Az Oroszország szerte óriási érdeklődéssel várt – szokásos év végi, televízióban megtartott – évértékelőjében Valagyimir Puyin megnyugtatta az egyébként sem igazán ideges orosz lakosságot: gondok mindig is voltak, gondok most is vannak, gondok mindig is lesznek. BAJ VISZONT NINCS! – ÉS NEM IS LESZ!
Az ilyen jellegű tájékoztatókat mindig nagy lakossági érdeklődés előzte meg, és ez most sem volt másként. Különös aktualitást adott az elnök évértékelőjének a rubel árfolyamzuhanása, ami a való hétköznapi polgári életben azt jelentette, hogy hirtelen Oroszország egyes területein az áruházak kifogytak a bútorokból, a szórakoztató elektronikai cikkekből, és a nyugati luxusautók kínálata is drasztikusan megcsappant. Viszik viszont a Ladákat mint a cukrot, fölpörögtek a bútorgyárak, és hadiipari cégek is jelezték: készek a lakossági igényeket kiszolgáló szórakoztató – elektronikai, és számitástechnikai eszközök gyártására. A napi szükségleti cikkekből és élelmiszerekből továbbra is a megszokott kínálat van, legfeljebb néhány márkás “ogyekolon” meg hasonló dolgok hiánya miatt bosszankodhatnak a “gyévuskák”!
Vlagyimir Putyin a beszédében az orosz gazdaság fejlődését, a munkanélküliség csökkenést, és az életszínvonal emelkedését emelte ki.
Viszonylag hosszan beszélt a rubel árfolyamának “külső hatásoktól nem mentes zuhanására, amire azért külső tényezők alaposan rásegítettek. Például spekulánsok akcióival, a kőolaj világpiaci árának mesterséges lenyomásával, és vélhetően még egy jó darabig az ár alacsonyan tartásával”
“Oroszország kormánya felkészült az ebből esetleg fakadó problémák hatékony kezelésére. Volt már ilyenre példa 2008 – ban, de megoldottuk. Most is így lesz!” – jelentette ki Oroszország elnöke.
Egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Oroszország okul ebből a jelenlegi helyzetből, és gazdasági szerkezetváltással csökkenteni kívánják az olajtól való túlzott függőséget. A “Déli Áramlat” helyett a törökországi gázvezeték építéséről szóló döntést pedig logikusnak nevezte.
Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy a Nyugat és a NATO “virtuális berlini falakat” építget.
Az ukrajnai helyzetről pedig azt mondta, hogy az a tavaszi kijevi puccs egyenes folyománya. A Donbasszi helyzet kapcsán kijelentette, hogy Kijev nem igyekszik végrehajtani a Minszki megállapodás rá vonatkozó részét. “Én elhiszem, hogy Petro Porosenko békét szeretne! De ő nem egyedül van Kijevben, és rajta kívül pedig mások háborúzni akarnak a végsőkig!” – mondta Putyin elnök. (Egyébként tegnap délután Kijevben Turcsinov – a Védelmi Tanács új elnökeként már a Krím lerohanásáról, és bármi áron való visszaszerzéséről acsarkodott, amit rövid időn belül meg kell cselekedni!)
Oroszország elnöke nagyon érdekes hasonlító kijelentést tett a Nyugat Oroszország – ellenes magatartása kapcsán. Egy medvéhez hasonlította Oroszországot, amely csak üldögéljen nyugodtan, és tűrje, hogy leláncolják. “Szerintük a medvének csak ücsörögnie kellene, és bogyókat eszegetni. Ne kergesse a malacokat a tajgán. Ha így cselekedne, akkor le lehetne láncolni, lefűrészelni karmait, kihúzgálni fogait. Elfogadhatjuk – e, hogy medvénk egy kitömött állat legyen?” – tette fel a kérdést Vlagyimir Putyin.
Érdekes belpolitikai okfejtésben azt mondta, hogy nehéz a valódi ellenzéket elkülöníteni a hazaárulóktól, hiszen “igen vékony a határ” – de van rá lehetőség.
