Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Káros lehet a mentális egészségre a túl korai karácsonyi zene

2017. november 21. - Andre Lowoa

A nagyobb áruházakban, plázákban akár már október végén hallani olyan dallamokat, melyek a karácsonyhoz köthetők – a kereskedők célja, hogy az ünnepi zenével az ünnepi termékek megvételére ösztönözzék a vásárlót, lehetőleg minél korábban. Szakértők szerint ez nem csak az időérzéket zavarja össze, de káros hatással lehet az emberek mentális egészségére.

Pszichológusok szerint negatív hatást gyakorol az emberek mentális egészségére, ha az üzletekben már hónapokkal az ünnep előtt hallhatóak egy adott ünnephez kötődő dallamok. A plázában, bevásárlóközpontokban játszott zene elől nehéz elmenekülni, így az emberek gyakorlatilag bele vannak kényszerítve abba az állapotba, hogy már október végén karácsonyi dallamokat hallgassanak. A kereskedők célja, hogy az ünnepi dallamok a vásárlót az ünnephez kötődő termékek megvételére ösztönözzék, melyek szintén már hónapokkal korábban felkerülnek a polcra. Linda Blair klinikai szakpszichológus a Sky Newsnak nyilatkozott arról, milyen hatást gyakorol a vásárlókra ez a gyakorlat.

“A zene közvetlen az érzelmekre hat, teljes mértékben megkerüli a racionalitást. Olyan érzéseket kelt az emberben, mintha csapdahelyzetben lenne – arra emlékeztet, hogy ajándékokat kell venni, gondoskodni kell másokról, rendezvényeket kell megszervezni. Sokan erre hirtelen impulzusokkal reagálnak, és azonnal elkezdenek ajándékot vásárolni, hogy a vélt csapdahelyzetből meneküljenek. A kereskedők pontosan ezt akarják elérni” – mondta.

A szakértő szerint a boltokban szóló túl korai és túl hangos karácsonyi zene szorongáshoz vezet – ráadásul nem is a vásárlókat érinti leginkább, hiszen ők csak átmenetileg tartózkodnak a helyiségben. Ha már novemberben karácsonyi dallamokat lehet hallani, az elsősorban az eladókat sújtja, akik kénytelenek hónapokon át egész nap karácsonyi zenét hallgatni. Blair szerint az okozott szorongás hosszú távon károsítja az érintett személy mentális egészségét.

Elmondása szerint a kereskedők számára ez egyszerű gazdasági racionalitás, így aligha számíthatunk arra, hogy nem kell már október végén, vagy novemberben karácsonyi zenét hallgatnunk bevásárlás közben. A legegyszerűbben ezt úgy lehet elkerülni, ha egyszerűen kisétálunk a boltból, és máshol intézzük a bevásárlást.

http://www.hidfo.ru/2017/11/karos-lehet-a-mentalis-egeszsegre-a-tul-korai-karacsonyi-zene/

Több ezren tüntettek Londonban a szabad oktatásért

Több ezer diák vett részt Londonban egy tömegdemonstráción, melynek során követelték a tandíjak eltörlését és a gazdagok megadóztatását.

A Munkáspárt által támogatott tüntetésre mintegy tízezer főt vártak a szervezők a parlament épülete elé, de a tényleges résztvevők száma ennél lényegesen alacsonyabb volt.

A tömegdemonstrációt megelőzően a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn egy videoüzenetet tett közzé, melyben azzal vádolta a politikai fősodor tagjait, hogy elárulták a fiatalokat, mert 2010 óta folyamatosan csökkentik az oktatásra fordított költségvetési forrásokat.

“A politikai establishment tagjai elárulták a fiatalokat. 2010 óta a toryk példátlan módon további megvonásokat eszközöltek az oktatás terén. […] most azt gondolják, elegendő kompenzáció, ha ennek töredékét visszaadják. Micsoda inzultus. Mindenkinek ingyenes kellene legyen az oktatás, bölcsőtől a sírig” – mondta Corbyn a tüntetés toborzó-üzenetében.

Az utóbbi év folyamán a szegényebb egyetemi hallgatók már nem támogatásokat, hanem hitelt kaptak, és sokan azzal kellett szembesüljenek, hogy tanulmányaik végeztével 50000 font (mintegy 17,5 millió forint) adóssággal kezdik pályafutásukat.

A tüntetés résztvevői követelték, hogy az oktatás a tömegek számára is hozzáférhető legyen, ne csak “az uralkodó elit tagjai számára”.



