Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

2018. december 06. - Andre Lowoa

Miklós napja


A keleti egyházak máig legtiszteltebb szentje Miklós püspök. Szent MiklósNapját - december 6-át - főleg a gyerekek várják különös izgalommal. Merthogy a jeles nap előestéjén jön a Mikulás, akár be is kopogtathat a legkisebbek otthonába, és ahol netán csintalanabb a gyerkőc, oda még a virgácsos krampuszt is magával viszi. Ahová pedig csak éjnek évadján jut el, ott sem marad üresen, ajándék nélkül az ablakba kitett kiscipő. A rendkívüli szociális érzékkel megáldott püspök jó cselekedeteiről és csodatételeiről számtalan legenda mesél. Legismertebb talán az a történet, amelyben egy gazdag nemes hirtelen nagy szegénységre jutott, és úgy akart magán segíteni, hogy három leányát erkölcstelen életre adja. Miklós mentette meg a lányokat a bűntől, mivel három egymást követő éjszakán egy-egy zacskó aranyat dobott be a házuk ablakán. Innen ered az egész világon elterjedt szokás, hogy Szent Miklós napján a szülők megajándékozzák gyermekeiket, mondván, ez a Mikulás ajándéka. Kevésbé közismert, hogy a szülőket is lázba hozó Mikulás-járás hazánkban a viszonylag új keletű népszokások közé tartozik. Alig másfélszáz esztendeje terjedt át hozzánk osztrák és cseh földről, és nem egyenes utódja a régi magyar Szent Miklós kultusznak. A legendás szent a középkorban a gyermekek, a hajósok és a diákok patrónusa volt, de hozzá fohászkodtak a férjhez menő lányok is. Szent Miklós a folyók mellé települt magyarországi bencés apátságok védőszentje is volt. Névünnepét sokfelé az asszonyok dologtiltó napnak tartották, míg az időjósok szerint Miklós a karácsonyi időjárást is megmutatta.


December 6. Szent Miklós napja
Szent Miklós püspök a IV. században élt a kisázsiai Myra városában. A pékek, gabonakereskedők, diákok, eladólányok, révészek, vízimolnárok, polgárvárosok pártfogója. A Mikulás szó a Miklós név szlovák megfelelője, csak a XIX. században került be a köznyelvbe. Az ország egyes területein szokás volt a mikulásjárás, amely eredetileg középkori diákszokás volt. A falvakban a XX. század első évtizedeiben városi hatásra terjedt el az ajándékozás szokása.


Miklós napja ~ Mikulás napja

Miklós a gyermekek barátja, meg is ajándékozza őket. Amikor a századfordulón a Mikulás még világos nappal járta a falut, a szigorú, botos Mikulás előcsalta a kuckóba bújt gyereket, kifaggatta, tud-e imádkozni. Járt a vessző, ha bebizonyosodott, hogy nem tud, még az anyja is kikapott.

Az ajándékokat a szülők a kiskapuban adták át a Mikulásnak. Csak dió, alma, cukorka volt az ajándék. Később jött szokásba, hogy a Mikulás az ablakba kitett, tisztára „suvickolt” cipőkbe, megmosott, bemeszelt faklumpákba tette reggelre puttonyából a megérdemelt ajándékot a jó és szorgalmas gyerekeknek. Társa, a hosszú nyelvű krampusz, ördögfióka pedig arannyal befuttatott virgáccsal vagy festetlenül maradt ágacskákból kötött csomóval „jutalmazta”, illetve büntette a haszontalan rossz gyerekeket.

Miklós napja ma inkább mindenfele termőnap, illetve időjósnap voltát őrizte meg. Tudniillik, ha ezen a napon születnek kismalacok, akkor a koca felnevelheti majd őket. Baranyában viszont úgy vélekednek, ha fúj a szél Miklóskor, elpusztulnak az egerek.

Mint időjós megmutatja a hónap végének az időjárását. Ha pedig enyhe idő volt, mondják a baranyaiak, Miklós egészen biztosan megrázza majd a szakállát. Azt is tartják, hogy megmutatja karácsony időjárását.

Szent Borbála


Európa csaknem minden országában, ahol bányászat folyik, évszázadok óta megünneplik december 4-ét, a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának a napját. Elterjedése annak köszönhető, hogy a bányászhagyományok és tradíciók közösek egész Európában, közös a természettel vívott harcuk. Munkájukat állandó életveszélyben végzik, és ez olyan összetartó erőnek bizonyult, amelynek még a nemzetek határai sem szabtak korlátot. Bányászaink 1945 előtt munkaszünettel ünnepeltek. A vértanúságot szenvedett ókeresztény Borbálát tartották védőszentjüknek a tüzérek, a harangöntők és a kőfaragók is.
Szent Borbála emléknapjához évszázadokon át sok hiedelem fűződött. Ha a Borbála napján vízbe helyezett cseresznyefaág, a "borbálaág" karácsonyra kivirágzott, az eladó lánynak közeli házasságra volt kilátása. Hasznosnak bizonyult az is, ha a lányok András napján az eresz alá dugott almát december 4-én a másik oldalára fordították, majd karácsonykor magukkal vitték az éjféli misére. Ugyanis aki a mise után először szólította meg őket, annak a családjából várhatták a vőlegényt.
Borbála dologtiltó nap is volt. A hiedelmek ilyenkor tiltották a varrást, fonást, söprést. Ám ha női látogató tévedt a házba - ami az egész téli ünnepkörben szerencsétlenséget jelentett - azt feltétlenül seprűvel verték ki. Idegen férfit sem láttak szívesen, mert az is elviszi a ház szerencséjét, akárcsak az ajándékozás és a kölcsönkérés. Fonás és varrás helyett Borbálakor tollat fosztottak, bort fejtettek vagy búzát csíráztattak, hogy annak zöldjéből majd a következő év termésére jósoljanak.
Ugyanakkor Baranyában ezen a napon a férfiak nem fejthettek bort, az asszonyoknak tilos volt hozzányúlni a rokkához, mert ezek a műveletek - felgerjesztvén az ártó szándékot - megbetegíthették volna a marhát.


