Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

2019. június 20. - Andre Lowoa
Úrnapja

Krisztus teste, az Oltáriszentség ünnepe, a pünkösd utáni második hét csütörtökje. Kötelező ünneppé IV. Orbán pápa tette 1246-ban. Az ünnep és a körmenet elterjedésével szokássá vált az oltáriszentség körülhordozása, aminek a népi hitvilág a gonoszt, a betegséget, a természeti csapásokat elűző erőt tulajdonított. Megünneplésére hazánkban 1292-ből és 1299-ból vannak adatok.
A XII-XIV. század között keletkezett az a szokás, hogy amerre a körmenet haladt, négy oltárt állítottak fel. Az oltárok fölé sátrakat emeltek. Ezeket a sátrakat nálunk gallyakkal díszítették, a földre pedig virágokat, kakukkfüvet hintettek. A néphit a zöld ágakhoz és az elhintett füvekhez különféle hiedelmeket fűzött. Mihálygergén a kunyhóból hazavitt gallyakat a ház négy sarkába tűzték, hogy ne érje villámcsapás. Baranyában az istálló fölé dugták, hogy az állatokon Isten áldása legyen. Székelyföldön az úrnapi virágot a hernyók ellen tették a káposzta közé. Sióagárdon a beteg gyermek fürdőjébe tettek az úrnapjakor hazavitt virágokból. Máshol a virágokat a lábfájás elleni fürdőbe tették és fájós fogat füstöltek vele.


Székelykevén e napon koszorút fonnak virágokból, elviszik a templomba, megszenteltetik. A ganglábra, az ajtó fölé akasztják az úrnapi koszorút. Ha jön „a nagy idő”, három szál virágot kihúznak a koszorúból, és egyesek tűzben, mások szentelt gyertya tüzében elégetik. A virágok füstölnek a tűzben. Közben az Úrangyalát imádkozzak. Remélik, hogy elkerüli őket a zivatar.