Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Intézményes kapcsolatokat kell létrehozni a Fenevad és az Eurázsiai Unió közt

2017. június 26. - Andre Lowoa

Oroszország és Belorusszia azon munkálkodik, hogy kiépüljenek a kapcsolatok az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közt – áll egy vasárnap kiadott külügyminisztériumi közleményben.

Oroszország és Belorusszia szoros együttműködést folytat annak érdekében, hogy létrejöjjenek az intézményes kapcsolatok az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közt – áll a két ország külügyminisztériumai által vasárnap kiadott közös közleményben.

„Az Oroszországi Föderáció és a Belarusz Köztársaság tovább folytatja együttműködésük koordinálását az Európai Unióval, és törekszenek arra, hogy az Európai Unió és Eurázsiai Gazdasági Unió közt intézményes kapcsolatokat hozzanak létre.”

A közlemény szerint a két ország mostanra olyan fenntartható együttműködést alakított ki, ami lehetővé teszi a felmerülő nehézségek gyors és közös rendezését. A két ország szoros együttműködést alakított ki többek között a terrorizmus elleni harc terén.

A közlemény szerint „a terrorizmus ellni harc csakis kollektív alapon, átpolitizálás és kettős mércék használata nélkül, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival és az ENSZ globális terrorellenes stratégiájával összhangban lehetséges.”

Az ukrán helyzet kapcsán a közlemény hangsúlyozta, hogy annak katona megoldása nem lehetséges, kizárólag politikai és diplomáciai eszközökkel, a minszki egyezménnyel összhangban megoldható.

Az Oroszország, Örményország, Belorusszia, Kazahsztán és Kirgizisztán által alkotott Eurázsiai Gazdasági Unió egy nemzetközi szervezet, amely – az EU korábbi formájához hasonlóan – az áruk és szolgáltatások szabad mozgása révén törekszik a gazdasági integrációra.

http://www.hidfo.ru/2017/06/intezmenyes-kapcsolatokat-kell-letrehozni-az-eu-es-az-eurazsiai-unio-kozt/

Kiderült, minek köszönheti hatalmát a lengyel kormány

Lengyelország korábbi kormánya az Európai Bizottság véleményét képviselte. A Jog és Igazságosság párt amiatt tudott hatalomra jutni, mert hajlandó volt szem előtt tartani a többségi társadalom érdekeit.

A kelet-európai országok mostanra elkeseredett harcot vívnak az uniós bürokraták érdekérvényesítésével szemben, akik mindenféleképpen olyan népességet akarnak telepíteni a térségi országokban, melyek eddig nem éltek itt jelentős számban. A Szputnyik rádió egy lengyel történészt és újságírót kérdezett arról, hogyan lehetséges, hogy a kelet-európai országok élesen ellenzik a muszlim migránsok letelepítését. Kiderült: a jelenlegi lengyel kormány már megválasztását is annak köszönheti, hogy nem az Európai Bizottság álláspontját képviseli, hanem meghallotta az emberek hangját.

Bohdan Piętka szerint a lengyel társadalmat mélyen megosztja a migrációs válság kérdése, és a jelenlegi kormány amiatt nem akar befogadni migránsokat, mert az emberek többsége számára erősebb érvet jelent az esetleges terrorfenyegetés, mint a humanitárius érzések. Sőt: a Jog és Igazságosság párt pont annak köszönhette a kormányra jutást, mert meghallotta a társadalom nagy többségének véleményét. Ez a többségi vélemény ma látványosan ellenzi a több ezer muszlim migráns kényszerített befogadását.

„Pontosan ez az, amit Magyarországon, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában is az emberek többsége gondol. Ennek semmi köze xenofóbiához vagy sovinizmushoz. Az emberek egyszerűen megijedtek attól, hogy a Párizsban, Londonban, Amszterdamban, Manchesterben történtek az ő országaikban ismétlődhetnek meg.”

Bohdan Piętka annak kapcsán, hogy a kormánynak „morális kötelessége” lenne a migránsok befogadása, azt mondta, hogy ez az Európai Bizottság álláspontja, nem az emberek többségéé. A lengyel társadalom abszolút többsége ugyanis nem akar olyan embereket befogadni, akiknél fennáll annak kockázata, hogy később esetleg terrortámadást követhetnek el. Bohdan szerint a Bizottság kettős mércét képvisel, mert bizonyos országok privilégiumokat élveznek, ha a migránsok befogadásáról van szó.