December 4.   Borbála napja
Szent Borbála emlékünnepe, aki Kis-Ázsiában élt. Keresztény hitéért halt mártírhalált. A bányászok, tüzérek, védőszentje. A Borbála nap hiedelemszokásai a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Például a női munkatilalom, e napon a női látogató nem hoz szerencsét a házhoz.


Borbála napja

Borbála napjának több funkciója van. Termésjósló nap. A Borbála-ág kivirágoztatása Doroszlón, Becsén és másutt is szokásos termésjósló mód, de sok helyen már elvesztette ezt a szerepét. Egyszerűen csak azért fordulnak a Borbála-ágak kivirágoztatásához, hogy karácsonyra virág legyen a házban, ha nincs másféle virág, mely színt, vidámságot visz a téli napok szürkeségébe.

A Borbála-ágat, Doroszlón sárgabarack termőrügyes ágát vagy venyigét befőttes üvegben, vízben feltették a kemence vállára vagy a meleg szobába az asztalra. Ha karácsonyig kihajtott, kivirágzott, meg lehetett látni, milyen lesz a termés a következő esztendőben.

E nap szétszedő-, bontónap, mert csak szétszedő, bontó munkát lehet végezni, termelő, valamit alkotó munkát nem.

Mivel részleges dologtiltó nap Borbála napja, a férfiak Baranyában nem fejthetnek bort, a nők pedig nem fonhatnak, mert megsántul a marha. A Muravidéken meg is magyarázzák, miért nem szabad hozzányúlni a rokkához. Azért, mert ha fonnának az asszonyok, Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának. Ha ez megtörténhet, biztonságosabb a tollfosztás. Különben is csak bontó munkát lehet végezni, a tollfosztással pedig nem árthat senkinek és semminek a gazdasszony.

Ferenc, disznóölő Szent Ferenc, Disznóölő Ferenc napja

Gombos, Doroszló dunántúli községekből származott lakosai emlegetik Ferenc napját Disznóölő jelzővel. Régen ugyanis azt tartották a Dunántúlon, hogy e nap kiváló alkalom a disznók levágására, feldolgozására, már elég hideg van, van ideje és lehetősége a húsnak, hogy kifagyjon.

STOP-RFID

Erre vagyunk elhívva, hogy követeljük: Stop! Vége, elég! Vége a megtévesztő csalásotoknak. STOP! RFID-csip, ez népirtáshoz vezethet: genocidhoz, átlátszó a tervetek, eleget raboltatok ki minket. Erre vagyunk elhívva, hogy követeljük: Stop! Vége, elég! Vége a megtévesztő csalásotoknak. STOP! RFID-csip, ez népirtáshoz vezethet, genocidhoz, átlátszó a tervetek, eleget raboltatok ki minket. Képzelj el egy világot, mert ez előtt állunk, ahol nincs szabadságod és valaki mindig megfigyel, ha kilépsz a házból, azt a Big-Brother is tudja, állandóan kontrollálnak, ő mindig informálva van, minden lépésed az ellenőrzése alatt van, ő mindig résen van, mindegy merre vagy, minden adat rólad a markában van, nagyvállalatok figyelik életedet. Erre vagyunk elhívva, hogy követeljük: Stop! Vége, elég! Vége megtévesztő csalásotoknak, STOP! RFID-csip, ez népirtáshoz vezethet, genocidhoz. Átlátszó a tervetek, eleget raboltatok ki minket. Nincs többé privát életed, ha semmit nem teszel ez ellen. Kontroll feletted, kontroll felettem. Mindegy,hogy vallás, vagy politika miatt, de ne engedj ezeknek! Ez által a chip által egy új fajirtás keletkezik. Szereted a csokit, Big-Brother is tudja ezt. Szereted a kólát, Big-Brother is tudja ezt. Sok pénz van a számládon, Big-Brother is tudja ezt. Veszel ma egy autót, nagy testvér is tudja ezt. Erre vagyunk elhívva, hogy követeljük: Stop! Vége, elég. Vége a megtévesztő csalásotoknak, STOP! RFID-csip, ez népirtáshoz vezethet, genocidhoz, átlátszó a tervetek, eleget raboltatok ki minket. Ideje, hogy megmozduljunk, hogy harcoljunk es ne adjuk fel soha, élni akarunk, és nem adjuk meg magunkat. AZ AGB összeköt, egyesülve harcolunk az ellenség ellen, közeleg a végetek, a rendszeretek csődöt mondott. Az életet csak egyvalaki szabhatja meg, s versenyre szállni nem tudtok vele. Bőröd alatt a chippel az életed lesz elrabolva, ez rád is vonatkozik, mindegy hogy ki vagy, ez mindenkit érint. Mindenkinek szól. Gátlástalanul és észrevétlen a kezükbe kerülsz, sarokba szorítva, s az élettől elválasztva. Kész vagy a harcra, nézd meg a tényeket. Már 2000 éve megjósolták ezt. Erre vagyunk elhívva, hogy követeljük: Stop! Vége, elég, vége a megtévesztő csalásotoknak, STOPP! RFID-csip, ez népirtáshoz vezethet, genocidhoz, átlátszó a tervetek, eleget raboltatok ki minket. Erre vagyunk elhívva, hogy követeljük: Stop! Vége, elég, megtévesztő csalásotoknak vége, STOPP! RFID-csip, ez népirtáshoz vezet, genocidhoz, átlátszó a tervetek, eleget raboltatok ki minket. Nem hagyjuk magunkat megijeszteni, tudjuk, hogy minket a győzelem hív. Ordítsuk: STOP, elég volt! Kihirdetjük aljasságotok. Ez a veszély számunkra világos, s mi készen állunk, hamis politikátok csírájában lesz elfojtva. Az AGB összeköt, túl korán örültetek, aljasok vagytok s ezért átvesszük, hála Neki, a hatalmat tőletek. Erre vagyunk elhívva, hogy követeljük: STOP, vége, elég, mert megtévesztő csalásotoknak vége, STOP RFID-csip, ez népirtáshoz vezethet, genocidhoz, átlátszó a tervetek, eleget raboltatok ki minket.

