Frissítés: Mivel a YT folyamatosan packázik velünk, – ez fölkeltette érdeklődésünket : ) S ezért úgy döntöttünk, nehogy már nekik legyen igazuk!
Eddig 3 beágyazott Waterloo filmet tiltott le a YouTube az oldalunkon, – most tehát feltesszük a filmet negyedszerre is. – S feltesszük újra annyiszor, ahányszor csak letiltják.
Napoléon utolsó csatája, 1815. június 18. Belgium, Waterloo
Félelmetes sakkjátszma Bonaparte Napoléon Francia császár, és Arthur Wellington, (Wellesley), Brit birodalmi herceg között.
Rendezte: Szergej Bondarcsuk, 1970-ben.
“Ha az ellenség hibázik, nem szabad zavarni. – Az udvariatlanság” : ) – Napoléon
Wellington a katonáiról: “Ők Anglia színe java, igaz? – A szemete. Válogatott gazemberek. Egytől egyig. Hazaszeretetük alapja a gin…”
Napoléon a katonájáról: “A legértékesebb tulajdonság, a hűség. És a hűség. Az olyan ember ritka, mint te vagy. Te hű vagy, igaz és tiszta…”
Napoleon a császárságáról: “Én a koronát nem bitoroltam, én rátaláltam. Lent a sárban. És akkor felemeltem, a kardommal. És a népem helyezte a fejemre.”
Blücher, porosz marsall a becsületről: “72 éves vagyok és katona. Az én szavam ez a kard. És öreg vagyok ahhoz, hogy megszegjem…”
Angol közkatona a háborúról: “Mi soha nem láttuk egymást. Miért lövünk egymásra? Miért öldököljük egymást?”
Blücher marsall: “Magasabbra emelni a fekete lobogókat legények! Nincs kegyelem! Nem kellenek foglyok. Keresztül lövöm, akinek a szemében szánalmat látok!”
Sokan és sokféleképpen elemezték Napoléon waterlooi vereségének okait. Grouchy marsall tétovasága, a porosz Blücher váratlan oldaltámadása, – ám a legfontosabb okozatot, a császár betegségét, kevesen említik meg. – A folyamatos és állandósuló rosszullétei miatt, egyre inkább elvesztette a kontrollt az események fölött. Példa erre; a betegen egy malomban fekvő Napoleon – engedélye nélkül cselekvő Ney marsall elhamarkodott lovassági támadása, a domb mögött négyszögbe rendeződött brit gyalogság ellen. A császári tüzérség és a gyalogság támogatása nélkül, ez a hebehurgya hadművelet, a francia lovasság elvesztését jelentette.
Napoléon: “Itt akarok meghalni a csatamezőn, a katonáimmal!”
És, amikor a franciák számára minden elveszett… S a nép császárát, Napoléont nagy nehezen végre rábírták, hogy betegen elhagyja a csatamezőt, – az öreg veteránokból álló Császári Gárda fedezte visszavonulását. Be is kerítették őket a britek, lovasságot és kartácsra töltött ágyúkat állítván szembe velük.
Ám, amikor az angolok felszólították a Gárdát megadásra, – azok a következőt válaszolták:
“Egy nagy szart! A Gárda meghal, de nem adja meg magát! – “Merde! La Garde meurt, elle ne se rend pas!” – (Lásd a címkép grafikáját…)
Ez a mondat a halálukat jelentette. – Hősiességükre 200 év múltán is tisztelettel emlékezünk.
Szabad Riport