„Hogyan lehetséges, hogy az Egyesült Államokat, vagy Izraelt nem kritizálják, amiért nem fogad be migránsokat? Csak Lengyelországot, Magyarországot, a Cseh Köztársaságot és Szlovákiát éri kritika emiatt.”

Az Európai Unió nemrég szankciókkal fenyegette meg a visegrádi országokat, amiért nem hajlandók részt venni a Közel-Keletről és Afrikából érkező menekültek elosztásában. A radikálisabb hangok akár az uniós források megvonását, vagy az EU-ból kizárást is kilátásba helyezték arra az esetre, ha nem akarunk mesterségesen letelepíteni nagy létszámú arab és afrikai lakosságot.

http://www.hidfo.ru/2017/06/kiderult-minek-koszonheti-hatalmat-a-lengyel-kormany/

Évente tízmillió kutyát esznek meg a kínaiak

Évente több mint tízmillió kutyát esznek meg a kínaiak; nemrég egyetlen nap alatt tízezer ebet fogyasztottak el egy kutyahús evő fesztiválon, amit az állatvédők heves tiltakozása ellenére megtartottak.

A napokban, június 21-én kezdetét vette a Yulin kutyahús-fesztivál, annak ellenére, hogy korábban állatvédő szervezetek tiltakozása után olyan hírek terjedtek, miszerint betiltják a fesztivált, vagy ott nem fognak kutyahúst árulni.

A hatóságok elmondása szerint nem áll hatalmukban betiltani vagy szankcionálni ezt a rendezvényt, hiszen Kínában nem illegális a kutyahús fogyasztása. A Kuanghszi-Csuang Autonóm Területen tartott fesztivált 2010-ben kezdték megrendezni; ilyenkor egyetlen nap alatt több mint tízezer kutyát esznek meg.

Kínában nagy hagyománya van a kutyahús-fogyasztásnak: az ázsiai országban évente több mint tízmillió kutyát esznek meg, de nem-hivatalos becslések szerint ez a szám akár 20 millió is lehet.

Az állatvédő szervezetek idén is megpróbálták betiltatni a rendezvényt; az esemény “morálisan megosztó” jellege mellett többek közt azt állították, hogy ilyenkor rengeteg házi-kedvencnek is nyoma veszik – sokan valószínűleg idén is illegális portékaként végezték valamelyik hentespulton.

http://www.hidfo.ru/2017/06/evente-tizmillio-kutyat-esznek-meg-a-kinaiak/

Egy kis változás, helyreállítással, mivel állítólag az mindenkilapját nem fejlesztik már

Oldalunk Weblapmagus helyett, csak később fog kiderülni, miért most

Nézd csak az embert! Gyötri, hajszolja magát, feltűnést kelt, úr akar lenni mindenki fölött, azt hiszi, hogy ő valaki; szinte odakiáltja a Napnak: „Hordd el magad, majd én világítok helyetted.” Egyszer ez a kevély ember összeomlik egy marék hamuvá, amelyet elsodor a víz, patakon-folyón át, egészen a tengerig… (Vianney Szent János)

Június 24. – Szent Iván ~ Búzavágó Szent János napja

A szegedi kirajzású falvakban e napot Búzavágó Szent János napjának szokták emlegetni. A nyári napfordulat napja ez, melyet ősidőktől fogva Európa-szerte lángoló tűz gyújtásával ünnepeltek. A tüzet háromszor kellett átugrani, hogy a tűz tisztító ereje átjárja az illetőt. Ez a Szent Iván vigíliáján, előestéjén Európa-szerte gyakorolt kultikus-játékos célú tűzgyújtás és a tűz átugrása a tűz tisztító, gyógyító, termékenyítő, szerelemvarázsló erejébe vetett archaikus hiten alapult. A nyári napfordulatot ünneplik vele.

A tűz gyújtása és átugrása még nemrégen is szokás volt sok helyen, pl. Padén, Szajánban, Pacséron, a szerbeknél, magyaroknál egyaránt. Horgoson Móra István jegyezte fel a szokást. A tűz körül ugrándoznak, táncolnak, nótáznak, éneklik a közmondásosan hosszú szentiváni énekeket.

A tűz körüli elhelyezkedésről szól a következő részlet:

„Tüzet megrakáljuk, négy szögre rakáljuk:
Egyik szögén ülnek szép öreg emberek,
Másik szögén ülnek szép öreg asszonyok,
Harmadikon ülnek szép ifjú legények.
Negyediken ülnek szép hajadon lányok.”