Elza napja

A meteorológiai tél kezdetét hirdeti. A gazdaasszonyok rendszerint ekkor fogták be hizlalásra a karácsonyi pulykát, míg az időjárás megfigyelői a gallyakat rázó, szeles Elza-napból végleg szeles decembert jósoltak. "Elza-napi éles szél, négyheti széllel jár."


Elza napja

December első napjával már megkezdődik a hóvégi ünnepekre való előkészület. Többek között befogják a karácsonyi pulykát is hízni.

Az időjárást illetően negyvenes nap. Mindenütt azt tartják, ha e napon fúj a szél, akkor 40 napig szeles lesz az idő.

November - Szent András hava Őszutó - Enyészet hava - Disznótor hava

A november a kilencedik hónap volt a rómaiaknál ("novem" = kilenc). A "novem" a görög "ennea", "enneva" származéka, ez viszont a "neosz-neá"-ból eredt, s ez azt jelenti, hogy "új, félig felnőtt, tapasztalatlan" - eléggé plauzibilis megjelölése a jobb kéz gyűrűsujjának.

Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb. A szántóföldekről betakarítják az utolsó terményeket is, és a hónap vége már a báloké. Az első hó is november vége felé szokott leesni. A falun élő, gazdálkodással foglalkozó emberek ez idő tájt csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodnak.

Népi megfigyelések:
- ha Mindenszentek napján hó esik, nem olvad el márciusig
- ha Mindenszentek napja nedves, lágy telet várhatunk, ha pedig száraz, úgy kemény tél következik
- ha Katalin kopog, a Karácsony locsog
- Márton olykor fehér lovon jár
- ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál

Jeles napok novemberben:
Mindenszentek napja (november 01.)
Halottak napja (november 02.)
Szent Hubertus (november 03.)
Szent Márton napja (november 11.)
Erzsébet napja (november 19.)
Katalin napja (november 25.)
András napja (november 30.)

Rudan Mária: Nyilas zodiákusA meteorológusok Őszutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Enyészet havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Disznótor hava elnevezést használták novemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent András hava. A Nap a Nyilas jegyébe lép.

Népi mondóka
Ködös Márton után
Enyhe telet várhatsz,
Havas Márton után
Farkast soká láthatsz.
Szent Erzsébet-napja
Tél elejét szabja,
Az András-napi hó
A vetésnek nem jó.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Hosszú és kemény tél következik, ha október hideg volt, és második felében délnyugatról keletkezett viharok voltak, ha a madarak ősszel kövérek, ha sok komló, makk, és keménymagú gyümölcs termett, ha november hó száraz és nem fagyos.

A rabszolgaság törvényesítése – Öngyilkos kormánybukás 3.

A munka törvénykönyvének tovább silányítása

Manapság Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos által közösen benyújtott módosító javaslata borzolja a kedélyeket, de mondhatnák azt is, hogy kiverte a biztosítékot. Nem csupán azért, mert 400 órára javasolják felemelni a korábbi módosításban már felemelt 250 órás túlórát, de ráadásul nem csak a munkaidő keretet, de az elszámolási időszakot is 3 évre akarják emelni.

Az Mt. 109. § (1) bekezdésében a „kétszázötven óra” szövegrész helyébe a „négyszáz óra” szöveg lép.

Eddig ez így volt:

  1. § (1) Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

Az Mt. 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap.”

Ez eddig így nézett ki:

  1. § (1) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.
  2. (2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét
  3. (3) A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

Cikksorozatunk korábbi két írásában (A napi betevő ára, Bér gyilkosság – avagy munkáltatás alulnézetben), a munkaerőpiacot, különös tekintettel a munkavállalókat sújtó problémákról, igazságtalanságokról, kizsigerelésről írtunk, különböző szempontokból nézve. Sajnos a problémakör kimeríthetetlen. A munka törvénykönyve, melynek a munkavállalók érdekeit kellene szem előtt tartania, több módosításon ment át a „rendszerváltoztatás” azaz 1990 óta. Nem meglepő módon mindannyiszor a munkavállalók hátrányára, ergo a munkáltatók előnyére. A most tervezett újabb gányolás, mely felér a rabszolgaság bebetonozásával, egyúttal törvényesíteni szándékozik az eddigi jogellenes gyakorlatot.

Hol vagyunk már a szocialista idők „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás”–tól!

Ami egyébként akkor sem volt igaz, hiszen a rendszeres munkába járás napi kb 1-2 órányi idejét valamiből csak el kellett venni. (És ugye a 8 órás munkaidő is 8 + fél óra volt valójában.)

