Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

A Milka tehénnek annyi? – Kiszáradtak az egykor dús hegyi legelők az Alpokban

2019. augusztus 13. - Andre Lowoa

A Milka tehénnek annyi?

– És, ha az éghajlatváltozás miatt elfogynának azok az esők is, melyek a Kárpát-Medencét övező többi hegységet öntözik, (Északi, Keleti, Déli-Kárpátok) – Magyarországból könnyen sivatag lehet –

– Tartálykocsikból itatták az Alpokban a teheneket, mert a víz is kevés volt –

A száraz, meleg nyár miatt annyira kiszáradtak a legelők Ausztriában, hogy nincs elegendő takarmány a tejelő tehenek számára. A nyári hónapokban a gazdák a völgyekből felterelik jószágaikat a magasabban fekvő hegyi legelőkre, hiszen normális körülmények között, ott még a melegebb napokon is bőven van számukra élelem és ivóvíz. Idén azonban akkora a hőség, hogy még ezek a legelők is kiszáradtak.

“Itt az Alpokban először volt egy gyors legelő növekedés, de az hamar kiszáradt, és éretté vált. Az érett legelő terméketlenné válik. És a szarvasmarhák sem szeretik túlságosan.” – mondja Josef Mayerhofer az alsó-ausztriai legelőgazdasági társulás elnöke. Az itatás is probléma, meleg nyári napokon az állat 100 liter vizet is megiszik.

“Fennt Hochstaffnál van egy házunk, ahol esővizet gyűjtünk. Alatta van egy gödör, ami 7 méter széles, és 2 méter mély. A 23 borjú 5 hét alatt kiürítette. Ha nincs eső, akkor nem töltődik újra.” – teszi hozzá Martin Karrer az alpesi legelőgazdasági társulás elnöke.

Legutóbb tavaly júliusban volt hasonló szárazság a hegyekben, elfogytak a gleccserpatakok is,

és tartálykocsikból itatták a legelésző teheneket.

Ha nem tudnak enni az állatok, akkor a gazdák kénytelenek beavatkozni. Hamarabb terelik be és a télre félretett takarmánnyal etetik őket. Ilyenkor a zöldtakarmány helyett a napi élelmezési igényük több mint felét a téli takarmányból kapják.

“Most már délben bent vannak, és a napi táplálóanyag szükségletük 60-70 %-át a téli tápból kapják” – szögezi le Andreas Steinegger stájerországi tejtermelő.

Egyelőre nem látszik megoldás a problémára. A viharok nem igazán segítenek, mivel a talaj annyira kemény, hogy a víz nem tud felszívódni.

“Elvben a természet mindig azon van, hogy segítsen nekünk kijavítani a dolgokat.

Most is abban bízunk, hogy augusztus közepére megint minden normális lesz és onnantól lesz elegendő takarmány. Az első aratás megfelelő volt, reméljük, hogy télre minden rendben lesz.” – fűzi hozzá Claude Baehler a svájci Vaud kantonból.

Nézze meg az erről készült videót is:

Ez az alpesi szárazság a a hegységtől keletre, Pl. hazánkra is kihathat. Először is abban, hogy ennek “köszönhetően” a Duna vize is kevesebb, alacsonyabb lesz, lévén az Alpok, a folyó felső folyásának egyik vízgyűjtő területe.

Az éghajlatváltozás révén a tartós szárazság Közép-és Kelet-Európát is sújthatja, bár, a mostani viszonylag gyakoribb esőzések miatt ez nehezebben képzelhető el. De ez bármikor változhat, akár egyik napról a másikra, – s megtörténhet az tragédia is, hogy elfogynának azok az esők is, melyek a Kárpát-Medencét övező többi hegységet öntözik, (Északi, Keleti, Déli-Kárpátok) – Magyarországból pedig így könnyen sivatag lehet.

Ez a kép nem Afrikában, hanem Közép-Magyarországon készült. Futóhomok, a Duna-Tisza Közi Homokhátságon

Jelenleg is létezik Magyarországnak egy félsivatagos tája, ez pedig a Közép-Magyarországon található; Duna-Tisza Közi Homokhátság. Lásd a fenti képen. Erről ezt írtuk régebben és bővebben: >>

De az optimistább vélemény szerint, a Kárpátokat övező hegyek környékén, teljesen soha nem fogynak el az esők. Bár mennyiségük csökkenhet, ám a tengerek felől jövő áramlások, érkezzenek, akár délről, északról, vagy nyugatról, – jórészt megmaradnak, s le is csapódnak a hegyek ormain. És hazánk területén össze is gyűlnek, táplálván földjeinket, legelőinket, itatva állatainkat, s nem utolsósorban minket is. Kitűnő minőségű kristályvizet -szó szerint; kristálytiszta vizet adván asztalainkra.

Reméljük ez így marad a jövőben is, s vízkincsünkkel jól fog gazdálkodni az ország és a mindenkori kormányzat. De ez már egy másik cikkünk, sőt cikksorozatunk témája lesz.

Euronews, Szabad Riport/Fort András