A tűzbe dobált és a tűzben megsült korai szentiváni almának gyógyító erőt tulajdonítanak. Verbicán a tűzbe dobott gyümölcsöt a család gyermekhalottjának szánják.

E napon a lányok virágkoszorút fontak, és a fejükre tették. Hazatérve a koszorút a ház elejére akasztották, hogy le ne égjen. (Ez a szokás Vajdaság-szerte minden népnél megtalálható.)

A lányok párosan ugrottak át a tüzet az udvarlójukkal, hogy megtisztuljanak, termékenyek legyenek, és gyermekeket nemzzenek.

Vidékeinken a háborús évekig dívott ez a szokás, de itt-ott még ma is fellobognak a szentiváni tüzek. Doroszlón, Padén, Szajánban, Verbicán, Pacséron még nemrégen is olvashattuk a szokás megtartásáról.

Topolyán – Borús Rózsa szerint – a tüzet utcánként gyújtották. Egy idősebb férfi gyújtotta meg, a fiatalok és gyerekek pedig mezítláb ugrálták át. A lányok a szoknyájukat a lábuk közé fogva ugrottak. Ügyesen kellett ugorniuk, mert sok szempár követte ugrásukat, főleg a menyasszonyt kereső legényeké és az anyósjelölteké. Közben énekeltek. Aki hétszer át tudta ugrani a tüzet, azt semmi betegség nem fogta. A tűz általában egy évig véd a betegségtől, egy évig tartja távol a rosszat a közösségtől. Az öreg férfiak pálinkát öntöttek a tűzre, hogy bőven legyen pálinka a következő évben. Az asszonyok egy-egy szakajtó szentiváni almát öntöttek a parázsra. Ha megsült, a parázsból puszta kézzel kikaparva ették meg ott nyomban azon kormosan, hogy ne fájjon a torkuk. Akinek kisgyermek halottja volt abban az évben, az nem ehette el a halott elől az almát. Szanádon, Szajánban, Verbicán, Kishomokon, Horgoson és Zentán nem a tűzbe dobták az almát és más gyümölcsöt, hanem a tűz köré öntötték, a gyerekek kapkodtak utána, azután közébük öntöttek egy vödör vizet. Utána hazamentek. Az idős emberek is fél lábbal kanyarítottak a tűz fölött egyet, mondván: „Kelés ne légy a testemen, törés ne légy a talpamon!” A Muravidéken a szentiváni tűz hamvából hazavisznek, a gerenda közé teszik, hogy óvja a házat, bele ne csapjon a villám. Doroszlón a falu szélén rakták a tüzet, nehogy tűzvész legyen, mert minden ház nádtetős volt. A fiatalok, asszonyok ugrálták körösztül a tüzet. Pacséron még 1979-ben is ugrálták a Szent Iván-tüzet szerbek, magyarok. Református falvakban általában nem volt szokás a tűzugrálás, illetve ha volt is, más napon történt.

Általában késő estig tartott a szórakozás. Mezítláb taposták el az elhamvadt tüzet, így egy évig sem szög, sem tüske nem ment az illető lábába.

Az idős asszonyok, férfiak sötétedéskor elindultak a határba szentiváni bogarat gyűjteni, hogy elkerülje a házat a baj. Egyesek a holdvilágnál gyógyfüveket szedtek, mert a Szent Iván éjszakáján szedett gyógyfűnek van a legerősebb gyógyító hatása.

Az is szokásban volt Doroszlón, hogy mikor misére mentek, akinek volt szőleje meg bora, vitt egy litert, megszenteltette, és azt itták.

Pacséron e napon „ivansko cveće”, mezei virágokból font koszorú került minden ház homlokzatára óvó szereppel.

Más szokások is fűződnek a naphoz. Szlavóniában Szent Ivánig nem szabad megveregetni az almafát, mert elveri a jég a határt. Bánát, Bácska öregasszonyai Szent Iván éjszakáján harmatot szednek, hogy útját állják a marhavésznek.

Sokan azt tartották, hogy Szent Jánosra megszakad a búza töve. A Bácskában azt mondják, „megszólal a gabona”, azaz szőkülni kezd. Őszi répát, retket vetnek e napon.

Idő- és termésjósló nap is Szent Iván: 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon. Ha esik, kevés dió és mogyoró terem, azt mondják, sült hagymát ehetünk majd mogyoró és répa helyett. Azt is tartják, ha megszólal a kakukk ezen a napon, akkor olcsó lesz a gabona.

Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor, visszaemlékezve gyermekkorára, mondja: „Szent Ivány estéjén nagy tüzet raktunk, ezt szentiványtűznek neveztük, ezt mink gyerekek ugráltuk át. A tűz körül gyümölcsöt is szórtak a felnőttek, aminek mi nagyon örültünk, mert a pusztai gyerek ritkán jutott gyümölcshöz.”



Június 24. Szent Iván napja


A nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja.

A német rendőrség mostantól mindenkinek rálát a teljes magánéletére

A német parlament rekord sebességgel elfogadott egy új törvényt, ami lehetővé teszi, hogy a rendőrség ún. trójai programok használatával megfigyelje a felhasználók levelezését, mielőtt még az üzenet titkosításra és elküldésre kerülne. Emellett az internetkapcsolattal rendelkező okoseszközökbe is belenézhetnek.

Az elfogadott új törvény lehetővé teszi, hogy a rendőrség államilag engedélyezett módon trójai programokat telepítsen a felhasználók számítógépeire és okoseszközeire, ezzel lehetővé téve a titkosított levelezést biztosító programok – pl. WhastApp – titkosításának megkerülését. A nyomozóhatóságok így még az előtt kapnak meg minden elküldött személyes üzenetet, hogy az titkosításra és elküldésre kerülne, emellett hozzáférést kapnak az emberek számítógépein, tabletjein, okosteleonjain tárolt személyes képekhez, videókhoz, üzenetekhez, illetve minden más, az eszközön tárolt személyes adathoz is.

A Der Spiegel beszámolójából kiderült, hogy a Bundestag rekord gyorsasággal, második olvasatra fogadta el a törvényt. A kormánykoalíció tagjai, a CDU/CSU és a szociáldemokraták egyaránt túlnyomó többséggel támogatták az intézkedést – elmondásuk szerint ez egyszerűbbé teszi a bűnözők bíróság elé állítását. Az intézkedést a Zöldpárt és a Die Linke tagjai ellenezték.

Az új törvény lehetővé teszi, hogy a rendőrség távolról, pusztán internetkapcsolaton keresztül átkutasson bármilyen okoseszközt, és másolatot készítsen az azon talált adatokról.

A sajtóbeszámolók szerint az államilag támogatott malware használata nem korlátozódik a terrorizmussal kapcsolatba hozható esetekre.

Az új szabályozást támogató képviselők azzal indokolták a radikális intézkedést, hogy a bűnözők rendszerint titkosított csatornákon kommunikálnak egymással. Thomas de Maiziere belügyminiszter a Rheinische Postnak nyilatkozva szintén azt mondta, hogy a titkosított kommunikációt lehetővé tévő alkalmazások nem válhatnak a bűnözők biztonságos menedékévé.

A Die Linke tagja, Jan Korte ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az államilag szponzorált hekkelés sokkal rosszabb, mint egy nagy malware-támadás, mert ma már az emberek többségének teljes magánélete mobileszközökön van eltárolva, beleértve személyes fotókat, kontaktokat, SMS- és email-üzeneteket, valamint a fizikai helyváltoztatásukkal kapcsolatos összes adatot.

Ulf Buermeyer, a Handelsblattnak nyilatkozó bíró szerint „Azok, akik a számítógépeket és okostelefonokat megfigyelik, a mikrofont is aktiválni tudják és hozzáférnek a teljes adatállományhoz, ezáltal mindent megtudhatnak a célszemélyről.”

A Zöldpárt tagjai ráadásul arra hívták fel a figyelmet, hogy a törvényt erővel vitték keresztül rekord idő alatt, a képviselőknek arra sem lehetett ideje, hogy átolvassák a teljes tervezetet, vagy arról tartalmas vitát folytassanak.

Maga a módosítás egy nagy dokumentum-csomag része volt, ami általánosságban véve a bűnügyi törvények módosítását tartalmazta.

http://www.hidfo.ru/2017/06/a-nemet-rendorseg-mostantol-mindenkinek-ralat-a-teljes-maganeletere/

Elfogadta az országgyűlés a politikai reklámplakátok kihelyezésének szigorítását

Rendkívüli ülésen elfogadta az Országgyűlés a településkép védelméről szóló törvény módosítását, ami szigorítja a politikai reklámok kihelyezésének feltételeit.