Akkoriban a túlórát is másként számolták az első két óráért +25%, a második 2 óráért +50%-os túlóradíj járt. A hétvégi (szombat és vasárnap) pihenőnapra +100% túlórapótlék illette meg a munkavállalót. Az üzemekben volt 12/24 és 24/48 órás műszak, azaz 12 óra munka után 24 óra pihenő idő illetve 24 órás műszak után 48 óra járt. Hát ma már ez is a múlté.

A Munka törvénykönyve e tekintetben valóban megérett a reformációra, de nem szabad, hogy ez a rabszolgamunka törvényesítését jelentse.

Sokkal inkább – mint korábban írtuk -, a manapság elharapódzó rendszeres túlmunka és az érte járó ki nem fizetett bérezés megszüntetését kellene, hogy jelentse.

A jelenleg hatályos MK Tvk szerint

  1. fejezet A napi munkaidő
  2. § (1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). (2) A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló
  3. a) készenléti jellegű munkakört lát el,
  4. b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).
  1. fejezet A munkaidőkeret
  2. § (1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. (2) A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani.
  1. § (1) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. (2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét
  2. a) a megszakítás nélküli,
  3. b) a több műszakos, valamint
  4. c) az idényjellegű tevékenység keretében,
  5. d) a készenléti jellegű, továbbá
  6. e) a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében.

(3) A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

  1. fejezet A munkaidő-beosztás szabályai
  2. § (1) A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.
  3. § (1) A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. (2) A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). (3) Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén – a 101-102. §-ban foglaltakra tekintettel – a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás).
  1. § (1) A munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse.
  2. (2) Az elszámolási időszak tartamát a 94. §-ban foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. (3) Az elszámolási időszak tekintetében a 93. § (3)-(4) bekezdése és a 95. § megfelelően irányadó.
  1. § (1) A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet. (2) A munkavállaló beosztás szerinti a) napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra, b) heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet

Túlóra orrvérzésig

A túlóra elrendeléséről ezt írja a Szakszervezetek.hu honlap:Fő szabály szerint a túlóraszámot viszonylag egyenletesen kell elosztani, így a munkavállaló beosztott rendes és rendkívüli munkaideje együttesen nem haladhatja meg a napi 12 és a heti 48 órát. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a heti óraszámkorlátot a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.”

Nekünk azonban van egy gondunk, ugyanis gyakran tapasztunk olyan munkaidő beosztást, amelyben eleve – jobb esetben – 3-4 napon át folyamatosan 11-12órás a beosztás és ez nem számít túlórának, vagy, – még ennél is rosszabb -, amikor akár 5-6 napon át 12 órás a műszak az minden napján. A pihenőidő – szabad nap igen furcsán oszlik meg, hiszen a folyamatos 10-12 órák között alig marad idő a pihenésre. Sokan azért vállalják ezt, hogy a szabad hétköznapokon pihenés helyett a hivatalos ügyeket tudják elintézni napközben, esetleg orvosi rendelőkben töltsenek el jó néhány órát. Netán bepótolják az előző 3-4 nap munka után feltorlódott teendőiket és előre kialudják magukat, hogy a következő 3-4 nap 12 órás műszakját teljesíteni tudják. Persze, ha nem egy műszakban kéne másfél-két műszakot lehúzni, akkor ez nem lenne gond.

Az úgynevezett teljes munkaidő jelenleg gyakorta 10-12-13 órás műszakokat jelent (olykor többet is) mi több, a szombatot (főként a kereskedelemben, vagy a szolgáltató iparban, de sok más szférában is normál munkanapként kezelik. A vasárnapi munkavégzést pedig max 50%-os díjjal honorálják.

Meglátásom szerint nem kell eltörölni sem a túlmunka, túlóra LEHETŐSÉGÉT sem a szombat, vasárnapi nyitvatartási időt, csak éppen nem szabad kötelezővé tenni, de leginkább meg kell fizettetni a munkaadókkal. A munkavállaló szabadon, és főként retorzió mentesen dönthesse el, hogy kíván-e szombaton és vagy vasárnap dolgozni, illetve a hétköznapokban rendszeresen túlórázni.

Tehát a Munkatörvénykönyvében meg kell szüntetni a 6 munkanapos hetet, azt kell deklarálni, hogy a szombat és vasárnap a rendes pihenőnap, és ezeken a napokon mindenkit, aki mégis dolgozik, megilleti a túlóradíj, vagy az ezt kiváltó dupla szabadnap. Ám, ha beosztást, a nyitvatartási időt így állapítja meg a munkaadó, vagy a szolgáltatást ezeken a napokon végezteti a dolgozókkal, akkor azt, +100%-os bérrel vagy dupla pihenőnappal kell kiváltani. Illetve a hétköznapokon a 8 órán túli munkát túlóradíjjal kell kifizetni, vagy megszervezni a két műszakos munkarendet! E szabálynak pedig általánosnak kell lennie, és nem a szakszervezet és a munkáltató közötti megállapodás úgynevezett Kollektív szerződés hatáskörébe utalni. Már csak azért sem, mert a munkáltatók jó részénél sem szakszervezet, sem pedig Kollektív szerződés nem létezik. Nem véletlenül! Azok a honpolgárok, pedig akik ragaszkodnak a hétvégi kiszolgáláshoz, pláza járáshoz, szolgáltatások igénybevételéhez, fizessék meg az emelt költségeket.