A felvonuláson emellett követelték a diákoknak adott megélhetési juttatások növelését, és a tandíjak teljes eltörlését.

Az oktatási hivatal szóvivője a tüntetést követően közölte:

“a mi oktatási rendszerünk félreállítja az akadályokat azok elől, akik tanulni akarnak.”

A szóvivő emellett megvédte a diákhitel konstrukcióját is, ami elmondása szerint mindenki számára elérhető, családi háttértől és származástól függetlenül.

A tüntetés során erőszakos cselekmények nem történtek, mindössze a felvonulás kezdetekor voltak kisebb incidensek, amikor valaki fáklyát dobott egy Margaret Thatcher arcképét tartó ellentüntetőre. A Metropolitan Police közleménye szerint nem történtek letartóztatások.

 


http://www.hidfo.ru/2017/11/tobb-ezren-tuntettek-londonban-a-szabad-oktatasert/

Erzsébet napja


Szent Erzsébet Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19-re. Az 1969-es naptárreform alkalmával ünnepét visszatették november 17-re, halálának napjára, Magyarországon azonban maradt az eredeti napon. Több helyütt az országban Erzsébet napja alkalmával jótékonysági bálokat rendeznek.
"Szent Erzsébet napja, tél erejét szabja." - emlegették ilyenkor november derekán a 19-éhez kapcsolódó regulát a régi öregek. Aztán, ha az Örzsébet a "hópendelyét" alaposabban megrázta, abból enyhe decemberre és lágy télidőre következtettek. Még inkább kívánták a késő ősz első kiadósabb havazását az úgynevezett iccés juhászok, mert nekik, a tavasszal megkötött egyezség szerint, addig kellett kint tartani az őrzésre, legeltetésre felvállalt falkát, amíg a birka hátát be nem lepte a hó.


November 19.   Erzsébet napja
Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) a katolikus egyház egyik legtiszteltebb női szentje. Időjárásjóslás fűződik ehhez a naphoz: ha e napon havazik, azt mondják Erzsébet megrázta pendelyét.


Erzsébet napja

Erzsébet a tél és karácsony rámutatónapja: „Szent Erzsébet napja tél erejét szabja.” Mindenütt azt tartják, ha esik Erzsébetkor, akkor lágy tél lesz, nem kell félni a téli zimankótól, erős hidegtől, fagyoktól. A gazdák azt mondják, amilyen Erzsébet, olyan lesz decemberben, karácsonykor. Erzsébetkor rendszerint leesik az első hó. „Erzsébet megrázza a pendelyét”, havazik. Most már mindenféleképpen be kell fejezni az őszi búza vetését (Doroszlón).

Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor mondja: „Az Örzsébet-nap, habár még a téli időszak elég messze van, sokszor meghozza az első havazást, aminek különösen az iccés juhászok örültek. Az őrzést ugyanis tavasztól hóleesésig egyezték meg, és ha ilyenkor egy kicsit is több hó esett, széthányták a falkát. Az persze már nem volt baj, ha elolvadt a hó, mert már csak a saját falkájukat kellett őrzeni, ami sokkal könnyebb volt. Esőben és rossz időben biza könyebb ám a kis falkát őrzeni, mint a pár százat. A régi gulyások is eddig hajtották a gulyát, csak ők ekkor, ha esett a hó, ha nem, befejezték az esztendőt.”


Erzsébet után nincs bál, mert kezdődik az advent.

Az Erzsébet nevűek csúfoló rigmusa:

        „Böske,
        Eltörött a macska farka,
        Kösd be!” (Szlavónia)

Amerikabérenc Lengyelország megpróbál meggyőzni más országokat az orosz gáztól függetlenedésről

Lengyelország megpróbálja az európai országokat meggyőzni arról, hogy állítsák le az orosz gáz importját – mondta Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter. A kritikusok szerint Oroszország gátlástalanul kihasználja a gázpiacon kivívott uralkodó helyzetet, de ennek éppen ellenkezőjét igazolja Lengyelország esete: az ország gázfogyasztásának kétharmadát az orosz gáz fedezi, de aligha mutatkoznak annak jelei, hogy ez hatással lenne a lengyel kormány politikájára.