Pénteken az Országgyűlés egy rendkívüli ülésen 123 „igen” és 68 „nem” szavazattal elfogadta a településkép védelméről szóló törvény módosításának javaslatát, ami új feltételekhez köti a politikai tartalmú reklámplakátok kihelyezését. A módosítás elfogadására igennel a Fidesz-KDNP tagjai, nemmel az MSZP-Jobbik-LMP-DK tagjai szavaztak.

Az új szabályozás szerint már csak július 15-ig kihelyezhetőek azok a politikai tartalmú plakátok, melyekre a felek korábban szerződést kötöttek. A politikai tartalmú reklámplakátok kihelyezésére vonatkozó szerződéseket a szerződő felek át kell adják az érintett hatóságoknak, ami a kihelyezett plakátokat két napon belül el is távolíttathatja, ha a szerződésátadás nem teljesül.

Az új szabályozás bevezetéséről azt követően döntött a kormány, miután a Népszava olyan információkat hozott nyilvánosságra, mely szerint egy külföldi kötődésű milliárdos nyomott áron adott bérbe plakátfelületeket egy ellenzéki pártnak.

Kezdeményezői szerint a módosítás célja, hogy megakadályozza a pártok közti verseny torzítását azáltal, hogy a hirdetési felületek tulajdonosai piaci ár alatt adjanak bérbe hirdetési felületeket az általuk favorizált pártoknak.

Korábban több liberális sajtóorgánum, többek közt az Index.hu is élesen kritizálta és a nyugati demokráciával összeegyeztethetetlennek nevezte az olyan politikai rendszert, melyben jól körvonalazhatóan egy-egy oligarchához köthetőek a médiafelületek és politikai pártok.

http://www.hidfo.ru/2017/06/elfogadta-az-orszaggyules-a-politikai-reklamplakatok-kihelyezesenek-szigoritasat/

A német titkosszolgálatok éveken át lehallgatták az amerikaiakat

A Bundesnachrichtendienst (BND) német szövetségi hírszerző szolgálat éveken át lehallgatta az amerikai külügyminisztériumot, pénzügyminisztériumot, és az elnöki hivatalt – derült ki a Der Spiegel által megszerzett dokumentumokból.

Évekkel ezelőtt komoly gondot okozott az Obama-adminisztrációnak, amikor az NSA egy alkalmazottja, Edward Snowden nyilvánosságra hozta a globális megfigyelési programra vonatkozó adatokat, valamint az is kiderült, hogy az NSA lehallgatja a német kancellár telefonját. Belföldön a német titkosszolgálatokba vetett bizalmat is nagy mértékben lerontotta, hogy később kiderült: az amerikai titkosszolgálatok az ő felhasználásukkal figyeltek meg több mint nyolcvanezer európai célpontot, köztük európai vezető politikusokat, nagyvállalatok vezetőit.

A Der Spiegel beszámolójában most azt írja, hogy nem csak az amerikaiak használták eszközként a német titkosszolgálatokat, de a BND is lehallgatta az amerikaiakat. A cikk – hazai szemszögből nézve – arcmentést próbál csinálni a német külföldi hírszerzés számára, és azt írja, a BND egészen a külügyminisztériumig, pénzügyminisztériumig, sőt, a Fehér Házig felmenően le tudta hallgatni az amerikai partnereket.

A Der Spiegel cikke szerint a lehallgatás 1998 és 2006 közt zajlott, ám arról nem ír, hogy 2006 után is lehallgatták-e az amerikaiakat. Márpedig ez lenne a legfontosabb vonatkozás, hiszen Angela Merkel 2005-ben lett először kancellár, és sokan egyszerűen CIA-ügynöknek tartják Merkelt, hiszen vezetése idején semmilyen következménye nem lett annak, hogy az amerikaiak lehallgatták a német vezetőket.



2006 előtt viszont – a Spiegel szerint – a BND még megengedhette magának, hogy megfigyelje az amerikai védelmi apparátust. E szerint a BND információkat szerzett a Lockheed Martin működéséről, de behatolt a légierő, a haditengerészet és a DIA rendszereibe is. A BND-nek emellett hozzáférése volt a NASA, és számos, az USA területén működő nem-kormányzati szervezet belső adataihoz, emellett lehallgatták a Nemzetközi Valutaalap és az Arab Liga washingtoni irodáját is.

