Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Ideje másként gondolni az árvízre!

2014. május 29. - Andre Lowoa

Az árvíz legtöbbször negatív képzeteket kelt bennünk. Védekezni kell, elmossa házainkat, tönkreteszi a termést, stb. Mindez azonban csak azért van, mert folyóink melletti területeket nem úgy használjuk, ahogy kellene.
b_200_200_16777215_00___images_thumbnails_a_a_arviz.jpg
Ártérben építkezünk, termelünk. Amikor jön az ár, akkor pedig milliárdokat költünk arra, hogy megvédjük az ártérben lévő gazdasági értékeinket. Ráadásul eközben elpusztítjuk azon természetes növénytársulásokat, melyeknek szükségük lenne az időszakos elöntésre. A jövő azonban nem lehet ez. Meg kell változtatnunk a területhasználatunkat. Az árterekben tilosnak kell lennie az építkezéseknek és a jelenleg ott lévő épületek nagy részét is le kell bontani.
Már az ókorban is áldásként tekintettek az árvizekre, és nagyon fontosnak tartották, hogy az így érkezett víztöbbletet minél tovább megtartsák. Ennek érdekében átmeneti tárolókat kellene kialakítani, illetve amikor jön az ár, biztosítani kell, hogy abból minél több víz hasznosulhasson, például az altalaj feltöltésével, vagy csatornákon keresztüli elvezetéssel.
Akkor lehetünk elégedettek, ha elérjük, hogy az árvízre ne félelemmel gondoljunk, hanem úgy, mint természeti kincsre, melyet használni és kihasználni tudunk. Tudjuk, hogy ehhez még nagyon sok időnek kell eltelnie, de már ma el kell kezdeni a területhasználatnál a szemléletmód váltást, hogy gyermekeink már egy az erőforrásaikkal jobban gazdálkodó társadalomban nőhessenek fel.
Levegő Munkacsoport