Lengyelország megpróbálja az európai országokat meggyőzni arról, hogy állítsák le az orosz gáz importját – mondta Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter pénteken egy rádióinterjú során. A lengyel gazdaság gázfelhasználása éves szinten mintegy 15 milliárd köbméter, melyből 10 milliárd köbméter földgázt az orosz Gazpromtól vesznek. Ezt a biztos behozatali forrást akarják lecserélni egy olyan rendszerre, ami még ki sem épült Európában.

“Véget akarunk vetni az orosz gázüzletnek, legkésőbb 2022-ig. Továbbá, megpróbálunk meggyőzni más országokat is – többek közt Horvátországot – arról, hogy építsenek gázterminált az Adriai-tengeren, mely lehetővé tenné a földgáz importját más forrásokból. Emellett technikai együttműködési programot kezdünk az Egyesült Államokkal” – mondta Waszczykowski a Polskie Radio-nak adott interjú során.

A külügyminiszter az interjú során arról is beszélt, hogy országa alapjaiban ellenzi az Északi Áramlat 2 projektet, melynek részeként Németország a maihoz képest duplájára növelné az orosz gáz importját. Az Északi Áramlat 2 gázprojekt Nyugat-Európa legnagyobb energetikai cégeinek (Engie, OMV AG, Royal Dutch Shell, Uniper és Wintershall) közös vállalkozása, ami éves szinten 55 milliárd köbméter gázt juttatna Németországba, ezzel nagy mértékben növelve az “Oroszországtól függést”.

Az orosz gázimport csökkentése az utóbbi évtizedben Európa-szerte az euro-atlanti együttműködést támogató politikai erők kedvelt témája volt. Bár a kritikusok rendszerint azzal érvelnek, hogy Moszkva gátlástalanul kihasználja és politikai befolyás-szerzésre használja a gázpiacon kivívott uralkodó helyzetet, ennek éppen ellenkezőjét igazolja Lengyelország esete; a lengyel kormány gyakorlatilag képes annak közepette ellenségképként megjeleníteni Moszkvát, hogy az ország ugyanúgy az orosz gázra van utalva, mint Magyarország vagy Európa számos más országa. Miközben a lengyel gázfelhasználás kétharmadát a Gazpromtól vásárolják, Lengyelországot aligha lehetne azzal vádolni, hogy Moszkvából diktálják a lengyel kormánypolitikát.

Waszczykowski szerint az orosz gáztól függetlenedést úgy próbálnák elérni, hogy az orosz forrás helyett inkább az Amerikai Egyesült Államoktól vesznek cseppfolyósított földgázt. Ennek jelenleg se az infrastrukturális feltételei nem adottak, se azok a piaci viszonyok, melyek előnyössé tennék Európa számára a jóval drágább amerikai cseppfolyósított földgázra átállást.





http://www.hidfo.ru/2017/11/lengyelorszag-megprobal-meggyozni-mas-orszagokat-az-orosz-gaztol-fuggetlenedesrol/

Az AfD szerint a németeknek kellene adni a migránsok lakásait



Az illegális migránsok deportálása a megfelelő módja annak, hogy megoldódjanak a német fiatalok lakhatási problémái, és a hajléktalanok száma is csökkenne ezen a módon – mondta Andreas Bleck, az AfD frakciójának tagja a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva.

A politikus kifejtette, hogy a migránsok egyébként is csak a hajléktalanok tömegeit gyarapítják, mert annak ellenére, hogy nem mindegyikük kap menedékjogot, többségük mégis az országban marad.

“A migránsok többsége nem kapja meg a menedékjogot. Az egyetlen probléma az, hogy a német kormány nem is akarja deportálni az illegális bevándorlókat. … Az Alternatíva Németországnak párt azonban alapvetően az illegális migránsok eltávolítását akarja elérni” – mondta, hozzátéve, hogy az illegálisan Németországban maradó migránsok csak a hajléktalanok tömegét duzzasztják, emellett a lakhatási támogatásokat is migránsok kapják, ahelyett, hogy az állam a németeket támogatná.

A közlemény azt követően született, hogy a szövetségi statisztikai hivatal kiadott egy jelentést, miszerint a migrációs válság előtti adatokhoz képest sokszorosára nőtt a haléktalanok száma. Míg 2014-ben 335 ezer hajléktalan élt Németországban, mára ez a szám 860 ezerre nőtt, ennek fele “migrációs hátterű személy.”

Thomas Specht, a statisztikai hivatal igazgatója ráadásul azt mondta, hogy a hajléktalanok számának növekedését a nem elégséges lakhatási támogatás okozza, tehát szerinte a német állam még több házat kellene adjon a migránsoknak, hogy ez a probléma megoldódjon.