Mert végeredményben nem a törvényi engedéllyel támogatott rabszolgaság a cél, és nem az, hogy zombikkal, és frusztrált dolgozókkal töltsék meg a munkahelyeket, hanem az, hogy, ha valaki mondjuk a családja kárára is vállalja a plusz bérezésért, a többletmunkát, akkor maga dönthesse ezt el.

Természetesen vannak az általánostól eltérő munkahelyek főként a közszolgálat, vagy közszolgáltatás esetében pl. rendőrség, katonaság, kórházak, börtönök, tűzoltóság, benzinkút, katasztrófavédelem, tömegközlekedés, stb., ezekre nyilván eltérő szabályoknak kell vonatkozni, ahogy eddig sem volt másként. (kivéve, hogy gyakorta nem fizették ki a ledolgozott túlórákat)

Ingyen munka

A mostani MK tvk. tervezett módosítása már + 400 órára emelné meg az elrendelhető túlmunkát, ráadásul ennek kifizetését is engedné eltolni akár 3 évvel. Nos, a feltétlenül szükséges és ÉSSZERŰEN elrendelt túlórát egyáltalán nem kellene megemelni, már a 250 óra is több, mint indokolt, azonban ennek kifizetését kötelezően a tárgyhót követően ki kell fizettetni a munkaadóval. Ki tudja mi lesz 3 év múlva, létezik-e még a cég egyáltalán, él-e még, ott dolgozik-e még az érintett munkavállaló? A boltban sem adnak semmit „hozomra”. A munkaadóknak egyfelől át kell gondolnia, hogy valóban szükséges-e a túlmunka elrendelése, illetve van-e rá kerete? Az ingyen munka, bár nagyon kényelmes és profit növelő, csakhogy még a rabszolgának is regenerálódnia kell, nem utolsó sorban életben kéne maradnia. Vagyis a létfeltételeit, a mindennapi megélhetését semmiféle gazdálkodói haszon nem írhatja felül. Ha pedig egy munkáltató csak kizsigereli a dolgozóját, vagy aránytalan túlmunkára kötelezi, több munkakört sózva a nyakába, de a munkáját nem akarja megfizetni, akkor ne fogadja értetlenkedve és ne panaszkodjon, ha feketelistára kerül, ha rossz hírét keltik, ha nem mennek hozzá dolgozni, vagy kilépnek az alkalmazottai. Senki mást csak magát hibáztathatja, mert valamit nagyon rosszul csinál.

Jelenleg is az a gond, hogy a munkaadók jó része a legkülönbözőbb praktikákkal igyekszik a lehető legalacsonyabb bért adni, vagy módokat, ürügyeket találni, hogy a megállapodott bért valahogy csökkenteni lehessen. A túlmunka jó része is abból fakad, hogy kevesebb emberrel igyekszik elvégeztetni több ember munkáját, aztán úgy tesz, mintha nem tudná, hogy ahhoz több idő szükséges. Miközben a megszüntetett munkakör, vagy a kirúgott dolgozó bérét, vagy annak arányos részét nem adja oda a megnövekedett munkamennyiséget ellátó dolgozójának. Egyébként a mostanság krokodilkönnyeket hullató multik, KKV-ék igen nagyon nem értik, hogy miért van munkaerőhiány, miért mennek el a dolgozóik. Pedig munkaerő van, sőt még szakképzett munkaerő is, csakhogy amikor nem fizetik meg méltányosan a szakmájában, vagy visszaélnek a teherbírásával, megalázzák, kizsigerelik, akkor bizony a munkaerő kénytelen elmenni – akár az országhatáron túlra is -, és jó szakmával, diplomával a zsebében, valami egészen másféle munkát keresni. Ezek után mi vagy ki marad? A megalkuvó nyuszi, a botcsinálta „Mekk mester”, a csókos, és az ilyen olyan okból „röghöz kötött”.

Vagyis a munkáltató spórol, kerül, amibe kerül; – és nem csak neki. Csak az tart ki, akit jól megfizet és megbecsül.

A Magyar Idők minimálbérrel kapcsolatos cikkében ezt olvasni: „A zsebbe fizetett jövedelem bevett gyakorlat a feldolgozóipari kis cégek mellett a benzinkutakon, a gépkocsivezetőknél, valamint egyéb kkv-knál.

A benzinkutas munkára némi rálátás után elmondható, hogy ugyan rendszerint minimálbéres, de valóban borravalós munka, – bár nem könnyű. Ugyanakkor az is elmondható, amiről sokan vagy nem tudnak, vagy csak úgy tesznek, hogy pl. a shop-os-tól, a „pályás”-tól az esetleg ellopott áru értékét, az elhajtást (vagyis a tankolás után fizetés nélküli távozás) nagyon gyakran levonják a bérből. (ezt nem fedezi a borravaló) Ráadásul, ha készült felvétel az elhajtásról lopásról és a rendőrségnek esetleg sikerül megfognia az illetőt, akkor még járkálhatnak a bíróságra is akár hónapokon át.

Szembenézni a valós tényekkel

Megjegyzem, a cégek gyakori és alapos ellenőrzését is szorgalmaztuk korábbi cikkünkben, de nem csak minket foglalkoztatott az ellenőrzés, valamint a dolgozókat egyre hátrányosabb helyzetbe taszító és egyre lepukkantabb munka törvénykönyv. Egyebek közt az Index.hu is több cikkében és nézőpontból foglalkozott a témával. A 250 helyett 400 órát túlóráztathatnának a cégek évente írásában a szakszervezetek egy-egy velős véleményét is közli, pl a MASSZ ezt mondja: “EZ ODA VEZETNE, HOGY AZ ÉRINTETTEKET NÉGY HÉTIG REGGELTŐL ESTIG MUNKÁRA KÖTELEZHETNÉK“.

