus tanítványai közé állt. A halászok régen ezen a napon tartották a céhgyűlést, a legény- és a mesteravatást. A lakatosok is patrónusuknak tekintették, mivel ábrázolásain a mennyország kulcsát tartja a kezében.

Péter és Pál emléknapja, mint az aratás kezdete vált ismertté a néphagyományban. Sokfelé ekkor kezdték vágni a rozsot, a búzát. Ha ez utóbbi még nem érett meg a betakarításra, akkor egy-két kaszasuhintást végeztek, csak hogy képletesen megkezdjék az aratást. Péter-Pál, valamikor dologtiltó nap volt. Sokfelé ekkor fogadták fel a gazdák a kaszálni tudó részes aratókat és a napszámosokat. A hiedelem szerint a hajadonok közül, aki elsőként hallja meg a harangszót, év végéig biztosan férjhez megy.



Június 29. Péter-Pál napja

Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának feltételezett napja.




Június 29. – Péter-Pál napja

Péter-Pál napja ősi ünnep, az aratás kezdő időszaka. A Muravidéken megkezdik aratni a rozsot. Szabadka, Kispiac, Bánát, Muravidék, Szlavónia, Szerémség, Baranya népének tapasztalata szerint erre a napra már megszakad a búza gyökere, szőkül, zsendül, pár hét múlva lehet aratni. Topolyán ilyenkor kimentek a gazdák a határba, megnézték a búzát, egy-két kaszasuhintást tettek próbaképpen, de komolyabb munkát nem végeztek. Ez a nap ugyanis tilos nap, és dologtiltó.

Doroszlón azt tanácsolják, hogy Péter-Pálkor ne menjenek a gyerekek fürdeni, mert könnyen belefulladhatnak a vízbe. Fürdeni különben is csak azokban a hónapokban egészséges kint a szabadban, amelyiknek a nevében nincs „rö” betű, vagyis májustól augusztusig. Székelykevén Péter-Pál előtt nem jó késsel vágni az almát, mert jég lesz. A mezőre sem ajánlatos menni, mert akkor is jég lesz.

Ezen a napon legízesebb az eper. Ekkor verik mindenfele az epret a fáról, majd kitűnő pálinkát főznek belőle.

Szlavónia, Muravidék, Baranya lakosai bizonyos termésjósló tulajdonságát is számon tartják e napnak. Azt mondják, hogy ha sok eső esik Péter-Pálkor, sok lesz a gubacs a tölgyesekben.

Az időjárást illetően azt tapasztalták, hogy Péter-Pál után az igazi nyár kiegyensúlyozott napjai következnek. De vigyázni kell, mit eszünk. Székelykevén nem ajánlatos késsel vágni az almát Péter-Pálkor, mert jégeső veri el a határt. A rétre sem jó ilyenkor menni, mert az is jeget eredményez.

Balázs Mátyás pásztor elbeszéléséből az derül ki, hogy Péter-Pál napja nevezetes a juhásznak. Amelyik juhot csak fél évre fogtak fel, annak letelt az ideje. Ekkor jöttek a bárányok is a falkába, amelyekre félévi bért számoltak. Ettől kezdve már nem kellett éjszaka járni a marhajárásra titkon legeltetni, mert Péter-Pálkor felszabadult a legelő, mehettek a pásztorok, juhászok arra, amerre csak nekik tetszett.

Zentán és környékén a kaszálni tudó részeseket és napszámosokat ekkor fogadták meg a gazdák az emberpiacon, vagy ahogyan akkor nevezték, a köpködőn, a régi Szentháromság-szobornál.


Jézus Szent szíve

Az Úrnap nyolcadát követő péntek, az egyházi év utolsó változó ünnepe. A Szent Szív a vallásos lélek számára Jézusnak az emberért való önfeláldozó, megváltó szeretetét állítja oda követelményül.
A kultuszt Alacocque Szent Margit látomásai szentesítették: a megjelenő Jézus különösen az emberi hálátlanságot fájlalta, és a Szív tisztelőinek az engesztelést, a hónap első péntekjén való gyónást, áldozást kötötte lelkükre. Margit mindjárt a Szent Szív különös oltalmába ajánlotta magát. Ezt a felajánlást később egészen napjainkig jámbor egyének és közösségek, városok és nemzetek követik. Maga XI. Pius az Egyházat is a Szív oltalmába ajánlotta.