Elsősorban az Egyesült Államok ukrán válságban játszott szerepén keresztül elemezte a befolyásos Stratfor intézet vezetője a szuperhatalmi státus megőrzésére vonatkozó amerikai stratégiát.
Nagy visszhangot keltő beszédet tartott a Chicago Council of Foreign Affairs februári rendezvényén George Friedman, a Stratfor magán hírszerző- és elemzőintézet alapító igazgatója.
A befolyása miatt „árnyék-CIA-nak” is nevezett szervezet vezetője nem kertelt, a szokásos diplomáciai toposzokat mellőzve arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak – ahogy a világháborúk és a hidegháború alatt is – elsődleges érdeke, hogy megakadályozza Németország és Oroszország együttműködését, egy ilyen koalíció ugyanis veszélybe sodorná Amerika szuperhatalmi státusát. Friedman szerint a német technológia és tőke, kombinálva az orosz természeti erőforrásokkal és az ország puszta méretéből adódó erejével „bipoláris világot” alakítana ki, ahol szemben áll egymással az Egyesült Államok és Eurázsia.
Ebből a tételből kiindulva tért rá Friedman az ukrajnai helyzetre: a fentiek magyarázhatják, miért annyira fontos Washingtonnak Kijev támogatása. Az Egyesült Államok Ukrajna egyetlen igazán közeli szövetségese, amely kiképzéssel is segíti az ukrán hadsereget. Ben Hodges altábornagy, az Európában állomásozó amerikai erők parancsnoka januári, kijevi látogatásán egy katonai kórházban ráadásul, szokatlan módon, amerikai kitüntetéssel jutalmazott ukrán katonákat. Friedman szerint Washington „biztonsági sávot” akar kialakítani Oroszország körül, katonákat és fegyverzetet telepít a Baltikum-Lengyelország-Románia-Bulgária vonalon, s ebbe a sorba kellene illeszkednie Ukrajnának. Mint mondta, visszatértünk a „régi játékhoz”, a hidegháborúhoz. A szakértő szerint Amerika Oroszországot akarja gyengíteni „a színes forradalmak sorozatával” annak perifériáján.
Friedman januárban a Kommerszant orosz lapnak is beszélt az ukrán helyzetről. Arra a felvetésre, hogy a nyugati országok a Krím visszacsatolása miatt azzal vádolják Oroszországot, hogy a második világháború vége óta először „erővel írt át határokat”, a szakértő úgy fogalmazott: ez nyilvánvalóan nonszensz, hiszen ilyet már Jugoszlávia esetében is láttunk, s Amerika közvetlenül érintett volt abban a folyamatban. Az orosz lapnak így foglalta össze Washington Európa-politikáját: a kontinensen senki sem lehet túl erős, ezért mindig a gyengébbeket segítik, hogy minél tovább fenntartsák a status quót, de ha az mégis megdől, akkor az utolsó pillanatban beavatkoznak.
Friedman szerint Viktor Janukovics volt ukrán elnök eltávolítása a hatalomból nyilvánvalóan otromba puccs volt. Az Egyesült Államok ukrajnai tevékenységével kapcsolatban kiemelte az emberi jogi szervezetek anyagi támogatását. Szerinte Oroszország semleges Ukrajnát akar, Amerika viszont azt, hogy Kijev „beálljon az orosz terjeszkedést feltartóztató vonalba”. Hozzátette, mindkét szempont érthető nemzeti érdek, csak összeegyeztetni nem igazán lehet őket. A szakértő szerint az Egyesült Államok ukrajnai akciója válasznak is tekinthető Oroszország szíriai beavatkozására, amelyet Washington arra irányuló törekvésnek tartott, hogy Moszkva meggyengítse a pozícióját a számára kulcsfontosságú Közel-Keleten.
Új cél kell Európának
A kereszténység adott Európának hitet, identitást, célt, ezért a kereszténység halála egyesítő elv nélkül hagyná a kontinenst – írja a The American Conservative honlapján Patrick Buchanan, Nixon és Reagan elnökök volt tanácsadója. Szerinte „Marine Le Pen Franciaországától Putyin Oroszországáig a nacionalizmus és a patriotizmus megszólítja azokat az embereket, akik újra értelmet, célt akarnak az életüknek, akarnak valamit, amiért élni, harcolni és meghalni lehet”. Hozzátette: egyre kevésbé tűnik úgy, hogy a multikulti lesz Európa jövője.
Moszkva kitiltási listája
Több mint kétszáz amerikai és európai politikus, valamint hivatalnok került fel az Oroszországból kitiltott külföldiek listájára az Izvesztyija című orosz lap értesülései szerint. Mint írja, érintett John Boehner, az amerikai képviselőház elnöke, továbbá a kijevi Majdanon szélsőjobboldali politikusok társaságában is felszólaló John McCain republikánus szenátor is. Ahogy a moszkvai politikusok büszkék voltak arra, hogy felkerültek a nyugati kitiltási listákra, úgy McCain is azt mondta: nem is lehetne büszkébb arra, mint hogy feketelistára tették.
(Őry Mariann)
Német politikus: Európát meg kell tisztítani az amerikai befolyástól
Sahra Wagenknecht, a Die Linke párt elnökhelyettese szerint egyedül Németország és Oroszország szövetsége lenne képes megtisztítani Európát az amerikai befolyástól, emiatt Washington arra törekszik, hogy éket verjen közéjük, és a két ország közt megszűnjön minden kapcsolat. A képviselő hangsúlyozta; az Egyesült Államok erős hatást gyakorol az ukrán helyzetre, hogy a konfliktus újra elmérgesedjen, és egy olyan kormányt támogat, ami az emberekkel mit sem törődik, csak az amerikai érdek kiszolgálásával. "Mára Ukrajna elveszítette iparának nagy részét. Ukrajna államcsődbe jutott. A kormány politikája miatt az emberek egyre rosszabb körülmények közt élnek. A lakosság fázik, éhezik, vagy háborúban meghal."
A Bundestag tagja szerint egyértelmű, hogy Washington nyílt konfrontációba lépett Oroszországgal, és miközben emberi jogokról beszélnek, valójában annak jogáról beszélnek, hogy egy másik ország természeti kincseit kitermelhessék.
Wagenknecht javasolta, hogy Németország vezessen be szankciókat az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ellen, mert az amerikaiak és britek fegyvereket adnak el Ukrajnának, miközben Németország diplomáciai úton próbálja rendezni a helyzetet. A képviselő szerint az Oroszország elleni szankciókkal Európa lábon lőtte magát, emiatt azt el kell törölni, és az amerikaiak, britek háborús törekvései ellenében törekedni kell a helyzet békés rendezésére.