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége is tiltakozik, közleményükben azt tanácsolják a képviselőknek, hogy „ilyen munkakörülmények között néhány feszített műszakot dolgozzanak végig egy gumigyárban!”

A „Túlórázni nem legális így, de kell a pénz című írásban a dolgozók véleményének, tapasztalatának ad hangot, de ugyanitt a munkaügyi jogsértésekről is szó esik: „Az idei első fél évben 9700 munkáltatót ellenőriztek a hatóságok, közülük 6400-nál tártak fel munkaügyi szabálytalanságokat.”

Mi is idézzük egyik olvasójuk közlését ez ügyben:

Egy olvasónk az egyik nagy telekommunikációs cégről írta, hogy gyakran előfordult ez. „Persze az ellenőrök nem találnak semmit, mert két eset lehetséges: vagy leadják a drótot, hogy megy, és addigra mindenki ívét meghamisítják, vagy az ellenőrt is megkenik. Honnan tudom mindezt? A feleségem kilenc évig dolgozott ennél a tetű cégnél, és velem volt pár összetűzésük, mert nem bírtam nézni, amit ott művelnek velük. Személyesen élhettem át a fentieket. Sajnos a rendőrségi feljelentést nem fogadták be, pedig saját magam láttam, amikor az egyik nagyobb budapesti üzletükben az üzletvezető hamisította az aláírásokat. Ennyit erről. Azóta már nem dolgozik ott, de másokkal ugyanezt megcsinálják” – írta Krisztián.”

És végül szintén az Index.hu-ról az Örülnek a német multik, hogy többet lehet majd túlóráztatni Magyarországon című írásban olvastuk:

„A rendkívül alacsony munkanélküliségből adódó kihívások miatt az itteni vállalatok már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik: megnövekedett beruházásaikhoz a szükséges munkaerő rendelkezésre fog állni – magyarázta. Szijjártó elmondta, a magyar munkaerőpiacot még versenyképesebbé tevő szabályozási javaslatokkal a német cégek beruházási kedvét Magyarországon fenn lehet tartani.”

Most aztán jól meg lett magyarázva; a magyar munkavállalók az a konc, amit a multik elé vetetnek.

A másik „tréfacsináló”, „Kósa Lajos a módosító javaslatról azt mondta, nincs szó arról, hogy kiszolgáltatottá tennék a munkavállalókat, éppen hogy lehetőséget kapnak, hogy erősödjön az alkupozíciójuk a bérek és a munkavégzés feltételrendszerének kialakításában a cégekkel való tárgyalások során”

Nem mondja?! Le akarja nyomni a torkunkon, miért jó nekünk az, ami rossz nekünk. Ez viccnek pocsék, magyarázkodásnak átlátszó! Gratulálunk!

Amennyiben ezt a módosítást is keresztülveri a parlamenti kétharmad, ahelyett, hogy az itthoni 4,16 millió versenyszférában dolgozó munkavállalója (melynek egyharmada messze a szépen csengő átlagkereset alatti fizetésből él-hal) érdekét képviselné, úgy ismét megnyit egy újabb kaput, ami az öngyilkos kormánybukás felé vezet. Reméljük, ez az ötlet gyorsan hamvába hullik, és a kétharmad végre lesz szíves tovább látni az orránál és azokért tenni a munka frontján (is!), akik a hátukon viszik az ország gazdaságát! A multik e nélkül is jól megvannak, a KKV-ékra és mikro vállalkozásokra pedig ráférne a szemléletváltás, és némi szakmai továbbképzés, elvégre vannak olyan cégek, akik tudják, és profi módon teszik is.

Audie, Szabad Riport

András napja


András, Jézus tanítványainak egyike, halász volt, éppúgy, mint testvére, Szent András Simon Péter. Jézus halála után a Fekete-tengertől délre hirdette az evangéliumot. Krisztus után 60-ban, Petra városában keresztre feszítették. Mivel a kereszt szárait átlósan ácsolták össze, nem úgy, mint Jézusét, ezért az ilyen alakú keresztet András kereszt néven emlegetik. Ilyet láthatunk útjelzőként a vasúti átjárók előtt is.
Az András naphoz legalább annyi néphagyomány kötődik, mint a Katalinhoz. A házasságjósló praktikákat a lányoknak titokban kellett végezniük. A párna alá tett férfiruha volt a biztosíték, hogy az alvó lány álmában megjelenik a jövendőbeli vőlegény képe. Ha a disznóólat a lányok megrugdalták ezen a napon, a disznó röffenéseinek a száma megadta azon évek számát, amíg még pártában maradnak. A közös jóslások közül említésre méltó az ólomöntés, ahol az öntvény formájából az eljövendő férj foglalkozására következtettek.
A hagyományos falusi gazdálkodás szerint a disznóvágások ideje is ekkor kezdődik, így karácsonyra már elkészül a füstölt hús is. Ekkor már általában elég hideg van ahhoz, hogy a "disznóságokat" a hagyományos eljárásokkal is el lehetett tartani. Sokfelé disznóölő Szent András néven emlegetik ezt a napot.
Az András körüli napokra esik Advent első vasárnapja, a karácsonyi négyhetes előkészület kezdőnapja. Ilyenkor tilos volt a zajos mulatság, a tánc, a lakodalom. Ehhez az időszakhoz hozzátartoztak a katolikus egyházban a hajnali misék, a roráték. Advent időszaka a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepére való testi és lelki felkészülés ideje volt. Ekkor készültek fel a betlehemesek, szerveződtek a csoportok, tanulták be a szerepeiket, ádventben jártak az ostyahordó gyerekek. A kántortanító az iskolás gyerekekkel küldött megfelelő számú ostyát minden család számára, amelynek fejében azok babot, lencsét, lisztet, kolbászt küldtek neki. Díjlevélben foglalt járandóságuk volt ez a vékonypénzű tanítóknak.
Advent első vasárnapjával új egyházi év kezdődik. Ez a Megváltó születését váró, előkészítő időszak. Szép szokásként adventi koszorút készítenek a családok, amelyet vagy az asztal közepére helyeznek, vagy felfüggesztenek valahová a szobában. Fenyőágból készül, koszorú formájú, rajta négy gyertya, advent négy hetének megfelelően. Minden vasárnap egy gyertyát meggyújtanak, így karácsonyra már mind a négy gyertyácska ég.