A német lap azonban nem részletezi, hogy a BND hőskorszaka 2006 után is kitartott-e, vagy Angela Merkel kancellárrá emelkedése idején már elfordították a német titkosszolgálatok figyelmét az amerikai célpontok felől. A kiszivárogtatás – ami érdekes módon nem amerikai, hanem német sajtóorgánum részéről történt – hazai szemszögből egyszerű arcmentésnek tűnik, amerikai nézőpontból azonban egy olyan ügy, ami alkalmassá válhat diplomáciai nyomásgyakorlásra a Trump-adminisztráció kezében.

http://www.hidfo.ru/2017/06/a-nemet-titkosszolgalatok-eveken-at-lehallgattak-az-amerikaiakat/

Közeleg a kriptolufi kipukkadása?

A héten már mi is alaposan körüljártuk a Bitcoin témát, ahol kitértünk annak kockázataira, előnyeire, illetve arra, hogy egyre többen egyenesen a 17.századi holland tulipánmánia modern megfelelőjeként tekintenek a szuperpénzre az elképesztően gyors árfolyamemelkedés miatt. Most az alapblogon a Fizikus, aki már évek óta foglalkozik a témával, hasonló felütésből írt egy érdekes bejegyzést arról, hogy vajon mi állhat az extrém árfolyamemelkedések mögött.

2014 nyarán az Ethereum projekt megvalósítására közösségi finanszírozásban gyűjtöttek forrást. Akkor 35-36 centért lehetett elővásárlásban étert venni (erre a lehetőségre amúgy akkoriban felhívtuk az Alapblog olvasóinak a figyelmét). Az éter ára jelenleg 360 dollár, vagyis aki akkor vett és kibírta, hogy eddig ne adjon el, az most ezerszeres nyerőnek örülhet. Az ezer még százalékban is durva, nem hogy így. (Update: az éter a cikk megírása óta némi korrekcióba kezdett.)

Brutális áremelkedésen van túl a többi kriptoeszköz is. A régebbiek közül a bitcoin ára egy év alatt ötszöröződött, a litecoin tízszereződött. De nem maradtak le az újabb kiadású kriptopénzek sem, a zcash fél év alatt tízszereződött, az éter klasszik pedig ezalatt húszszorosára emelkedett. Mi ez az őrület és meddig tart?

A jelenlegi helyzet több független tényező egymást erősítő hatására, azok szuperpozíciójaként alakult ki. Ha megnézzük a tradicionális befektetések piacát, akkor azt láthatjuk, hogy a legtöbb tőzsdeindex immár nyolc éve gyakorlatilag töretlenül emelkedik, és ma már bizony elég magas az értékeltségük. A kötvények hozama nagyon alacsony, néhol egyenesen negatív. Nekem személy szerint ezeken az árakon már nincs kifejezetten kedvem túl sokat vásárolni sem részvényekből, sem kötvényekből, és valószínűleg sokan mások is így vannak ezzel. Citadella kolléga is arról ír, hogy az elkövetkező tíz évben a passzív befektetéseken várhatóan nem lesz hozam. De akkor mit kellene venni?

Itt jönnek képbe alternatívaként a kriptoeszközök. Sokan ugyan nem értik pontosan, hogy micsodák, de már csak azért is megveszik, mert egyre többet hallani ezekről és olvastak róluk valami érdekeset az újságban. Segíti a dolgukat, hogy egyre könnyebben elérhetőek és használhatóak. Helyét kereső megtakarítás pedig van bőven a rendszerben (többek között a jegybanki pénznyomtatásnak köszönhetően).

Amellett azonban, hogy ezeknek az egzotikus eszközöknek aktuálisan divatjuk van, még ráadásul hasznos találmánynak is számítanak, van értelmük. Az internetet eddig csak adat továbbítására használtuk, értéket közvetlenül nem tudtunk továbbítani rajta. A bitcoinnal azonban ez megváltozott. Az interneten keresztül egymásnak közvetlenül továbbítható értékes eszközök azonban nem feltétlenül csak pénzszerűek lehetnek, mint a bitcoin. Hanem hasonlíthatnak inkább részvényekre, vagyis reprezentálhatnak akár üzletrészt is. Erre példa egy programhiba miatt tavaly bebukott The DOA nevű cég, de jelenleg minden napra jut ilyen "részvénykibocsátás", úgynevezett ICO (initial coin offering), ami a tradicionális részvények világában az IPO-nak (initial public offering) felel meg. Ezzel pedig a projektek finanszírozása sokkal egyszerűbbé és olcsóbbá válik, de ez a potenciális felhasználási lehetőségeknek csak egy szűk köre.