Nem kevés humorérzékről tanúságot téve, egy újságíró az idén szabadon engedett köztörvényes Hodorkovszkij elnökjelölti ambícióit firtató megjegyzésére, visszakérdezett: “hol akar indulni? Melyik országban”?
https://balrad.wordpress.com/2014/12/18/putyin-a-nyugat-akaratatol-elteroen-nem-leszunk-kitomott-medve/
Aki végignézte a televíziós közvetítést az tisztán láthatta, hogy nem egy megtört államférfi magyarázkodása volt az irányvonal, mint nyugaton ez megszokott. Hanem egy erélyes vezető őszinreséggel közölte az év eseményeit, annak eredményeivel és következményeivel, - amibe már bele volt karkulálva a veszteség is - és higgadtan felvázolta az orosz sorsszerű jövőt. Ami nem az elbukásukat jelzi. Egyébként a nyugati elemzők is azon a véleményen vannak túlnyomó részt, hogy Oroszországot nem lehet térdrekényszeríteni a jelenlegi nyugati módszerekkel, hiszen nagyon okosan Oroszország hatalmas tartalékot képezett a nehezebb időkre is. Aminek az ideje most van, de ez a gazdasági átalakulás még erőssebbé fogja tenni Oroszrszágot. Az orosz televíziókban élőben közvetített évértékelőjében Vlagyimir Putyin kifejtette, hogy az olaj- és gázárak esése miatt elkerülhetetlenné válik a gazdaság diverzifikálása.
“Ha kedvezőtlenül alakul a helyzet, kénytelenek leszünk módosítani a terveinket. A központi bank és a kormány meghozzák a megfelelő intézkedéseket. Kétségkívül korlátozásokra lesz szükség” – tette hozzá.
Az elnök ugyanakkor bizakodóan fogalmazott az orosz gazdaság távlatairól, szükségszerűnek nevezve a kilábalást. Ezt egyrészt azzal indokolta, hogy a világgazdaság szerinte egészében véve továbbra is fennmaradó növekedési tendenciájához “további energiaforrásokra lesz szükség”. Másrészt meggyőződését fejezte ki, hogy ez idő alatt Oroszországnak is sikerül sok mindenben előrelépnie, egyebek közt a gazdaság diverzifikálásában.
Putyin azt hangoztatta, hogy az “orosz gazdaság általános, 8,4 billió rubeles tartaléka” révén az ország teljesíteni tudja szociális kötelezettségeit. Egyebek közt felidézte, hogy 2014-ben kétszer is indexálták a nyugdíjakat – február 1-jétől 6,5 százalékkal, április 1-jétől pedig 1,7 százalékkal -, és az elmúlt évben több mint 17 ezer katonának biztosítottak szolgálati lakást. A rossz gazdasági helyzet ellenére az év első tíz hónapjában 0,7 százalékkal nőtt a hazai össztermék (GDP), és az éves növekedés várhatóan 0,6 százalékos lesz – mondta Putyin.
Megerősítette, hogy a “jelenlegi körülmények” között Oroszország nem fogja megvalósítani a Dél Áramlat gázvezeték tervét, viszont kész kiépíteni egy újabb gázvezetékrendszert a Kék Áramlat kiegészítéseként, hogy ki tudja elégíteni a török gazdaság növekvő energiaszükségleteit. Hozzátette, hogy ha célszerűnek bizonyul, kész török területen, a görög határ közelében kiépíteni egy gázelosztó-központot is a dél-európai fogyasztók igényeinek kielégítésére, de ennek létrejötte nagy mértékben az európai partnerországoktól függ. Putyin leszögezte, hogy Európának nincs az orosznál olcsóbb és megbízhatóbb gázbeszerzési forrása.
Az elnök azt állította, hogy az orosz gazdaság problémáinak legfeljebb”25-30 százalékban vezethetők vissza a nyugati hatalmak által Moszkvával szemben bevezetett szankciókra”.