November 30.   András napja
Szent András apostol a keleti egyház védőszentje az I. században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért hívják az ilyen keresztet andráskeresztnek. András napja a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. A lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Például böjtöltek, a párnájuk alá férfi ruhaneműt rejtettek.


András napja

András a téli évnegyed kezdőnapja. Mint ilyen, a férjjósló, párjósló cselekmények egyik fontos napja. Egész nap böjtöltek.

A lányok este tükröt, férfi alsóruhadarabot tettek a fejük alá, és azt remélték, hogy megálmodják jövendőbelijük nevét. A Bácskában Topolyán, Csantavéren, de a Bánátban, Baranyában is a lányok egész nap böjtöltek, lefekvéskor pedig a topolyai lányok ezt mondták:

„Agyláb, léplek, András, kérlek,
Mutasd meg a jövendőbeli vőlegényemet.”

Azt remélték, hogy álmodnak a jövendőbelivel, vagy álmukban meghallják a nevét.

Párjósló cselekmény volt az András-pogácsa készítése is. Három pogácsát sütöttek, mindegyikben egy-egy férfinévvel. Kitették a küszöbre, s amelyiket a legkésőbb vitte el a kutya, a benne levő cédulán szereplő nevű személy lesz a jövendőbeli.

Ólmot is öntöttek, ólmot tettek egy rossz kanálba, betették a kanalat a tűzbe, ahol az ólom megolvadt. Kivették a kanalat, s hirtelen egy bögrében levő vízbe öntötték a kanál tartalmát, a megolvadt ólmot. Az ólom a hideg vízben részekre bomlott, vagy egyben maradt, s valamilyen alakot vett fel. Az alakból próbálták kiolvasni a jövendőbeli foglalkozását.

A legények sem maradtak le kíváncsiságban a lányoktól. Ők 13 cédulát írtak lánynevekkel. Lucáig egyenként eldobálták a cédulákat, az utolsónak maradt cédulán találták a menyasszonyjelölt nevét. A lányok is gyakorolták szinte mindenfele a párjóslásnak ezt a fajtáját.

Lábadi Károly szerint Baranyában, Laskón így történt a jóslás: „András napján a hajadon lányok, fiúk egész nap nem esznek, nem isznak semmit. Fésülködni, mosakodni nem szabad. Este, amikor lement a nap, és a fiatalság le akar feküdni, meg kell mosakodnia. A mosdóvizet nem szabad kiönteni, hanem az ágy mellé kell tenni, ahonnan lesz a feje. Egy vadonatúj törülközővel megtörülköznek. Evvel letakarják a vizüket. Megfésülködnek, és a fésűben benne hagyják a hajukat, és a tükörrel együtt, amelyben nézték magukat, a fejük alá tették. Enni és inni még most se szabad. Abban az éjszakában meg kell hogy álmodja, hogy ki lesz a jövendőbeli párja. Ha a lányok azt álmodják, hogy egy kutya harapja őket, annak lányfejjel gyereke lesz.”

Doroszlón másképpen akarták fellebbenteni a jövendőt takaró leplet. Cédulára írták fel a számba jöhető legények nevét. A cédulát meg fésűt, tükröt tettek a párnájuk alá. Ha a cédulán levők valamelyikével álmodtak, az lesz a férjük. Az almamag is jóslóeszköz. András előtt nagy szeretettel ették a lányok az almát, számolták a magokat. Ha olyan almára bukkantak, amelyben 7 vagy 9 magot találtak, akkor a magokat papírba csomagolták, András nap estéjén a fejük alá, a párna alá helyezték, hogy megálmodják a férjüket.

„András, haza láss!” Vége az őszi időnek, jön a tél – mondták Bezdánban.

András időjósló nap is. Topolyán, de másutt is hagymakalendáriumot készítenek. „Egy jókora fej vöröshagymát négyfele vágtak, és ízekre szedtek. Kiválasztottak 12 egészséges lemezt, mindegyikbe egy csipetnyi sót szórtak. A lemezeket sorban egy tányérba tették, közben megjegyezték, melyik milyen hónapot jelöl. Feltették a kemence tetejére. Újév reggelén megnézték, hogy melyik hónap lemezén olvadt el a só, az esős lesz. Amelyikben nem volt víz, az száraz lesz” (Magyar néprajzi lexikon). Gyümölcsfaágat is tettek vízbe, felhelyezték a kemence vállára. Ott a kellemes melegben karácsonyig szépen kivirágzott. Ha először az ág alsó részén jelentek meg a virágok, akkor a tél eleje zord. Ha a közepe, akkor január végére erős tél várható, ha pedig az ág hegyén virágzott ki az ág, akkor a tél vége fele köszönt be majd a nehéz idő, fagy, jég, havazás.