Az Ethereum okos szerződései pedig lehetővé teszik számunka, hogy a különböző fajta kriptoeszközöket manipulálhatatlan és önmagukat végrehajtó okos szerződések segítségével cserélgessük közvetítő nélkül, közvetlenül egymás között, az előzetesen megállapodott feltételrendszer betartásával. És ismét elmondható, hogy ez a potenciális felhasználási lehetőségeknek csak egy szűk köre.

Az Ethereum hasznosságát ráadásul kezdi felismerni az üzleti szféra is. Február végén alakult meg az Enterprise Ethereum Alliance (EEA), melyet harminc vállalat hozott létre, azonban azóta további cégek csatlakoztak hozzájuk. A névsor impozáns és a gazdaság számos szektora képviselteti magát benne: Microsoft, Intel, Credit Suisse, J.P. Morgan, Toyota, BP, Deloitte, csak hogy néhányat említsek közülük. Céljuk az Ethereum üzleti felhasználásának elősegítése olyan decentralizált alkalmazások kifejlesztésével, melyeket a vállalatok használni tudnak.

Közben viszont számos kockázat is jelen van a kriptoeszközök piacán. A bitcoin blokkméret vitája továbbra sincs megoldva, aminek következtében a bitcoin tranzakciók rendkívül drágák vagy szélsőséges esetben akár nem is teljesülnek. A közösségben a vita ráadásul a közeljövőben könnyen odáig fajulhat, hogy a bitcoin blokklánca elágazik (forkol). Ezután pedig két, egymással versengő bitcoin fog létezni. Egy ilyen esemény biztosan nem növelné a bitcoinba vagy a kriptoeszközökbe vetett bizalmat, és várhatóan árfolyamesést okozna.

Másrészt az Ethereum sem érett még a tömeges felhasználásra. Ugyan a rendszer nem érte el a jelen állapotában való működésének korlátait, de már közel van hozzá. Ha holnaptól hirtelen az egész világ okos szerződéseket szeretne futtatni, azt bizony most még egyáltalán nem tudná kiszolgálni - nagyon nem. A technológia még kiforratlan. Tervek vannak, folynak a fejlesztések, de még nagyon-nagyon hosszú munka van hátra, és a kimenetel is rejt magában bizonytalanságot.

Ettől függetlenül minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a kriptoeszközök mögött álló technológia, a blokklánc valóban hatalmas jelentőségű találmány. Ugyanakkor azt még nem tudjuk pontosan, hogy mire fogjuk használni. Az 1990-es években az internet pont ilyen volt. Szinte szükségszerű, hogy egy ilyen innováció piaci buborékot okozzon. Hiszen vitathatatlanul jelentőségteljes, várhatóan hatalmas hatása lesz a mindennapjainkra, ugyanakkor ez a tény már viszonylag rövid idő (néhány év) alatt tudatosul az emberiség számára. Jóval gyorsabban, mint amennyi idő alatt az ehhez kapcsolódó fejlesztések eljuthatnának egy érettebb állapotba.

Mindebből pedig az következik, hogy a találmány jelentőségének felismerése, vagyis a tantusz leesése után rengeteg pénz akar áramlani az új technológiával kapcsolatos eszközökbe felhajtva az árakat, miközben akkor az még nem igazán látszik, hogy a kriptovilágon belül pontosan minek van értelme és jövője. De vesznek mindent, aminek köze van hozzá, még ha nyilvánvaló badarság is. Ekkor jelennek meg azok a lehúzós projektek is, amik magukat ambíciózus vállalkozásoknak álcázzák, de amiket valójában csibészek irányítanak. ICO-kból finanszírozzák magukat, és a technológia népszerűségét meglovagolva a naiv befektetők pénzére utaznak. Ezt már láttuk egyszer a dotkom lufiban és meggyőződésem, hogy a kriptoeszközök piacán is éppen egy ilyen fázisban vagyunk. Egyre szélesebb körben esik le az a bizonyos tantusz, egymást taposva vesznek válogatás nélkül mindent, és jelennek meg sorban olyan projektek is, amelyek megtérülése erősen kérdéses. Alakul a kriptolufi.

Arról azonban szokás szerint fogalmam sincs, hogy pontosan hol tartunk a buborékfújásban. Még tarthat akár nagyon sokáig, vagy holnap kezdődhet egy hatalmas és hosszadalmas korrekció. Azzal kapcsolatban azonban elég magabiztos véleményem van, hogy a kriptoeszközök piaci kapitalizációja öt vagy tíz év múlva jóval magasabb lesz a mostaninál, még ha időközben lesz is benne egy vagy több újabb mélypont, és átalakul az összetétele.

