Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

A miniszterelnök veheti birtokba a Sándor-palotát,de magánházak rekvirálására is lehetőséget adna ma

2013. június 16. - Andre Lowoa

Várhatóan ki fogják költöztetni a budai Várból az államfő hivatalát. A köztársasági elnöknek azért kellene vennie a sátorfáját, hogy mégiscsak a miniszterelnök vehesse birtokba a Sándor-palotát. A 2007-es kisajátítási törvény most zajló módosítása az ingatlantulajdonosok gyors és kíméletlen kiebrudalásának a lehetősége miatt keltett eddig feltűnést, a készülő szabályok azonban számos vezető közjogi intézmény új helyre költözése előtt is megnyithatják az utat. A törvényjavaslat nem csinál titkot abból, hogy a kisajátítási szabályok kiterjesztésére részben a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) kiebrudalása miatt kerül sor.
A parlamenti vita során az állam által megszerezni kívánt objektumok között többször szóba került a kormányfő által nemrég emlegetett pesti Balettintézet is. A legfrissebb törvényhozási fejlemények alapján nem elképzelhetetlen, hogy az Operaházzal szembeni épületet Orbán Viktor esetleg csereingatlanként kívánja felkínálni a Miniszterelnökség történelmi épületét jelenleg még birtokló Áder Jánosnak. Egy efféle hármas csere egybevágna a kormányfő régi tervével, hogy a három hatalmi ág kapja vissza háború előtti központi ingatlanát. A Parlament teljes egészében kerüljön tehát az Országgyűlés kezelésébe, a Kúria költözzön vissza a Hauszmann Alajos tervezte (ma a Néprajzi Múzeum által használt) épületbe, a Sándor-palota pedig megint a kormányfő és stábja elhelyezését szolgálja.
A koalíció célkeresztjébe került a Kossuth téri metróállomás fölött magasodó MTESZ-székház is. Ezt a komplikált tulajdonosi hátterű ingatlant az Országgyűlés hivatalául készülnek megszerezni a kormánypártok. A parlamenti büró július 1-jétől (a KEH-hez hasonlóan) név szerint is szerepelni fog a kisajátításokat „alanyi jogon” kezdeményezni jogosult mintegy másfél tucat hazai intézmény, illetve ágazat között. A T. Ház még egy budai irodaépület gyors „nacionalizálására” készül: a volt Ipari Minisztérium Margit körúti központjának kisajátítása a Millenáris Park továbbépítése kapcsán vált aktuálissá.

A közvéleményt e székházügyeknél is jobban érdekelheti, hogy a kisajátítási törvény átalakítása nyomán valóban az „államosítás” veszélye leselkedik-e a jövőben a frekventált helyen álló magán- és társasházakra Magyarországon. Az állam és az önkormányzatok által kártalanítás mellett elvehető ingatlanok száma kétségkívül emelkedhet idehaza, hiszen a jövőben már nemcsak energetikai, bányászati, természetvédelmi és más közérdekű célra hivatkozva teheti rá a közhatalom a „kezét” egy-egy épületre, hanem vezető közjogi tisztségviselők személyes kívánságára is.

A 2014-es parlament kétszáz képviselőjének, valamint az Országgyűlés által választott állami csúcsvezetőknek voltaképpen elég lesz rábökniük a tetszésüket elnyert és megfelelő helyen álló házra, s a kisajátítás hivatali gépezete működésbe fog lendülni – akár meg akar válni a telekkönyvi tulajdonos az ingatlanától, akár nem. A hazai VIP-ek kívánságának a jövőben legfeljebb néhány elvont jogelv, meg a költségvetés teherbíró képessége szab majd csak határt. A különösen fontos személyeknek minősített polgárok nemcsak a saját elhelyezésük érdekében túrhatják ki házukból az addigi tulajdonosokat, hanem hivataluk beszállásoltatása céljából is, ami azért talán még a jobboldali többségű Alkotmánybíróság néhány tagjának az érdeklődésére is számot tarthat.

Nem csak a kisajátítási eljárás kezdeményezésére felhatalmazott intézmények és személyek száma ugrik meg hamarosan itthon. Az állami rekvirálásnak ezentúl lesz egy királyi útja is, amelyen jóval gyorsabban célba lehet majd érni, mint általában. E procedúrát akkor veheti igénybe az állam vagy egy önkormányzat, ha egy résztulajdonában álló ingatlant óhajt teljes mértékben megkaparintani. Ilyenkor a közhatalmat gyakorló szervek voltaképpen hatósági segédlettel lerohanhatják majd a többi tulajdonost, amennyiben azok pert merészeltek indítani a kisajátítást kérő állammal vagy helyhatósággal szemben. A gyorsított procedúrát a törvénytervezet „előzetes eljárásnak” keresztelte el – erre ugyanis a tényleges kisajátítási folyamat előtt kerülhet sor. Az előzetes eljárás teljes körű építési tilalmat léptet életbe az egész ingatlanon, ez azonban a kisajátítást kérő állami szervre nem vonatkozik. Ellenkezőleg: a hatalom két éven keresztül zavartalanul építkezhet majd az egyébként zárolt telken vagy objektumon, nyilván hogy kész tények elé állítsa a továbbiakban a tulajdonostársakat.

A kisajátítási hatóságoknak (például a városi építési osztályoknak) eközben csak annyit kell majd megállapítaniuk, hogy az állami einstand jogalapja valóban fennáll-e, s hogy mekkora kártalanítási összeg illeti meg szerintük a beruházást tehetetlenül tűrni köteles tulajdonost. Amennyiben viszont az ezzel párhuzamosan zajló birtokvédelmi per során az ellenszegülő felperes tulajdonosi státusa netán igazolást nyer, a kisajátítást kérő intézménynek továbbra sem kell meghátrálnia. Ebben az esetben legfeljebb normál kisajátítási eljárásban kérheti majd a bíróságtól, hogy az ingatlant mégiscsak vegye el a társtulajdonostól.

A közérdekűnek mondott kisajátítások lehetőségének bővítése elég pontosan tükrözi a jelenlegi kabinet mentalitását. Az Orbán-adminisztráció a jogállam egyik legfőbb ismérvét, a jogbiztonságot bármikor kész háttérbe szorítani, hogy céljait minél gyorsabban elérje. Aligha véletlen azonban, hogy a mai kisajátítási törvényt felülíró 14 oldalas tervezetet egy biológia és testnevelés szakos tanár és néhány mérnökember nyújtotta be a parlamentben, miközben a Fidesz képviselőcsoportjában körülbelül három tucat szakvizsgázott jogászdoktor ül.
(HVG)

süti beállítások módosítása