A székelykeveiek szerint Andráskor indulnak el a farkasok juhokat rabolni. (Ez a hiedelem valószínűleg még bukovinai tartózkodásuk idejéről származik, még mielőtt 1883-ban ideköltöztek volna.)

A gazdálkodással összefüggő András napi szokásokról is tudunk. Bánátban azt tartják: „András napi hó vetésnek nem jó.”

András termőnap is. Kotlót, fát ültettek a bánátiak, disznókat párosítottak e napon.

András-nap bontónap is. Bánátban már disznót ölnek ezen a napon, hisz elég hidegek járnak, kifagy a hús. A szerémségiek azt vallják, hogy még most ki lehet irtani a háziférgeket.

Ezen a napon semmi szín alatt ne vágasson eret senki!

Andrással befejeződik a zajos mulatozás, „András zárja a hegedűt”. Legfeljebb az András utáni szerdán, kukaszerdán lehet még otthon muzsikálni, de másutt nem, mondják Szlavóniában a református községekben. András-nap éjfélkor beáll a csend ideje, advent. Ehhez a periódushoz is fűződik néhány népi megfigyelés Baranyában és a Muravidéken: „Adventi malac nem maradós, nem jó hízó.” „Adventi kutyakölykökből lesz a legjobb házőrző.”

Már rettegnek az ukránok: 500 orosz csatarepülőgép járőrözik a határ teljes hosszában

A Kercsi-szorosban is provokáló ukiknak valójában semmi esélyük sincs Oroszország ellen, egy valódi harci konfliktus esetén. Csak arra várnak, hogy Amerika kisegítse őket, még több fegyverrel, vagy akár légierővel és csapatokkal is.
Ha ez megtörténik, – akkor közvetlen harci érintkezésbe kerül az orosz és az amerikai haderő. S ezzel ki is tört a III. Világháború…

Orosz csatarepülőgépek és harci helikopterek jelentek meg az ukrán határ mentén

Mivel az ukránok kercsi provokációja nyomán egyre feszültebb lesz a helyzet Oroszország és Ukrajna között, – az Orosz védelmi minisztérium 500 csatarepülőgépet és 340 harci helikopter telepített az ukrán határ teljes hosszában.

Ezt persze már az ukránok is észre vették, s az Ukrán Védelmi minisztérium szóvivője; Vadim Skibitsky, azonnal világgá is kürtölte.

Vajon mit is vártak ilyen pofátlan provokáció nyomán az ukik? Akiknek valójában semmi esélyük sincs Oroszország ellen, egy valódi harci konfliktus esetén. Csak arra várnak, hogy Amerika kisegítse őket, még több fegyverrel, vagy akár légierővel és csapatokkal is.

Ha ez megtörténik, – akkor közvetlen harci érintkezésbe kerül az orosz és az amerikai haderő. S ezzel ki is tört a III. Világháború…

Akkor Ukrajnából nem marad semmi, de Közép-Európából sem. Magyarország is megszűnik létezni.

A Háttérhatalomnak már régen célja, hogy kirobbantsa ezt a világháborút, s mindeddig csakis a higgadt Medvén múlott, hogy ez nem történt meg.

De kell nekik Oroszország, kellenek nekik az orosz föld kincsei; az olaj, a gáz, az arany, a gyémánt, s egyéb ásványi anyagok. S úgy gondolják, hogy ez a háború korlátozott atomcsapásokkal megnyerhető. Mialatt ők jól elbújnak földalatti városaikban, melyeket az utóbbi évtizedekben ásattak ki maguknak.

Na ez az, amiben tévedtek. Ha kitör a Harmadik Nagy Háború, ők is éppen olyan célpontok lesznek, mint bárki más, – mert oroszok és a velük szövetséges kínaiak, nagyon is jól tudják, hogy hol kell majd keresniük őket, ha itt lesz az ideje.

Az elvakított és megvásárolt ukrán elit pedig nem is gondol arra, hogy csupán könnyen félredobható bábok ők, egy hatalmas világpolitikai játszmában, melyben a Háttérerőknek annyit számít Ukrajna, mint légypiszok a papíron. És az sem számít nekik, ha rádióaktívvá válik a teljes ország, Közép-Európával együtt. Lényeg a cél: Oroszország megsemmisítése, kincseinek megszerzése.

Na, ezt nem fogják hagyni az oroszok. Vezethet be akármilyen katonai kormányzást, hadiállapotot az ukrán állam, egy valódi katonai konfliktus kirobbanása esetén, előbb végez a pöffeszkedő ukrajnai elittel a saját kizsigerelt, kizsákmányolt népe, – mielőtt az első orosz katonát meglátnák.

És már csak hab a tortán az a tény; hogyha az ukrán népfelkelés nem tudja időben átvenni az országban a hatalmat, ebben segíthet neki a határ mentén telepített orosz légierő, melynek személyzete, már Szíriában kipróbált veteránokból áll, s melynek gépei szükség esetén Ukrajna teljes területét lefedik, – és segítheti még az a 25 taktikai, speciális zászlóalj, melyek már ott állomásoznak a határ mentén.

Ennek ismeretében szinte érthetőnek tűnik Porosenko kétségbeesése. De erre nem lehet mást mondani: Nem kellett volna évekig gyilkolászni Donbassz népét, nem kellett nehéz tüzérséggel lövetni a donyecki civil lakótelepeket, – de nem kellett volna évekig kizsigerelni,kifosztani saját ukrán honfitársait sem. – És nem kellett volna éveken keresztül provokálni az oroszokat. Mindezeknek úgy tűnik így, vagy úgy, de hamarosan vége lesz…

Fort Russ / Fort András