Májusban a Daily Mail brit napilap arról számolt be, hogy Hamburgban a hatóságok elkezdtek elkobozni magántulajdonban lévő, de nem használt lakásokat, hogy ezzel próbálják megoldani a migránsok elhelyezését.


http://www.hidfo.ru/2017/11/az-afd-szerint-a-nemeteknek-kellene-adni-a-migransok-lakasait/



AfD: Merkel mondjon le, megbukott

Németországban több mint két hónappal a parlamenti választások után még mindig nem alakult meg az új kormány, és a koalíciós tárgyalásoknak hivatalosan is vége szakadt. Az Alternatíva Németországnak párt közleményben reagált a kialakult helyzetre.

Az Alternatíva Németországnak (AfD) párt vezetője, Alexander Gauland szerint eljött annak az ideje, hogy Angela Merkel lemondjon a kancellár posztról, mert kudarcot vallottak az új kormány megalakítására tett kísérletei.

Hétfőn a Szabaddemokrata Párt hivatalosan is közölte; kilép a Kereszténydemokrata Unióval és a Zöldekkel folytatott koalíciós tárgyalásokból, mert nem tudtak közös nevezőre jutni többek közt a bevándorlás ügyében.

A CDU/CSU pártszövetség a történtek fényében dönthet úgy, hogy kisebbségi kormányt alakít a Zöldekkel, de ha nem alakul meg az új kormány, újabb parlamenti választásokat kell kiírni.

A szeptember 24-i választáson a CDU/CSU szövetség a szavazatok 33%-át kapta, ezzel 246 helyhez jutva a parlamentben. A szociáldemokraták (SPD) végeztek második helyen a szavazatok 20,5%-ával, de elutasították a koalícióalakítás lehetőségét. Az Alternatíva Németországnak (AfD) párt 12,6%-ot kapott és első alkalommal bejutott a parlamentbe, 94 mandátummal. A Szabad Demokrata Párt a szavazatok 10,7%-át kapta (80 mandátum), a Baloldal 9,2%-ot (69 mandátum), a Zöldek pedig 8,9%-kal, 67 mandátummal jutnak a parlamentbe.

A friss közvélemény-kutatások szerint a német lakosság a koalíciós tárgyalások sikerében bízik, és egy újabb választás esetén jelentősen csökkenne a részvételi arány, ami a kisebb pártokat hozza jobb helyzetbe.

http://www.hidfo.ru/2017/11/afd-merkel-mondjon-le-megbukott/

Brüsszel elkezdi korlátozni a gyülekezési jogot

A közelmúltban több nyilvános tömegrendezvény is a rendőri erőkkel való erőszakos összecsapásba torkollott, emiatt Brüsszel elrendelte az online közösségi média megfigyelését, hogy kiszűrhesse azokat a tömegdemonstrációkat, melyek veszélyt jelenthetnek a közrendre.

A brüsszeli rendőrség megkezdi az online közösségi média folyamatos megfigyelését, hogy képes legyen beazonosítani azokat a gyülekezéseket, melyek veszélyt jelenthetnek a közrendre. Jan Jambon belügyminiszter csütörtökön köszönetét fejezte ki a rendőri erőknek a közelmúltban történt erőszakos tömegdemonstrációk során tanusított helytállásukért, és azt javasolta, hogy a továbbiakban a rendőrség tartsa megfigyelés alatt az online közösségi hálózatokat, hogy ezáltal lehetővé váljon a hasonló incidensek megakadályozása.

A miniszter szerint a zavargások résztvevőinek “nincs helye a társadalomban”, és “ők egy rákos daganat, amit el kell távolítani“.

A döntés azt követően született, hogy egy “Vargass92” néven működő celeb hatósági engedély nélküli tüntetést hirdetett Brüsszelben, melynek eredményeként erőszakos összecsapások történtek a tüntetésen résztvevők és a rendőri erők közt. A zavargások alatt rendőrök is megsérültek, emellett a városban folytatott rongálás komoly anyagi károkat okozott.

“Vargass92”

Egy korábbi incidens során egy marokkói futballklub Belgiumban élő (marokkói származású) szurkolói kezdtek spontán felvonulást Brüsszelben, melynek eredményeként szintén erőszakos összecsapások zajlottak a városban.

