Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Január – Boldogasszony hava Télhó – Fergeteg hava – Medvetor hava

2019. január 31. - Andre Lowoa
Római hagyomány szerint a hónapoknak – márciustól decemberig – a városalapító Romulus király adott volna első ízben nevet. Ez az első római naptár valójában empirikus parasztkalendárium lehetett, amely csak a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt a Kr.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven – 11. és 12. hónapként. Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak – Kr. e. 153-tól – január 1-jén kezdték az évet. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Az egyházi év advent első napjával kezdődik. A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől március elejéig. A változó évkezdetre utal az újév kiskarácsony elnevezése is.
A januári hónap javában a tél közepe, amikor a növényzetnek még pihenőre van szüksége, a napsütéses, langyos idő káros mind a fáknak, mind a kibújt gabonának. Januárban az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg fagytól védő takaróját igényli. A gyümölcsfák ágait is felmelegíti a napsütés, és ennek hatására a pórusok kitágulnak, majd a hajnali fagyban újra összehúzódnak, és ez a finom háncsréteg szemmel nem látható roncsolódásával jár.
Az erdélyi néphit szerint, amelyik gyümölcsfát újév napján kora reggel a gazda felköszönti, abban az évben bő terméssel fog visszaköszönni. Ennek a hiedelemnek az az alapja, hogy a felköszöntéskor közel kell a fához lépni, meg kell simogatni, és így észre lehet venni a hernyófészkeket és egyéb rendellenességeket. Ezeket aztán a gazda idejében orvosolhatja.
Népi megfigyelések:
- januári meleg isten csapása
- gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz
- ha nem lenne fagy január hónapban, úgy biztosan meg fogja azt hozni március vagy április hónapja
- nedves január mellett a pincében üres marad a hordó
- téli mennydörgés jó termést, de még eljövendő csikorgó telet jelent
- januári kövér veréb, hosszú tél
- ha a mókusok ősszel sok diót és mogyorót gyűjtenek, akkor kemény januárra és általában hosszú télre lehet számítani
- a ködös január nedves tavasszal jár
Jeles napok januárban:
Újév (január 01.)
Vízkereszt (január 06.)
Szent Antal napja (január 17.)
Piroska napja (január 18.)
Sebestyén napja (január 20.)
Vince napja (január 22.)
Pál fordulása (január 25.)
Rudan Mária: Vízöntő zodiákusA hívők újévkor kalácsot tettek Ianus oltárára, e napon kerültek minden veszekedést s kölcsönösen jót kívántak egymásnak. A meteorológusok Télhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Fergeteg havának nevezik, a régi magyar (katolikus) neve Boldogasszony hava, eleink pedig (az Avisura szerint) Medvetor havának nevezték januárt. E hónapban a Nap a Vízöntő jegyébe lép.
Népi mondóka
Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Szép és állandó idő szokott faggyal következni, ha a délnyugati szél északnyugatira változik, ha a keleti széllel apró hó esik, ha nyugat felől sűrű köd keletkezik. Rossz, általában langy idő következik, ha a keleti, északi szél változik, ha a gödrök bűzösek.