“Nem a Krímről van szó, hanem arról, hogy a függetlenségünket védjük, a szuverenitásunkat és a létezésünkhöz való jogunkat”
– magyarázta az elnök. El kell dönteni, mondta, hogy “fenn akarunk maradni és küzdeni, (…) függetlenebbé válni, túllépni ezen (a válságon), vagy azt akarjuk, hogy az irhánkat fellógassák a falra”.
A Nyugatot azzal vádolta, hogy birodalomnak képzeli magát, újabb falakat épít, ami szerinte jelenleg a nemzetközi viszonyok legnagyobb problémája. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy
a NATO keleti bővítése és a rakétapajzs létesítése is “falépítést” jelent. Miközben a világ a berlini fal leomlásának évfordulóját ünnepelte, folytatódott az elválasztó vonalak kiépítése – tette hozzá.
“A partnereink nem álltak le ezzel, úgy döntöttek, hogy győztesek, ők a birodalom, és mindenki más vazallus, akit el kell nyomni” – mondta Putyin. Hozzátette, hogy a külföldnek meg kell értenie a válságkezelésben, így az ukrajnai rendezésben tanúsított meglehetősen kemény orosz álláspontból, hogy közös humanitárius, biztonsági és szabad gazdasági teret kell létrehozni.
Oroszország keleti nyitásának nem politikai, hanem a globális gazdasági okai vannak – mondta. Kifejtette, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térség gyorsabban fejlődik, mint a világ többi része, új lehetőségek merülnek fel, “hétmérföldes lépésekkel” nő Kína, India, japán és Dél-Korea energiaszükséglete. “Ott minden gyorsabban fejlődik, mint a világ más régióiban. Miért mondanánk le erről?”
Több órás sajtótájékoztatóján – amelynek első két órájában 21 kérdésre válaszolt – Putyin nagy teret szentelt a kelet-ukrajnai válságnak. Kijelentette, hogy az ukrajnai helyzetet az a büntetőhadjárat és kártékony gazdasági blokád határozza meg, amelyet a kijevi kormány folytat az ország keleti része ellen. Leszögezte, hogy “teljesen kilátástalan” Kijev erő alkalmazásával történő nyomásgyakorlása Délkelet-Ukrajnára, ez árt szerinte Ukrajna államiságának és népének is. Azt mondta, hogy Ukrajnában fegyveres államcsiny történt, és az ország egyik része nem értett egyet a helyzet effajta kimenetelével.
“Ahelyett, hogy valamifajta politikai párbeszédet kezdtek volna, elkezdték alkalmazni a rendfenntartó szerveket, a rendőrséget.
Amikor ez nem sikerült, elkezdték bevetni a hadsereget, de ez sem sikerült, és ma már az erő bevetésével próbálják rendezni a helyzetet, gazdasági blokád alkalmazásával” – mondta Putyin.
Az orosz elnök szerint Moszkva célja az, hogy helyreállítsák Ukrajna politikai egységét. Ukrajnának azonban tiszteletben kell tartania a délkeleti országrész lakosságának érdekeit, teljesítenie kell ígéreteit. Ezzel kapcsolatosan azt firtatta, hogy Kijevben miért nem fogadták el mindmáig a beharangozott amnesztiatörvényt.
Putyin kijelentte, nem tart attól, hogy “palotaforradalom” történik a Kremlben, és őt leváltják tisztségéből. A Reuters hírügynökség tudósítójának kérdésére válaszolva azt mondta, hogy mindenki megnyugodhat, mert az orosz lakosság támogatja a jelenlegi hatalmat. Az államfő azt is közölte, hogy nem létezik társadalmi elit Oroszországban. Az újságíró ugyanis felvetette, hogy az orosz elit képviselői az ország gazdasági problémái, a rubel árfolyamának zuhanása és a Kreml Ukrajna-politikája miatt kialakult nemzetközi feszültség miatt az államfőt okolják.
