Az általános emberi pusztítással együtt a fecskék is kivesznek a környezetünkből: nem kizárt például, hogy jövőre akár teljesen eltűnhet a fecske Magyarországról. Ez nemcsak szomorú, de veszélyes is lesz.

Egyre többen vannak, akik leverik a fészkeket, mert zavarja őket az ürülék, vagy csak a csicsergés.

A fecske nemcsak meséinkben és a kultúra már produktumaiban fordul elő gyakran, de nem mellesleg az egyik leghasznosabb madár is, miután kizárólag repülő rovarokkal táplálkozik. Naponta akár 800 darab, szezononként több tonnányi rovart képes levadászni, közte az állatokat és az embert is kínzó-veszélyeztető rovarokat: szúnyogokat és más vészívókat, böglyöt, bagócsot, legyeket.

A fecskék száma az utóbbi bő évtizedben a felére csökkent, már az évi 150-200 ezret sem éri el; a molnárfecskék egyedszáma 65, a füsti fecskéké 44, a partifecskéké pedig 30%-kal zuhant – közölte nemrég a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A fogyás üteméből következik, hogy ha nem áll be fordulat, a fecskeállomány teljesen eltűnhet a Kárpát-medencéből 2020-ra.

Pedig ők jelenthetnek biológiai védelmet a rovarok által terjesztetett betegségekkel szemben is.

Minden egyes fecske, amíg Magyarországon van, minimum 1 kilogramm rovart eszik meg – mondta el Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület szóvivője, hozzátéve,

ha egy-két millió fecske hiányzik hazánkból, egy-két millió kilogramm rovar marad a nyakunkon.

A fecskék által fogyasztott rovarok közé tartozik szinte az összes mezőgazdasági kártevő, illetve azok a szúnyogfajok, köztük az újabb betelepülők, amelyek akár halálos betegséget is terjeszthetnek – fűzte hozzá, figyelmeztetve arra, hogy a fecskeállomány eltűnésével Magyarország természetes biológiai védekezési potenciálja csökken a klímaváltozás körülményei közepette.

A legfontosabb állománycsökkentő tényező a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítás, -pusztítás, illetve az agrárkemizálás.

„A második helyen áll a klímaváltozás, és Magyarországon teljesen megdöbbentő módon a harmadik helyen belép a lakosság fecskék iránti toleranciájának csökkenése” mondta Orbán Zoltán.

„A figyelmeztetéseink és a törvények ellenére évről évre egyre nagyobb mennyiségben verik le a fészkeket, szinte mindig a költési időszak közepén. Ekkor elpusztul a tojás, a fióka és gyakran a kotló madár is” – mondta a természetvédő, hozzátéve, hogy

a tömeges elkövetések hátterében szinte mindig az önkormányzatok állnak.

A fecskefészkeket általában azért verik le, mert azt mondják, hogy a fecskeürülék veszélyt jelent, ugyanakkor az semmivel nem jelent nagyobb veszélyt mint bármilyen más ürülék.

A fecskeürülék potyogása egy nagyon egyszerű eszközzel, a fészek alá felhelyezett, körülbelül kéttenyérnyi fém, fa vagy műanyag lappal, úgynevezett fecskepelenkával megakadályozható.

Elmondta, hogy sokszor csupán azért verik le a fészkeket, mert a madarak csicseregnek, ami zavarja az embereket.

Azzal nem számolnak, hogy ha eltűnnek a fecskék, akkor a rovarok ellen be kell vetni a kémiai idegmérgeket, amelyek minden rovart elpusztítanak, többek között a beporzó rovarokat is, és a vízbázison, a táplálékon keresztül az emberi szervezetbe is bejutnak és minket is megmérgeznek

– figyelmeztetett a természetvédő, aki szerint a fecskék védelmében a lakosság toleranciájának növelése mellett fontos lenne, hogy változtassanak a szúnyogirtás szabályain is, a jelenleg 4-5-6 százalékos biológiai szúnyogírást 100 százalékra kellene növelni.

„Próbáljunk meg együtt élni a fecskékkel!” – kérte a lakosságot Orbán Zoltán, emellett felhívta a figyelmet arra is, ha bárki azt tapasztalja, hogy a fecskefészkekben kárt tesznek, akkor okostelefonon rögzítse azt és jelezze az illetékes megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának.

MTI, Agrárágazat.hu, – Szabad Riport/Arató Péter