(www.superposition.hu)


Jézus Szent szíve

Az Úrnap nyolcadát követő péntek, az egyházi év utolsó változó ünnepe. A Szent Szív a vallásos lélek számára Jézusnak az emberért való önfeláldozó, megváltó szeretetét állítja oda követelményül.
A kultuszt Alacocque Szent Margit látomásai szentesítették: a megjelenő Jézus különösen az emberi hálátlanságot fájlalta, és a Szív tisztelőinek az engesztelést, a hónap első péntekjén való gyónást, áldozást kötötte lelkükre. Margit mindjárt a Szent Szív különös oltalmába ajánlotta magát. Ezt a felajánlást később egészen napjainkig jámbor egyének és közösségek, városok és nemzetek követik. Maga XI. Pius az Egyházat is a Szív oltalmába ajánlotta.

Menekültügyi biztos: beengedtünk egymillió migránst, most tíz éven át el kell tartsátok őket

A Németországba érkezett menekültek háromnegyede alkalmatlan arra, hogy öt éven belül munkába álljon, de akik munkaképesek, azok is csak a következő öt évben, egy nem meghatározható időpontban fognak munkába állni.

A menekültek integrációjáért felelős németországi biztos, Aydan Ozoguz a Financial Timesnak nyilatkozva azt mondta, Németország számára komoly kihívást jelent a menekültek integrációja, mert a következő öt évben csak minden negyedik menekült tud belépni a munkaerőpiacra.

„A többiek esetében pedig akár tíz évre is szükség lehet.”

– mondta.

Korábban a bevándorlást támogató liberálisok azzal indokolták a bevándorlás szükségességét, hogy ezzel lehet orvosolni a munkaerő-hiányt. Számos nagy német cég vezetője is tett ehhez hasonló kijelentéseket, a Daimler vezérigazgatója szerint például a menekülteknek lesz köszönhető a “következő német gazdasági csoda”.

Csoda, ha integrálni lehet őket

Ozoguz azonban az elmúlt két év tapasztalatait összegezve azt mondta, hogy a menekültek többsége “híján van bármilyen fajta szakmai képzettségnek vagy nyelvi képességnek”, ami segítené őket az elhelyezkedésben. Bár évekkel ezelőtt valóban érkeztek menekültek más országok felsőbb társadalmi rétegeiből is, a milliószámra érkező migránsok tekintélyes hányada analfabéta, és nemhogy németül nem tud, de saját nyelvén sem tud írni-olvasni. A német hatóságok rajzos ábrákkal próbálták megtanítani őket az alapvető viselkedési normákra, hogy legalább a konfliktusok valószínűségét csökkenteni lehessen.




A szövetségi munkaerőpiaci ügynökség kutatásából például kiderült, hogy a szíriai menekülteknek csak 45%-a végzett el valamilyen iskolát. Ozoguz elmondása szerint az a fő prioritás, hogy megtanítsák a menekülteket németül, mert ezáltal hozzáférhetnének olyan képzésekhez, melynek segítségével később munkát találhatnának. Erre amiatt van szükség, mert a menekültek többsége korábban is csak olyan helyen tudott elhelyezkedni, ahol nem kellett beszélniük.

„A múltban nagyon gyorsan elhelyeztük az embereket olyan állásokba, ahol nem kellett beszélniük, és most 40 év után azt kérdezzük tőlük – hogyan lehet, hogy még mindig nem tudtok németül?”

Nem akarjuk megismételni ezt a hibát” – mondta.

A menekültügyi biztos gyakorlatilag azt közölte a német lakossággal, hogy beengedtek az országba több millió analfabétát, akiket most jó eséllyel tíz éven át a német adófizetők kell eltartsanak, de a korábbi tapasztalatok alapján évtizedek után sem várható, hogy megtanuljanak németül és integrálódjanak.

Korábban a pénzügyminiszter azonban egyértelműbben fogalmazott: Wolfgang Schauble egy interú során teljesen nyíltan beszélt arról, hogy nem a munkaerőhiány miatt engedik be az afrikai és arab migránsokat, hanem abból a célból, hogy közösüljenek az európaiakkal.




http://www.hidfo.ru/2017/06/menekultugyi-biztos-beengedtunk-egymillio-migranst-most-tiz-even-at-el-kell-tartsatok-oket/