Az utcai harcok során több mint húsz rendőr megsérült, emellett leégett autók, kivert kirakatok látványa kísérte az utcán vonuló migránstömeget.

http://www.hidfo.ru/2017/11/brusszel-elkezdi-korlatozni-a-gyulekezesi-jogot/

Erdogan: az USA támogatja a terroristákat Szíriában

Recep Tayyip Erdogan török államfő azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy támogatja az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet, és szembefordult szövetségeseivel a szíriai háborúban.

A török államfő szerint Washington áll az Iszlám Állam nevű terrorszervezet mögött, emellett az amerikaiak nem tartották be korábbi ígéreteiket, miszerint visszavonják a kurd fegyveres csoportokat a terroristák uralma alól felszabadított területeken.

“Ők [az Egyesült Államok] azt mondták, harcolnak a Daesh ellen, de ehelyett mit tettek? Dollárban fizetik a terroristákat. Nem akarunk szövetségre lépni velük Afrinban. Az Egyesült Államok ismétlődő jelleggel megszegte a velünk kötött megállapodásokat. Mandzsibban és Rakkában – amikor felajánlottuk, hogy dolgozzunk együtt, azt ígérték, ne aggódjunk, a szíriai Kurd Demokratikus Unió Párt egyetlen tagja sem marad a városban” – mondta, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok megszegte korábbi ígéreteit, és a kurdoknak adja át a felszabadított területeket.

Korábban a török elnök azt mondta, Ankara nem fogja megengedni, hogy az Egyesült Államok egy “terrorista pufferzónát” hozzon létre a török-szíriai határon, emiatt török katonai beavatkozás kezdődhet Afrin ellen.

A török elnök közleménye azt követően hangzott el, hogy Törökország és Oroszország egy közös cselekvési tervet fogadott el Afrin felszabadítása kapcsán, ami Erdogan elmondása szerint “új lehetőségeket nyit meg Törökország számára.”

Erdogan korábban számos alkalommal kijelentette, hogy az Egyesült Államok támogatja a terroristákat, miután Washington hivatalosan is elismerte, hogy együttműködik a Szíriai Demokratikus Erőkkel, ami főként a Törökországban terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárthoz köthető személyekből áll.

http://www.hidfo.ru/2017/11/erdogan-az-usa-tamogatja-a-terroristakat-sziriaban/

A no-go zónák miatt fegyvert akarnak hordani a norvég rendőrök

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a norvég rendőrök nyolcvan százaléka akarna fegyvert hordani. A fegyverviselést igenlők aránya a migrációs válság során nőtt 20 százalékról 80 százalékra.

Egy nemrég végzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a jelenleg fegyvertelen norvég rendőrök 80%-a akarna inkább fegyvert hordani. A kutatás eredménye jelentős eltérést mutat a migrációs válság előtti időszakhoz képest; egy 2011-ben végzett hasonló megkérdezés során még csak a fegyvert nem viselő rendőrök 20%-a mondta azt, hogy fegyvert akarna magánál tartani.

A Politiforum beszámolója szerint ez az arány hat évvel ezelőtt kezdett megfordulni, tavaly év végére pedig már minden tíz rendőrből nyolc magánál akarta volna tartani a fegyverét.

A jelenlegi szabályozás szerint a norvég rendőrök nem tarthatnak maguknál lőfegyvert; a fegyverek a gépjárműben elzártan tartva kell legyenek akkor is, ha a rendőr egy no-go zóna közelében akarja feladatait ellátni. Az utóbbi hónapok során rendőrszakszervezetek kezdtek előállni olyan javaslatokkal, miszerint minden rendőr hordhasson magánál lőfegyvert, amit a fokozódó terrorfenyegetettséggel indokoltak.

A norvég sajtó szerint az utóbbi évek során nem csak a rendőrök véleménye változott meg a fegyverviseléssel kapcsolatban; a közbiztonság romlása miatt a lakosság is megosztottá vált ebben a kérdésben.

A főváros lakosságának többsége mára arra az álláspontra jutott, hogy a rendőrök mindig fegyvert kellene hordjanak.

Norvégiában a rend őrei fegyvertelenek, ezen mindössze 2013-ban történt egy minimális változtatás egy új szabályozással, mely engedélyezte, hogy használat előtt a hatósági személy ne egy közeli hivatalban kell magához vegye a lőfegyvert, hanem azt szolgálati gépjárműbe elzártan a közelben tarthassa.

2014 novemberben és 2016 februárban a biztonsági helyzet romlása miatt átmenetileg engedélyezetté vált a fegyverviselés a norvég rendőrök egy része számára. Ma azonban a mindennapossá váló terrorfenyegetettség miatt az ebben illetékes kormánybizottság annak lehetőségét fontolgatja, hogy engedélyezetté teszik a rendőrök számára az állandó fegyverviselést.

A jelenleg még formálódó új szabályozás szerint a rendőr már magánál tarthatná a lőfegyvert, de a lőszert nem a fegyverben, hanem “elérhető közelségben” kell tartsa. Egy másik javaslat szerint azonban elektromos sokkolókkal látnák el a rendőröket, hogy bemerészkedhessenek a no-go zónákba.

http://www.hidfo.ru/2017/11/a-no-go-zonak-miatt-fegyvert-akarnak-hordani-a-norveg-rendorok/

Az éjjel felgyulladt egy menekülttábor Németországban – egy halott

Tűz ütött ki egy Bamberg területén működő menekülttáborban szerdán hajnalban. Az incidens során egy migráns életét veszítette, és legkevesebb tizennégyen füstmérgezést kaptak. A rendőrség egyelőre vizsgálja az esetet, de azt már közölték, hogy biztosan nem gyújtogatás történt.

A BR24 beszámolója szerint 50 tűzoltó és 30 rendőr vett részt a migránsok kimenekítésében. A tűz hajnali 2-kor ütött ki a földszinten. A helyszínre kiérkező tűzoltók hamar eloltották a lángokat, de mire ez megtörtént, egy embert már holtan találtak. A menekülttáborban több mint 160 migráns volt elszállásolva.

A német sajtó szerint folyamatban van a vizsgálat;

a rendőrség még nem tudja, mi okozhatta a tüzet, de a gyújtogatás lehetőségét már most kizárták.

Németországban a menekülttáborok egyre gyakrabban gyulladnak fel, mióta a kormány nem védte meg az ország határait és beengedett több mint egymillió menekültet, ráadásul az integrációs kísérletek is rendre kudarccal végződnek. A hatóságok az internet cenzúrázásával próbálják visszaszorítani a kormány bevándorláspolitikájával szembeni általános elégedetlenséget.



Januárban ismeretlen tettesek egy laktanyát gyújtottak fel Hövelhof közelében, szintén kora hajnalban. Akkor a menekültközpont épülete teljesen leégett, és több mint harminc menekültet kellett füstmérgezéssel kórházba szállítani.

 

 

http://www.hidfo.ru/2017/11/az-ejjel-felgyulladt-egy-menekulttabor-nemetorszagban-egy-halott/

Német kémfőnök: harcolni kell az “orosz veszély” ellen

A német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) elnöke, Bruno Kahl kedden figyelmeztette a nyugati országokat; készen kell álljanak arra, hogy elrettentéssel fellépjenek az “orosz veszély” ellen.

A BND vezetője, Bruno Kahl szerint a nyugati országok készen kell álljanak arra, hogy elrettentéssel lépjenek fel azzal a “potenciális fenyegetéssel” szemben, amit Oroszország jelent, de eközben közeli kapcsolatot is kell ápoljanak Moszkvával.

“Hogy egyszerűbben fogalmazzunk; ahelyett, hogy az európai biztonság számára partnerként tekintenénk Oroszországra, potenciális fenyegetést kell látnunk benne”mondta Kahl a Süddeutsche Zeitungnak adott interjú során.

A BND vezetője szerint a NATO-tagállamok és a Nyugat készen kell álljanak arra, hogy “ellensúllyal és elrettentéssel hárítsák el a potenciális fenyegetést”. Továbbá, a nyugati országoknak emellett támogatniuk is kell a közeli kapcsolatokat és közvetlen kommunikációs csatornák fenntartását Oroszországgal, arra az esetre, ha az orosz kormány mégis azt mondaná, hogy érdekelt az együttműködésben.

A NATO 2014 óta fokozza katonai jelenlétét Kelet-Európában, amit azzal indokol, hogy Oroszország állítólag beavatkozott az ukrán válságba.

2016 júliusában a katonai szövetség bejelentette, hogy további négy soknemzetiségű zászlóaljat küld Litvániába, Lettországba, Észtországba és Lengyelországba. Az intézkedés indoka, hogy Oroszország hadgyakorlatokat tart saját határain belül, amire az orosz határig terjeszkedő NATO fenyegetésként tekint.

http://www.hidfo.ru/2017/11/nemet-kemfonok-harcolni-kell-az-orosz-veszely-ellen/